A Boston hódító útjára indította Viridis szerverét, amely a Calxeda ARM alapú SoC egységeit alkalmazza. Egy ilyen Calxeda EnergyCore Soc egység belsejében összesen négy darab ARM Cortex-A9-es processzormag lapul. A szerverek Calxeda EnergyCard névre hallgató kis bővítőkártyákból épülnek fel, amelyek nagyjából akkorák, mint egy nagyobbacska PCI Express csatolófelületet használó bővítőkártya.
Egy-egy kártya összesen négy darab SoC egységnek ad helyet. Egy 2 U formátumú szabványos szerverfiókban 12 darab Calxeda EnergyCard helyezhető el, így 48 SoC egységgel és összesen 192 ARM Cortex-A9-es processzormaggal gazdálkodhatunk. A rendszerben egy-egy SoC egységhez 4 GB-nyi DDR3-as RDIMM rendszermemória társítható, vagyis összesen 192 GB-nyi memóriával vértezhető fel az említett 2U formátumú rendszer. Az egyes SoC egységekhez minden esetben 4 darab SATA port jár, ahogy az a lenti képen is látható. A szóban forgó 2U formátumú rack 24 darab merevlemez, vagy 24 darab SSD számára biztosíthat helyet.
Amennyiben egy 42U formátumú rack szekrényt szeretnénk ilyen Viridis szerverekkel megtölteni, úgy összesen 1008 SoC egység elhelyezésére van lehetőség, így összesen 4032 darab processzormag áll rendelkezésre. Az egyes SoC egységek esetében a processzormagok 1,1 GHz és 1,4 GHz között magórajelen ketyeghetnek.
A Calxeda EnergyCard bővítőkártyákon a négy SoC egység mellett találunk még négy darab miniDIMM memóriafoglalatot, illetve négy darab SATA portot is. Az egyes bővítőkártyák dupla 10 Gbps-os Ethernet kapcsolaton keresztül kommunikálnak az alaplappal.
A SoC egységek fogyasztása terheléstől függően 0,5W és 5W között helyezkedik el, azaz rendkívül energiatakarékosak. A gyártó a Viridis szervereket kifejezetten azokra a területekre ajánlja, ahol nagy párhuzamos számítási teljesítményre van szükség és ahol az adott szoftverkörnyezet képes kiaknázni a több processzormagban rejlő lehetőségeket. Nem mellékes tény, hogy ezeken a területek itt a remek energiahatékonyságból is lehet profitálni.
Mivel a Viridis szerverek ARM architektúra köré épülnek, így némileg be van határolva azon szoftverek köre, amelyek kompatibilisek velük – a mostani Windows operációs rendszerek itt élből kiesnek. A Boston szerint a konfigurációkat már támogatja az Ubuntu 11.10-es disztribúciója, így a szerverek hatékonyan bevethetőek Perl, Python és MySQL alapú feladatokra.
Hogy a szerverek által kínált rengeteg processzormagban rejlő lehetőségeket mennyire hatékonyan tudják kiaknázni eme alkalmazások? Nos, ez idővel kiderül. Azt azért mindenképpen jó látni, hogy az ARM alapú megoldások kezdenek terjedni a szerverpiacon, ezáltal ugyanis fokozódhat a verseny.
 
