Egy brit cég minden korábbinál feketébb anyagot hozott létre. A szén nanocsövekből álló „szuperfekete” matéria a ráeső fény 99,965 százalékát elnyeli, ami világrekordnak számít. Összehasonlításképpen a friss aszfalt esetében ez az érték 96 százalék, és száradás után 88 százalék körülire csökken. A legfeketébbnek tűnő széndarab is általában legfeljebb a fény 99,5 százalékát nyeli el.
A Surrey Nanosystems által kreált, bevonatként is használható anyag az emberi haj vastagságának tízezred részét kitevő szén nanocsövek erdejéből áll (ahogy az alábbi képen látható), és a szemtanúk beszámolói szerint már ránézni is szürreális élmény. Az emberi szem és a látóközpont ugyanis nem igazán képes feldolgozni ilyen kis mértékű fényvisszaverést. A formák és a kontúrok elmosódnak, és leginkább olyan, mintha egy koromfekete kútba pillantana bele a szemlélő.
Az anyagnak nagyon komoly jövője lehet a csillagászatban, az infravörös szkennelő rendszerekben, és a gyártó elmondása szerint a hadászatban is, bár hogy ez utóbbi kijelentés pontosan mit is rejt, azt nem állt módjukban részleteiben megvitatni.
A Vantablack nevű anyagot alumínium fóliákon növesztik, amelyeket mikroszkóp alatt nézve miniatűr dombok és völgyek sokasága borít. Ez a különös táj azonban nyomtalanul eltűnik, amint a fekete bevonat a helyére kerül. „Azt várnánk, hogy valami megmarad a textúrából, de a feketeségen kívül semmit sem látni… Olyan mint egy lyuk, mintha semmi nem lenne ott. Rendkívül furcsa az egész” – mondja Ben Jensen, a cég egyik kutatója.
A felületet borító szén nanocsövek annyira vékonyak, hogy a fény nem képes visszaverődni róluk. A csövek közti résekbe behatolnak ugyan a fotonok, amikor azonban ezt megtették, többet nem lesznek képesek kilépni az anyagból egy nagyon aprócska mennyiséget leszámítva. Az anyagot egyebek mellett távcsövek (és a mér említett szkennerek) a kalibrálására használhatják majd, hiszen az univerzum legsötétebb régióit kutató műszereket úgy lehet a leghatékonyabban beállítani, ha ehhez egy minél feketébb felületet használnak. Az anyag különleges kinézetén (illetve inkább annak hiányán) túl egyéb kedvező tulajdonságokkal is rendelkezik. Hét és félszer hatékonyabban vezeti a hőt, mint a réz, szakítószilárdsága pedig tízszerese az acélénak.
Ahogy Stephen Westland, a Leeds színtudománnyal foglalkozó kutatója elmondta, a hagyományosan feketének nevezett szín valójában ténylegesen egy szín, tehát egy bizonyos hullámhosszú fényt jelent. A Vantablack ezzel szemben valami egészen más. „Sokan azt hiszik, hogy a feketeség a fény hiányát jelenti. Egyáltalán nem értek egyet. Amíg valaki bele nem pillant egy fekete lyukba, sosem fogjuk tudni, hogy mit is jelent a fény teljes hiánya” – mondja a szakértő. „Ez az új anyag, és a hasonló fejlesztések azonban minden korábbinál közelebb hoznak minket ahhoz, hogy milyen élmény is lenne ténylegesen belenézni egy fekete lyukba.”
