Bevezető
A Western Digital multimédialejátszó készüléke vendégeskedett nálunk, amely árával, kis méretével és kis súlyával első ránézésre egy igen ütőképes megoldásnak tűnik a piacon. Hogy a termék pontosan mire képes, illetve megéri-e az árát, arra a következő néhány oldalon próbálunk választ adni úgy, hogy a készülék hibáit és előnyeit megpróbáljuk csokorba szedni, miközben átfogó bemutatóval is szolgálunk az eszköz kezelésével kapcsolatban.
Az asztali multimédiás lejátszók piacán egyre nagyobb a kínálat: a készülékek között sok-sok lehetséges alternatíva van, ám nem mindegyik éri meg egyformán a pénzét. Korábban az Xtreme X38 HD-t vizsgáltuk meg közelebbről, amely egy jó kis gép kisebb gyerekbetegségekkel, de még így is jó választásnak bizonyul, ahogy azt korábbi cikkünkben írtuk. Összességében elmondhatjuk, hogy ezek a készülékek nem tudják helyettesíteni a klasszikus értelemben vett HTPC konfigurációkat, ugyanis (általában) nem alkalmasak a mindennapi feladatok elvégzésére (netezés, levelezés, stb), ám ha a film- és zenelejátszásra kerül a sor, akkor bőven felérnek egy normálisabb HTPC konfigurációval amely jóval többe kerül, mint ezek a lejátszók.
A Western Digital TV ezzel szemben egy teljesen más csoportot, mondhatni a belépő szintű megoldásokat kereső felhasználók szegmensét próbálja célba venni. Ez árán is meglátszik, mert míg a fent említett Xtreme X38HD ára 65000 forint magasságában helyezkedik el merevlemez nélkül, addig a WDTV kevesebb, mint fele ennyibe, azaz 30000 forint körüli összegbe kerül. A hatalmas árkülönbség után joggal merülhet fel a kérdés: mi indokolja a majdnem kétszeres különbözetet? Nos, elég sok összetevő van, amelyek alapján nem tűnik akkora túlzásnak a különbség. Mielőtt azonban ezekbe részletesen is belemennénk, nézzünk meg egy pici táblázatot arról, hogy mit is kínál a Western Digital olcsó, pici és nagyon szimpatikus lejátszója.
Ahogy az a fenti táblázatból is látszik, az eszköz meglepően sok fájlformátumot ismer, de hogy ezeket zökkenőmentesen, minden különösebb probléma nélkül le is tudja-e játszani, az rövidesen kiderül. A következő oldalon maga a készülék és a hozzá tartozó kellékek bemutatására kerül sor, majd utána kitérünk a menü, illetve a szükséges beállítások elvégzésének bemutatásához is.
Lapozzunk is!
WDTV: külcsíny és belbecs
A WD TV egy dizájnos fekete dobozkában érkezik, amelyen szokás szerint minden szükséges információ megtalálható a készülék fontosabb tulajdonságaival kapcsolatban. A dobozt megpillantva az első benyomásaink jók voltak.
A fekete dobozkában két darab műanyag tálcán foglalnak helyet a kellékek és maga a lejátszó. Elsőként a WDTV-t pillanthatjuk meg, mellette a távirányító foglal helyet. Örömteli dolog, hogy a készülékhez kapunk két darab AAA típusú ceruzaelemez, amelyek természetesen a távirányítóba passzolnak. Ez a tény nem az elemek ára miatt fontos, hanem azért, mert ha megvesszük és hazavisszük a terméket, nem kell azzal szembesülni, hogy a gyártó kispórolta a dobozból az energiaforrásokat, ezért nem kell valahonnan még megfelelő elemeket is elő kell túrni a készülékhez, hogy használhassuk azt. A lejátszón nincs semmilyen gomb (az X38HD-n van), így csak és kizárólag távirányítóval tudjuk vezérelni, no de ennyit erről a kis kitérőről.
