A Spitzer űrtávcső segítségével a csillagászok rábukkantak egy bolygóra, amelynek mérete körülbelül kétharmada a Földének, és nincs is túl messze tőlünk. A mindössze 33 fényévnyire található égitest UCF 1.01 néven került be az exobolygó-jelöltek katalógusába.

Nagyon kevés olyan Naprendszerünkön kívüli bolygót találtak a kutatók eddig, amely kisebb a Földnél, ezért is jelentős a felfedezés. A másik ok, hogy ez az első exobolygó, amelyet a Spitzerrel fedeztek fel, amely a fedési módszert alkalmazva kutat az égbolt távoli bolygói után.

Az UCF 1.01 tehát nagyon kicsi, és a jelek szerint nagyon forró világ. Felfedezése véletlennek tekinthető, mivel a kutatók éppen egy Neptunusz méretű exobolygót, a Gliese 436 b-t tanulmányoztak alaposabban az űrtávcső segítségével, amikor a Gliese 436 infravörös fényének változásaiban aprócska anomáliára lettek figyelmesek. A korábbi adatok újbóli áttekintése után világossá vált, hogy periodikus változásról van szó, amely egyértelműen egy második bolygó jelenlétére utalt.

A most felfedezett bolygó nagyjából 8300 kilométer átmérőjű, és igen közel kering központi csillagához. A becslések szerint a Föld‒Hold-távolság hétszeresére esik pályája a rendszer közepétől, így egy „év” mindössze 1,4 földi napig tart az UCF 1.01 felszínén. A bolygó felszíni hőmérséklete a közelségből adódóan valószínűleg meghaladja a 600 Celsius fokot, ilyen körülmények között pedig, ha valaha is rendelkezett légkörrel, az már régen elpárolgott.

A kutatók egy része úgy véli, hogy a felszín a Merkúréhoz hasonló, kráterekkel tarkított lehet, de Joseph Harrington, a tanulmány egyik szerzője szerint az sem elképzelhetetlen, hogy teljesen olvadt magma alkotja a felszíni réteget.

A Spitzer adatai alapján úgy tűnik, hogy egy harmadik bolygót is tartalmaz a rendszer, az UCF 1.02-t, ennek a felfedezésnek a hivatalossá tételéhez azonban további mérésekre lesz szükség. Az ilyen aprócska méretű és csillagukhoz nagy közelségben keringő bolygókkal az a probléma, hogy tömegüket nagyon nehéz megbecsülni. Ahhoz viszont, hogy egy exobolygót felfedezettnek tekintsenek, a tömegadatokra is szükség van, így jelenleg mindkét bolygót csak exobolygó-jelöltként tartják számon.

A Kepler űrtávcső nagyjából 1800 olyan csillagot azonosított, amely nagy valószínűséggel bolygókkal rendelkezik. Ezek közül mindössze három rendszerben sikerült kimutatni a Földnél kisebb exobolygók jelenlétét. Ennek fényében a kutatók nagyon remélik, hogy további mérésekkel a két említett jelölt is minél előbb felkerülhet az egyelőre igen rövidke listára.