Dél-Koreában átadták a világ első olyan közhasználatú úthálózatát, amely menet közben, elektromágneses indukció révén tölti fel a rajta haladó elektromos járműveket. A rendszer nagy előnyei közé tartozik, hogy az ilyen utakra készült járművekbe kisebb akkumulátor is elegendő, illetve nincs szükség töltőállomásokra, hiszen az út felszíne alatt futó kábelek gondoskodnak az utánpótlásról. A napokban üzembe állított elektromos úthálózat Gumi városában található, és összesen 24 kilométer hosszú. Jelenleg mindössze két speciális busz képes kihasználni az utak nyújtotta lehetőséget, ezek a vonatállomás és az In-dong nevű városrész között szállítják az utasokat. (A rendszer első verziója − alábbi képünkön − 2010-ben került üzembe a szöüli állatkertben.)
Az OLEV (Online Electric Vehicle) rendszerű buszok az út felszíne alatt nagyjából 30 centiméterrel elhelyezett kábelekből, közvetlen érintkezés nélkül, elektromágneses indukció révén nyerik energiájukat. A Koreai Tudományos és Technológiai Intézet (KAIST) által kifejlesztett technológia az utóbbi évekbeli finomítgatásoknak köszönhetően már 85 százalékos hatásfokú, vagyis a burkolatban futó kábelekből az energia túlnyomó része valóban a járműnek adódik át.
A buszok 100 kilowatt teljesítményt vesznek fel az alváz és az úttest között húzódó 17 centiméteres résen keresztül. A hagyományos elektromos járművekhez képest harmadakkora az akkumulátoruk, ráadásul a teljes útvonal mindössze 5−15 százalékát kell felszerelni töltést biztosító kábelekkel a megfelelő mennyiségű energia átadása érdekében. Ezek a szakaszok kizárólag akkor aktiválódnak, ha egy OLEV közelít feléjük. A töltés közben a környezet felé elszökő sugárzás szintje pedig még akkor is bőven a nemzetközileg elfogadott határérték alatt van, ha közvetlenül a töltődő jármű mellett állunk.
2015-ig további tíz buszt terveznek üzembe állítani az útvonalon, illetve a fejlesztők gondolkodnak a hálózat bővítéséről is. Az egyes utak 5−15 százalékának átépítése első pillantásra nem tűnik túl nagy vállalkozásnak, valójában azonban nagyon is jelentős munka, hiszen teljes hosszán érinti az útszakaszt, mivel azon nagyrészt egyenletesen célszerű elosztani az töltést biztosító kábeleket.
Mindennek ellenére az elektromos utak kétségkívül érdekes alternatívát jelentenek a jelenleg egyre elterjedtebb elektromos töltésű járművek mellett. Az ilyen utakon közlekedő autókba, mint már említettük, jóval kisebb akkumulátor is elég, továbbá nem kell órákig bajlódni a töltőállomásokon. A hasonló rendszerű, nagyobb léptékű úthálózatokra azonban egy darabig még Dél-Koreában is biztosan várni kell, egyrészt mivel az infrastruktúra radikális átalakítását igényelné, másrészt pedig a technológia – egyelőre legalábbis − csillagászati ára miatt.
