Új részletekkel és felvételekkel szolgáltak az Európai Űrügynökség (ESA) kutatói a tavaly a Mars déli féltekéjén felfedezett gigantikus folyóvölgyről. A Reull-völgyet a szakértők szerint egyértelműen víz vájta ki valamikor a bolygó távoli múltjában. Az egykori folyam kanyargós medre majdnem 1500 kilométer hosszan húzódik a marsi felszínen, és a Mars Express felvételei alapján több mellékfolyóval is rendelkezett.

Az első európai marskutató szonda 2003 decembere óta kering a bolygó körül. A jelenleg 2014 végéig meghosszabbított küldetés során elsődleges feladata a felszín nagy felbontású térképezése, a felszín alatti rétegek és a felső atmoszféra vizsgálata eltérő napsugárzási körülmények között, illetve metán megfigyelése a légkörben.

A szonda legújabb felvételein a Reull-völgy egy olyan régiója látható, ahol a csatorna csaknem 7 kilométer széles és 300 méter mély. (A Föld legmélyebb folyója a Kongó, amely egyes szakaszain eléri a 230 méteres mélységet.) A marsi meder alján látható hosszanti formák a kutatók véleménye szerint korábbi jegesedési folyamatok eredményei, a lépcsőszerű képződmények pedig különböző vízállások nyomait őrzik.

A folyómeder a számítások alapján valamikor a heszperiai időszakban, 3,5-1,8 milliárd éve keletkezhetett. A Mars Express által készített képeken a völgy tágabb környezete is látható, a mellette húzódó hegyvonulat 2500 méteres magasságban nyúlik a környező, kráterek szabdalta síkságok fölé.