Egy szinttel lejjebb, azaz a második tálcán találjuk meg a további kellékeket. Itt jelen van a lejátszó működéséhez szükséges adapter, amelyhez egy átalakítót is kapunk, ha netán amerikai szabványú konnektorral is használni kívánjuk a terméket. Ez hasznos lehet, ha utazni megyünk külföldre, és a lejátszó már annyira hozzánk nőtt, hogy vinni akarjuk azt, majd a szállodában kiderül, hogy nincs megfelelő konnektor a működéshez. Hasznos kis kiegészítő, de a felhasználók többsége sosem fogja használni.
Az adapter mellett találunk még egy kompozit RCA kábelt is, amelynek segítségével a sztereó audió jeleket és a videó jeleket tudjuk átjátszani bármilyen televízióra, amely rendelkezik AV bemenettel. Ez a megoldás kissé homályos képet ad, főleg LCD vagy Plazma televíziók használatakor, ám a régi, katódsugárcsöves tévéknél tökéletesen használható. A dobozban ezeken kívül némi leírást és egy telepítő lemezt is találunk. A lemezen néhány demó tartalom van jelen (audió és videó fájlok), plusz megkapjuk az ArcSoft MediaConverter alkalmazásának 2.5-ös kiadását is. Természetesen a felsoroltakon kívül digitális dokumentációt is kapunk a WDTV-hez, amely a fent említett lemezen lapul.
A lejátszó élére állítva is használható a mellékelt talpazat segítségével, ami szintén nagyon hasznos kiegészítő. A kellékek sorának ezzel a végére is értünk. Adódhat a kérdés, hogy egy 1080p lejátszásra is képes készülék esetében, amely természetesen HDMI csatlakozóval is bír, mégis hova tették a HDMI kábelt? Nos, ilyenről ne is álmodjunk, ugyanis a csomag nem tartalmazza a HDMI kábelt, azt plusz költség kiadásával nekünk kell beszereznünk, lehetőleg egy erős középkategóriás darabot, ne pedig a legolcsóbbat amit meglátunk.
A kellékek bemutatása után térjünk a lényegre: lássuk a lejátszót! Maga a WDTV elektronikája egy nagyon pici és nagyon könnyű dobozban lapul. Az egész ház 40 mm magas, 100 mm hosszú és 125,5 mm széles, a termék 303 grammot nyom a mérlegen, azaz tényleg pehelysúlyú ahhoz képest, amilyen tudás benne rejlik. A kis méretnek egyetlen hátránya van: a szerkezetben még csak 2,5 vagy 1,8 hüvelykes merevlemez sem helyezhető el, ugyanis erre nincs kialakított bővítőhely. A külső merevlemezeket vagy pendrive-okat a készüléken található két USB 2.0-s szabványú port valamelyikéhez lehet csatlakoztatni, természetesen egy időben mindkét port használatára van lehetőség. A támogatott USB-s eszközök listája itt tekinthető meg (külső optikai meghajtót egyelőre nem támogat a készülék)
Ha már a csatlakozóknál tartunk, vessünk néhány pillantást a lejátszóra. A terméket, ha szemből nézzük, akkor a bal oldalán találunk egy USB 2.0-s portot, míg a hátulján egy tápcsatlakozó, egy USB 2.0-s port, egy HDMI csatlakozó, egy optikai hangkimenet, valamint a kompozit kábelhez tartozó RCA portok (1 videó kimenet, 1 kimenet a jobb hangcsatornához, és egy a balhoz) vannak jelen. Ezzel ki is veséztük a csatlakozókat. Az USB 2.0-s portokba pendrive-ok illeszthetőek, a hátsó csatlakozónál azonban oda kell figyelni, mert a HDMI kábel mellé nem fér be olyan pendrive, amely a hagyományosnál szélesebb. A külső merevlemezek közül a termékhez a Western Digital nem túl meglepő módon a saját MyBook és Passport meghajtóit ajánlja, azaz ezekkel a termékekkel egészen biztosan kompatibilis a WDTV. Mi egy 250 GB-os Passport meghajtóval teszteltünk, amivel egyáltalán semmi problémánk sem volt. Az adathordozón a készülék létrehoz egy index állományt (.wd_tv könyvtár, benne néhány fájllal), amely a későbbiekben a videók, képek és zenék közötti böngészést hivatott felgyorsítani (Media Library funkció, természetesen kikapcsolható).
