A Michigani Egyetem kutatói egy olyan lézer kifejlesztésén dolgoznak, amely vérből és festékből készül, mivel a keverék által kibocsátott infravörös fény segíthet a szakértőknek levadászni a daganatokat. Bár a lézer szó hallatán valószínűleg inkább egy összetett elektronikával és optikával rendelkező rendszer rémlik fel lelki szemeink előtt, koncentrált, koherens fénysugarakat egy sor különböző anyag révén létre lehet hozni, köztük élő sejtek és zselék révén is. Egy lézer megalkotásához mindössze egy fényforrásra, egy ezt felerősítő anyagra és egy optikai rezonátorra van szükség, amelynek feladatát bármilyen tükröződő falú kamra elláthatja.

Xudong Fan és kollégái egy indocián zöld nevű festékanyagot használtak vérlézerük megalkotásához. A festék közeli infravörös fényben fluoreszkál, és már jelenleg is kontrasztanyagként használják az orvosi képalkotásban, vagyis biztonságosan alkalmazható a szervezeten belül. Fan elmondása szerint lézerükben ez a fluoreszcens fény sokkal erősebb lesz, mint alapesetben jellemző.

Az indocián zöld önmagában nem alkalmas koherens sugárnyaláb kibocsátására, de a festék ragyogni kezd, ha kötődik a vérplazma fehérjéihez, mivel ezeknek köszönhetően jobban fel tudja erősítani a fényt. „Vér nélkül nem is működne a festék” – mondja Fan. A szakértő egy apró optikai rezonátorba helyezte a festék és a vér elegyét, majd egy hagyományos lézerrel világította meg azt, fénykibocsátásra kényszerítve a vért.

Az indocián zöld felhalmozódik az erekben, így a szervezet véredényekkel sűrűn ellátott régiói, például a tumorok erősebben világítanak a többi helynél, mondja Fan. A gyakorlatban egy ilyen vizsgálat úgy nézne ki, hogy az orvos beinjekciózná a festéket a betegbe, majd egy normál lézert irányítana annak bőrére, és infrakamerával figyelné a gyanúsan fényes foltokat.

Ennek megvalósítása érdekében először állati szöveteken tesztelni az új technológiát, amelynek megfelelő működéséhez optikai rezonátorokat is be kell juttatni a testbe. Fan szerint erre a célra valószínűleg alkalmasak lehetnek az arany nanorészecskék. Idővel az emberi testen is letesztelik a módszert, de ehhez biztosítani kell, hogy a kimenő fény ne legyen túl intenzív, hiszen az megégetné a szöveteket, magyarázza Fan.