A Harvard biológusai ezúttal nem genetikai építőelemként alkalmazták a DNS darabjait, hanem legóhoz hasonló, fizikai építőkockákat hoztak létre belőlük. Egyenként 42 bázisból álló szintetikus DNS-szakaszokból olyan aprócska struktúrákat állítottak össze, amelyekből gyakorlatilag bármiféle nagyobb szerkezet felépíthető. A kutatás részleteiről a Nature oldalain számolnak be a tudósok.

Ezek az egy szálból összeálló, egymással bázisaik révén kapcsolódni képes építőelemek előre programozhatók arra, hogy milyen komplex formába rendeződjenek. A kutatók a módszer működőképességét betűk és hangulatjelek létrehozásával demonstrálták. A jövőben a technológia segítségével bonyolult nanoszerkezetek lesznek felépíthetők, amelyek példának okáért precízen meghatározott helyszínekre szállítják a gyógyszereket a szervezetben, és ott képesek szabadjára engedni a hatóanyagot. A konstrukciók szintetikus DNS-ből állnak, így maximálisan kompatibilisek az élő szervezettel.

Az utóbbi időben egyre több kutatás foglalkozik a DNS nanotechnológiai építőelemként való felhasználásával. Ezen kezdeményezések többsége azonban egyetlen hosszú DNS-szálat használ, amely felépítésétől függően különféle formákba képes összehajtogatódni. A Harvardon is foglalkoznak ezzel a fajta DNS-origamival, de a legújabb módszer más szempontból közelít a problémához.

Az alapelv ugyanaz, mint egyetlen szál origamija esetében: a komplementer bázisok egymáshoz való affinitását kihasználva kötődnek egymáshoz az építőkövek. Ha nem találnak párt maguknak, akkor nem kapcsolódnak össze. Ilyen módon a dolog programozási része tulajdonképpen abból áll, hogy úgy kell megválogatni az építőelemeket, hogy azokból csak egyfajta struktúra legyen képes összeállni.

A módszer működőképességének tesztelésére több mint száz különféle szerkezetet hoztak létre a kutatók kínai jelektől kezdve, számokon és betűkön át különféle hangulatjelekig. A kész építmények nagyjából 100 nanométeresek és egyenként több száz építőelemből állnak össze. A módszer egyszerű, megbízható és könnyen variálható, az általa létrehozható struktúráknak pedig tényleg csak a fantázia szabhat határt.