A kis szerkezet elején, a jobb sarokban büszkén hirdeti a gyártó a HDMI csatlakozó meglétének tényét, a baloldalon pedig egy WD logó foglal helyet. A kettő között egy fehér ledes háttérvilágítással rendelkező bekapcsoló gomb, valamint egy szintén fehér ledes megvilágítással ellátott USB aktivitást jelző megoldás található.
Végül, de cseppet sem utolsó sorban, nézzük a WDTV távirányítóját. A készülékhez mellékelt apró megoldás jól kézre áll, ám egy nagyobb tenyérrel megáldott embernek kényelmetlen lehet a használata, ugyanis szinte elveszik a kézben. A távirányító felépítése ettől eltekintve logikus és kezelése rendkívül könnyedén elsajátítható, mindössze pár óra kell hozzá, hogy megszokjuk a különböző gombok elhelyezkedését, utána már ment sötétben is. Az egység még AAA akkumulátorokkal sem nehéz, egyszóval jól eltalálták a WD tervezői, mindössze egy kicsit lehetne nagyobb. A távirányító a tesztek során hatékonyabbnak bizonyult, mint az Xtreme X38 HD megoldása.
[bold]Rövid összehasonlítás: Xtreme X38HD vs WDTV HD
[/bold]A korábban tesztelt Xtreme X38HD-t néhány kép erejéig a WDTV HD mellé állítottuk, hogy lássuk: Vajon mekkora méretbeli különbségek vannak a valóságban? A két eszköz között jól láthatóak a méretkülönbségek, no de ez nem véletlen: az Xtreme X38HD rendelkezik merevlemez hellyel, ahova 3,5 hüvelykes asztali HDD-t pakolhatunk, továbbá több csatlakozó és egy pici LCD kijelző, valamint menügombok is elférnek rajta.[bold]
[/bold]A lenti képen a távirányítók közötti különbség is jól megfigyelhető. Az Xtreme X38HD távirányítója jóval nagyobb és több funkciót kínál, ám a WDTV esetében a kisebb és kevesebb gombbal ellátott távirányító miatt egyáltalán nem volt hiányérzetünk: minden funkció könnyedén és gyorsan elérhető, csak a távirányító fogása egy idő után kényelmetlen.
[bold]
[/bold]Az utolsó szembetűnő különbség a negyedik képen látható, ahol a termékek csatlakozóit tudjuk összehasonlítani. A WDTV néhány portja tökéletesen elég a boldoguláshoz, mindössze egy Ethernet portot tennénk még rá, ha lehetne. Az Xtreme X38HD a WDTV-hez képest pluszban kínál Ethernet portot, WiFi támogatást, Komponens (RGB) csatlakozót, S-Videó csatlakozót, plusz az infra vevő áthelyezéséhez hosszabbító csatlakozót, koaxiális hangkimenetet és eSata portot is. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy az Xtreme X38HD-ért több, mint kétszer annyit kell letenni az asztalra, de ugye valamit valamiért.
A kezelőfelület és a tapasztalatok
A WDTV egy igazán letisztult és nagyon egyszerűen kezelhető menüvel van megáldva, és ez nem csak marketing szöveg, hanem tény is. A különböző funkció csoportok jól el vannak különítve egymástól, az egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos funkciók szintén jól elkülöníthetőek és könnyedén elérhetőek. Első ránézésre szimpatikusabb, mint az Xtreme X38HD szoftverének kezelőfelülete.
A WD TV menüje négy nagy csoportból áll: az elsőn a fényképnézegetéssel, a következőn a zenelejátszással, míg a harmadiknál a videó lejátszással kapcsolatos rész lapul. A menüben természetesen a beállítások is helyet kaptak: a Settings menüben külön fejezetekre vannak bontva a különböző beállítások, amelyek közül gyorsan kiválasztható a módosítani kívánt menü.
