Sergio Canavero elmondása szerintminden a legjobb úton halad az első emberi fejátültetés felé. Az olasz sebész tavaly tavasszal jelentette be ambiciózus, sok szempontból megkérdőjelezhető tervét, amelynek keretében akár már két éven belül megvalósulhatna az első „fejcsere” (illetve inkább testcsere), legalábbis ha csak az orvosokon múlik a dolog. A különös kezeléssel bénult betegeknek adna működő testet a sebész, aki kínai és dél-koreai kutatókkal együttműködve legfrissebb bejelentése szerint újabb nagy lépést tett fő célja megvalósítása felé.
Canavero és csapata az utóbbi hónapokban élő állatokon és emberi tetemeken kísérletezett, és a kutató állítása szerint rengeteg friss adat áll a rendelkezésére a tervezett procedúrával kapcsolatban, amelyet sokakkal ellentétben teljesen megvalósíthatónak hisz. Az új eredményeket a kutatócsoport a következő hetekben publikálja a Surgery és a CNS Neuroscience & Therapeutics folyóiratokban hét tanulmány formájában. Mivel azonban a tanulmányokat és az eredményeket a csapaton kívül eddig senki sem látta, nem lehet megítélni, hogy pontosan hol tartanak a szakértők, és mennyire hitelesek adataik.
A szakma részéről sokan már azon is megrökönyödtek, hogy Canavero a tanulmányok megjelenése előtt a nagyközönség elé tárta bizonyos eredményeit. A többség szerint ez a fajta hozzáállás is azt jelzi, hogy az olasz kutatót elsősorban az érdekli, hogy minél nagyobb publicitást szerezzen, nem pedig az, hogy értékes tudományos eredményeket mutasson fel.
Canavero legfrissebb műtéti beavatkozásairól képeket és videókat mutatott a New Scientist szerkesztőinek, akik ezek hitelességét ugyan nem tudták igazolni, de az kétségtelen tény, hogy a felvételek nagyon érdekfeszítő dolgokat ábrázoltak. A mellékelt videón például egy szaglászó, lábait mozgató egér látható, amelynek néhány héttel korábban a nyaki részen átvágták a gerincvelőjét, majd újra összeillesztették ezt. A csapat egyik tagja, C-Yoon Kim dél-koreai kutató szerint eredményeik alapján lehetséges a teljesen átvágott gerincet komolyabb funkcióvesztés nélkül újra összekötni, ami a fejátültetés egyik kulcsfontosságú lépése lenne.
A vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy az idegsejtek membránjainak integritását védő polietilén-glikol jelenlétében a gerincvelő egy tiszta vágás után magától is meglepő mértékben képes újra összeforrni, mondják a szakértők. Ez a folyamat pedig idegi stimulációval, illetve negatív nyomás alkalmazásával még tökéletesebbre fokozható, állítja Canavero.
A bejelentés másik fontos pontja, hogy a kutatócsoport kínai tagjai állítólag sikeres fejtranszplantációt hajtottak végre egy majmon. (Az erről készült kép ittérhető el, megtekintését azonban csak erős idegzetűeknek ajánljuk.) A műtét során a fej és az új test között csak a véredényeket kötötték össze, a gerincvelő összekapcsolását egyelőre nem kísérelték meg. A kísérleti beavatkozás gyakorlatilag Robert White 1970-es műtétjének megismétlése volt. Canavero elmondása szerint ennek során sikerült igazolni, hogy ha a fejet mínusz 15 °C-ra hűtik a korábbi testtől való elszeparálás után, az állat agysérülések nélkül képes túlélni a procedúrát. Az állatot etikai okok miatt a műtét után csak húsz óráig tartották életben.
Ami az első emberi fejátültetést illeti, erre már meg is van az első önkéntes jelentkező egy 31 éves, izomsorvadásban szenvedő orosz beteg, Valerij Szpiridonov személyében. Canavero jelenleg támogatókat keres ezen műtét elvégzéséhez, és többek közt Mark Zuckerberget is szeretné megnyerni a beavatkozás finanszírozására. Az operációt egy vietnami kórházban végezhetik el, amelynek igazgatója néhány napja önként ajánlotta fel saját létesítményét Canavero számára.
Bár a szakértők nagy része úgy véli, hogy Canavero tervének sikeres megvalósítására ennyire rövid időn belül semmi esély nincs, azt érdeklődve várják, hogy milyen módszereket dolgozik ki a kutatócsoport az elvágott idegek és a gerincvelő összeforrasztására. Bár a fejátültetés koncepciója sokakban visszatetszést kelt, ha a gerincvelő sérüléseinek kezelésében a projekt keretein belül sikerülne valami újat felmutatni, az nagyon sok páciens életét változtathatná meg.
A kutatók többsége éppen ezért úgy véli, hogy Canaveronak elsősorban nem a fejátültetésre kellene koncentrálnia, hanem azt kellene kipróbálnia, hogy gerincsérült betegekben működik-e a polietilén-glikolos összeforrasztás. Az olasz kutató azonban egyelőre kitart eredeti terve mellett, mivel úgy véli, hogy sok beteg számára a test lecserélése jelentheti az egyetlen megoldást a normális életre, hiszen hiába sikerülne a régóta bénult páciensekben helyreállítani a gerinc integritását, ha egyszer testük az évek során visszafordíthatatlanul leromlott.
