Az AMD ZEN architektúráját, illetve a köré épülő asztali processzorokat, amelyek az egységesített Socket AM4-es processzorfoglalatba passzolnak, nagyon várja már a piac. A teljesítménnyel kapcsolatos bíztató ígéreteknek köszönhetően nagyon magasra került a léc, és ezt mindenképpen meg is kell ugornia a cégnek, ha nem akar csalódást okozni, ugyanis sokan „utolsó lehetőségként” emlegetik a ZEN processzorokat. Van is benne valami, hisz a vállalat pénzügyi helyzetébe nem fér bele egy nagyobb bukás. De inkább ne is erre koncentráljunk, nézzük, milyen új információk érkeztek ZEN fronton.

A 2017 első negyedévében megjelenő újdonságok a VideoCardz által kiszivárogtatott diák alapján a RYZEN márkanevet kapják, ami a „Risen” szó frappáns változata akar lenni, ez pedig felemelkedettet vagy feltámadottat jelent. A név mögött maximum 8 processzormaggal rendelkező, maximum 16 szálon dolgozó modellek lesznek, amelyek maximum 20 MB-nyi gyorsítótárral rendelkezhetnek – utóbbi 8 x 512 KB-nyi másodszintű és 2 x 8 MB-nyi megosztott harmadszintű gyorsítótárból jön össze. A Socket AM4-es központi egységek órajele 3,4 GHz felett helyezkedik majd el, megjelenésük alkalmával pedig a felsőkategóriás, X370-es lapkakészlettel rendelkező alaplap is elrajtolhatnak.

A kiszivárgott diák alapján úgy tűnik, az alacsony órajelet az alaposan megemelt IPC – azaz az órajelenként végrehajtható műveletek száma – ellensúlyozza majd, vagyis alacsonyabb órajelen is versenyképes lehet a termék az Intel LGA-115x sorozatával, például az érkező Core i7-7700K-val is, ami 4 GHz-es alap és 4,4 GHz-es Turbo Boost órajelen ketyeg. Hogy miért pont az érkező asztali Kaby Lake lehet az ellenfél, és nem a HEDT platform? Azért, mert az AMD RYZEN sorozatában található termékek „csak” kétcsatornás DDR4-es memóriatámogatással rendelkeznek, nem négycsatornással, mint az Intel HEDT platformjának szereplői, plusz PCIe sávok mennyiségét tekintve is más ligában játszanak, mint az igazán nagyok, így sokkal közelebb állnak az LGA-1151-es platformhoz, mint a HEDT-hez.

Az új központi egységek egyébként számos érdekes újítással érkeznek. Az egyik az XFR (Extended Frequency Range), ami lehetővé teszi, hogy az aktuális órajel szélesebb skálán mozogjon, mint korábban. A teljesen automatikusan működő szolgáltatás jóvoltából az órajel remekül skálázódik annak megfelelően, hogy mire képes az éppen alkalmazott hűtés – legyen szó sima léghűtésről, folyadékhűtésről vagy éppen az extrém tuningos körökben használt folyékony nitrogénről.

A Smart Prefetch szofisztikált tanuló algoritmusok segítségével lemodellezi és megtanulja az egyes alkalmazások adathozzáférési mintáit, így később gyorsabban elérhetőek lesznek az adatok. A minták felismerésével a jövőbeli adathozzáférések az alkalmazáskód alapján előrejelezhetőek, így a legfontosabb adatok a helyi gyorsítótárban tarthatóak, vagyis azonnal elérhetőek, ahogy szükség van rájuk.

A következő a Pure Power technológia, ami a hőmérséklet, az órajel és a feszültségek monitorozásával, majd a működés optimalizálásával ehetővé teszi, hogy az adott processzor ugyanazt a teljesítményt nyújtva kevesebbet fogyasszon.

Az órajel-szabályozás is fejlődik, hála a Precision Boost technológiának, ami az előbb említett Pure Power technológiával összehangolva működik. A Precision Boost finoman, valós időben, a teljesítményre gyakorolt negatív hatás nélkül képes az aktuális órajelet módosítani, méghozzá 25 MHz-es lépcsőkben. Ezáltal optimalizálja a rendszer működését, növeli a teljesítményt, ezzel együtt pedig az enrgiahatékonyságot is fokozza.

Az új technológiákról hamarosan részletesebben is beszámolhatunk.