A frissítés menete
                                   
Mielőtt tüzetesebben átvizsgálnánk a készülék tulajdonságait, töltsük le a gyártó weboldaláról a legfrissebb firmware-t a lejátszóhoz, amennyiben azon nem a legfrissebb szoftver van. A szoftver verziószámát a Settings menün belül az About menüpontban tudjuk ellenőrizni, a legfrissebb szoftvert pedig innen tudjuk letölteni. A friss szoftvert helyezzük a pendrive vagy az usb-s merevlemez gyökérkönyvtárába, valamint töröljük a .wdtv könyvtárat is a lemezről, ugyanis egyes esetekben ez problémát okoz, azaz nem jelenik meg a frissítés menü (ezt néhány fórumban már olvashattuk). Amennyiben megvan a firmware, a készüléket kapcsoljuk be, csatlakoztassuk a firmware-t tartalmazó adathordozót, majd a fent említett menüből frissítsük a szoftvert (Settings/System). A frissítés megkezdése után a lejátszó újraindul és elindul a folyamat, amely pár percig tart. Ez idő alatt ne kapcsoljuk ki a lejátszót, ne is nyúljunk hozzá, csak várjunk türelmesen. Ellenkező esetben már csak papírnehezéknek lesz jó a tönkretett játékos. Ha nem vagyunk biztosak magunkban, akkor a fenti videót tekintsük meg, azon egy komplett frissítés folyamata szerepel, leírással. A frissítés végén ismét újraindul a rendszer, utána tovább léphetünk a beállítások elvégzéséhez.
A beállítások elvégzése nem különösebben bonyolult feladat: bárki működésre tudja bírni a készüléket, aki kezelt már bármilyen szórakoztatóelektronikai terméket. A menüben elsőként a videó beállításokat érdemes ellenőrizni. Amennyiben HDMI csatlakozást használunk a termékhez (ajánlott), akkor csak a felbontást kell belőni 720p-re vagy 1080p-re, attól függően, hogy mit támogat a kiszemelt televízió. Ezután a képarány beállítása következik, ami esetünkben widescreen, azaz széles képernyős, 16:9-es értéket képvisel. A hangkimenetet is itt állíthatjuk be: ha egyszerű televízióval rendelkezünk, a menüt állítsuk be sztereó módba. A videó szabványok közül értelemszerűen a PAL a jó választás, legalábbis esetünkben.
Ezeken kívül beállíthatjuk, hogy a filmek lejátszása miként történjen: véletlenszerűen vagy normál módban induljon a lejátszás, illetve hogy egy fájlt ismételjen a lejátszó, vagy mindet, sorban.  A filmek vetítése közben a távirányító „option” gombjával jeleníthetjük meg a képernyő tetején elhelyezkedő menüt, amelyben a feliratok és a hangsávok között válthatunk, valamint zoomolhatunk (kicsinyítés, nagyítás), sőt, a videót is pozícionálhatjuk/mozgathatjuk a kijelzőn. Nagyon súlyos hiányosság, hogy a felirat nyelvét nem írja ki a lejátszó (English, Magyar, stb…), így végig kell lapozni a jelölteket és figyelni, hogy melyik lehet a magyar opció. Hiba az is, hogy megadott időpontra nem lehet ugrani lejátszás közben, azonban a hagyományos előretekerés helyett tízperces léptékkel is tekerhetünk, ha a léptetőgombokhoz a next vagy a prev gombokat is lenyomjuk.
A hangsávok esetében szintén válthatunk, ám ezekkel néhány fájl esetében vannak gondok. A Microsoft HD galériájából letöltött HD demó fájlok esetén „Unsupported Audio Channel” felirattal indult a lejátszás, azaz hang nem volt (több videót is megnéztünk, mindegyiknél ugyanaz az eredmény). Egyes fájloknál lehetett csatornát váltani, de ott sem jött elő a hang. Ugyanezt tapasztaltuk egy HD mov fájl esetében, ami történetesen egy Need for Speed trailer volt. Néhány HD videó, egészen pontosan mkv fájl esetében sem jött ki hang a lejátszón, legalábbis sztereó módban, egyéb mód (optikai kimenet) nem állt rendelkezésre házimozi rendszer hiányában. A képpel viszont semmi baj sem volt: sem 720p sem 1080p videóknál nem volt frame dropping, azaz nem maradtak ki képkockák, bár néha-néha a kép furcsa módon észrevehetően "berezgett", de nem volt veszélyes a mértéke és nem minden esetben vettük észre. A nagyobb bitrátájú 1080p filmeknél a korábbi tesztek szerint lejátszás közben egyszer pár másodpercre megállt a kép, majd ment tovább minden gond nélkül a film lejátszása, ezt a hibajelenséget szintén nem sikerült reprodukálni a legfrissebb firmware használata mellett. Egyszóval az 1080p és a 720p fájlok lejátszása videó tekintetében teljesen zökkenőmentes volt.
A DTS hangsávok HDMI-vel összekötött tévénél nem működnek (HDMI-s erősítővel igen), így ilyen hangsáv esetében a TV-nél nincs hang, viszont optikai kimeneten erősítővel összekötve a DTS is megy. Az AC3-as, AAC és DD2.0 hangcsatornák, amelyekkel a tesztelt filmek többsége rendelkezett, tökéletesen mennek HDMI-n keresztül. Egyes esetekben hiba, hogy a DTS hangsáv optikai kimeneten szakadozik (a jövőben egy frissítés ezt is javíthatja, mint már oly sok hibát), a DD5.1 viszont hibátlanul megy - állítják a megfelelő erősítővel rendelkező felhasználók. A hagyományos SD videók, illetve a DVD-k tökéletesen mennek, nincs probléma a lejátszásukkal. A fájlok közül egyébként ugyanazzal az mkv-val gondja akadt az X38 HD-nek is: a lejátszó sem a feliratot, sem a hangfájlt nem tudta megnyitni. A Need for Speed HD mov trailert az X38HD nem is látta, viszont a WMV9-es HD fájlokkal hibátlanul megbirkózott.
A feliratkezelés a következő marginális pont, ami rejteget meglepetéseket a felhasználók számára. A játékos a DVD-k esetében nem problémázik az „ő” és az „ű” betűkkel, ám az mkv fájloknál egyszerűen kihagyja ezeket a betűket, ahogy az a fenti példaképeken is látszik. Erre néhány helyen megoldásként tanácsolják, hogy az mkv-ból ki kell exportálni a feliratfájlt, majd az mkv mellé, egy könyvtárba tenni, ekkor kalapos ékezeteket tesz a lejátszó az említett két betű fölé. A tesztek nálunk továbbra is betűhiányt mutattak, pedig a legfrissebb firmware került a lejátszóra. Összességében a fent említett hibákon kívül minden, a gyártó által felsorolt formátum ment a játékossal, még az m2ts fájlokkal is megbirkózott a termék, ez utóbbi egyébként az AVCHD kamerák felvételi fájlformátuma. A feliratoknál a formázás sem támogatott, így az eredetileg dőltbetűsnek szánt szövegrészt így jeleníti meg a termék: <i>Felirat szövege </i>. Az egyik MKV fájlnál a felirat jelentős csúszása is problémákat okozott, a hibára nem találtunk megoldást, egyéb videóknál pedig minimális mértékben jelentkezett a tünet (külső feliratoknál 1s csúszás, ami néha elég zavaró tud lenni). A beállítások között egyébként több lépésben lehet állítani a felirat betűméretét, egészen 40-es értékig. Pozitívum, hogy a WDTV szoftvere támogatja az intelligens sortörést is.
A zenelejátszásnál szintén megadhatjuk a fent felsorolt opciók valamelyikét, igényeinknek megfelelően. Érdekesség, ha elindítjuk a zenelejátszást, majd kilépünk a menüben, akkor a zene továbbra is szól a háttérben, így fényképnézegetéshez választhatunk egy vagy több hangulatos aláfestő zenét, amelyek a vetítés alatt folyamatosan szólnak. A tesztelt fájltípusok mindegyikét vitte a lejátszó: még a .flac fájlokkal sem volt probléma (az X38HD ezeket nem viszi). A veszteségmentes tömörítéssel rendelkező ún. audiofil felvételek közül a másik, azaz az ape formátummal nem tud mit kezdeni a játékos és az X38HD sem, de ez nem csoda, hisz ez a formátum nincs a támogatott fájlok listáján, mi azért megnéztük, mi a helyzet vele.
Az mp3, wav és ogg fájlok hibátlanul mentek, a fájlok közötti távirányítóval történő váltáskor azonban 1-1 másodperces szünet telt el, azaz nem reagált rögtön a termék az utasításra. A menüben is tapasztalható ilyen „lag”, ezt úgy lehet kiküszöbölni, hogy nyomogatás helyett inkább nyomva tartjuk a távirányító adott iránybillentyűjét, ekkor nincs szaggatás, gyors a lapozás.
A fényképnézegetésnél szintén beállítható, hogy miként történjen a lejátszás: legyen-e áttűnés a képek között, illetve milyen időközönként jelenjen meg új fotó, valamint azt is, hogy méretezze-e a lejátszó a képeket (pl.: Fit to screen, azaz teljes képernyő kitöltése).
A képek vetítését a play gombbal lehet elindítani, az egyes képeket szabadon forgathatjuk, nagyíthatjuk vagy akár kicsinyíthetjük, a funkciók eléréséhez csak az „option” gombot kell lenyomni a távirányítón. A fényképek közötti lapozás viszonylag gyors, még a nagyobb (5-10 Megapixeles) fájlok sem fektették meg a rendszert, mindössze néhány másodperces töltés előzte meg a folyamatot.
Érdekesség, hogy a lejátszó keresési funkciót is tartalmaz: a távirányítón a search gomb megnyomásával felugrik egy menü, ahol megadhatjuk, hogy a később beírt kereső kifejezéssel kezdődik-e a fájl, vagy csak tartalmaza azt. Ha ezt az opciót leokéztuk, akkor megjelenik egy képernyő billentyűzet, amelynek segítségével begépelhetjük (távirányítóval) a keresett fájlnevet vagy szótöredéket. Hasznos kis funkció.
A tapasztalatok fényében lássuk a végszót!
No, akkor most megéri?
A Western Digital TV összességében egy nagyon-nagyon jó rendszer. A kis eszköz kompromisszumokra kényszerít minket, ugyanis nem tartalmaz helyet beépített merevlemez számára, valamint se WiFi se Ethernet kapcsolattal nincs ellátva, ami manapság - főként az ethernet -sokak számára fontos, gondoljunk csak a NAS (Network Attached Storage) rendszerekre, amelyeket egyre többen használnak. Vannak persze lelkes firmware modderek, akik USB-s WiFi támogatást próbálnak készíteni a lejátszóhoz, de egy átlagos 802.11 b/g kapcsolat bizony kevés, ha magas bitrátájú 720p-s filmeket kívánunk nézni, 1080p-s formátumhoz pedig főleg kevés.
A WDTV felirat kezelési problémákkal küzd az MKV fájlok esetén, de egyéb videó fájloknál nincs gond a feliratok megjelenítésével (pici csúszás néha-néha tapasztalható, kb 1s). Az MKV fájloknál az mkv container-ből ki kell exportálni a feliratot és a fájl mellé kell tenni, akkor elvileg a kihagyott ő és ű betűk helyett kalapos ő és ű betúk jelennek majd meg filmlejátszás közben, nálunk a tesztek alatt továbbra is kihagyta a lejátszó az említett betűket, pedig a legfrissebb firmware-rel próbálkoztunk a neten elérhető leírások szerint (az UTF8-as kódolás is rendben volt). Az információk alapján a jövőben megjelenő friss firmware erre a feliratkezeléssel kapcsolatos problémára is orvosságot kínálhat.
Hangkezelés tekintetében az optikai kimenet használatakor pattogó DTS sávok fájó pontnak mondhatóak. HDMI-vel összekötött TV esetében DTS sáv kiválasztásakor nincs hang, erősítőre követve mind HDMI, mint optikai kimeneten van DTS hang, a hagyományos DD5.1-es sávokkal és az AC3-as audió sávokkal szintén boldogul a lejátszó. Reméljük, a közeljövőben megjelenő frissítések a felsorolt hibák jelentős részére is megoldást nyújtanak. A fenti hibákra a cikkben már írtunk megoldást (mkv átkonvertálása m2ts-be TSmuxerrrel), amely a DTS pattogásának/szaggatásának gondját megoldja, ezt megfelelő infrastruktúra hiányában nem tudtuk tesztelni. Az 1080p-s és a 720p-s videók lejátszása az említett problémákon kívül zökkenőmentes volt, tehát ezen a téren semmi baja sincs a lejátszónak, a gyerekbetegségeket pedig a remények szerint mihamarabb javítják az új szoftverben.
Csatlakozók tekintetében nincs probléma a lejátszóval, csak a fent említett kommunikációs megoldásokat hiányoljuk, a multimédiás csatlakozók kínálatával tényleg nincs gond. Vagyis egy kellemetlenség azért mégis van: a lejátszóhoz nem jár HDMI kábel, ami sokak számára problémát jelent, hiszen ezt utólag plusz pénzért kell megvásárolni. Végülis az Xtreme X38HD-hez sem kaptunk ilyen kábelt a 65000 forintos végfelhasználói ár mellé, egyszóval nem egyedi eset.
A termék a pendrive-okkal jól együttműködik, tulajdonképpen a külső merevlemezt költséghatékonysági okokból meg is spórolhatjuk, ha már van egy-két nagyobb kapacitású pendrive-unk. A merevlemezek közül amivel biztosan megy a termék, az a WD Passport és MyBook sorozatú külső merevlemezei, amelyek nagyjából 20000 forinttal fejelik meg a végösszeget, ha egy ilyen külső merevlemezt is be akarunk szerezni. Egyéb külső megoldásokkal is üzemel (elvileg) a lejátszó, ezekről a különböző fórumokon érdemes tájékozódni, ahol a sok tulajdonos beszámol a lejátszóval kapcsolatos tapasztalatairól. A szerkezet az USB-s kártyaolvasókkal is együttműködik a felhasználók tapasztalatai alapján.
A lejátszó a maga 30000 forint körüli árával jó választásnak bizonyul, ha a cikkben említett problémákkal együtt tudunk élni. Hogy pozitívumot is mondjunk: a termék kétszer annyiba kerülő Xtreme X38HD-vel ellentétben képes a flac fájlok lejátszására, szebb és dinamikusabban kezelhető menüje van (ami azért néha lassúcska), valamint képes a HD mov fájlok lejátszására is, ám ezeknél egyelőre a hanggal vannak gondok, ugyanis "Unsupported Channel" felirat jelenik meg a lejátszás kezdetekor, a hang meg ugye nincs sehol, szóval ezt hagyjuk is, ha már a pozitívumokról beszélünk. Ténylegesen pozitívum, hogy a rendszer tökéletesen hangtalanul működik, ugyanis nem tartalmaz hűtőventilátort, míg az Xtreme X38 HD esetében némi zajjal jár a légkeverő működése, de ezt filmnézés közben nem lehet észrevenni.
Ha azt nézzük, hogy mennyiért juthatunk a termékhez, mindenképpen megéri elgondolkodni rajta, hogy beszerezünk egyet, ha viszont a leírt hátrányok elbizonytalanítanak minket, akkor érdemes egy kicsit várni, ugyanis hamarosan újabb lejátszó(ka)t tesztelünk.
A tesztben szereplő Western Digital TV HD lejátszót az Expert Computer Kft-től kaptuk kölcsön. Köszönet érte!
