Bevezető

Az Xtreamer asztali médialejátszó kínálatának egy részét egyik korábbi cikkünk alkalmával már bemutattuk, így aki a jelenlegi tesztben szereplő SideWinder 2 mellett a többi Xtreamer modellre is kíváncsi, kattintson ide.

A SideWinder 2 esetében az Xtreamer mérnökei tulajdonképpen az első generációs SideWinder már jól bevált házát vették alapul, amely mind dizájn, mind pedig funkcionalitás tekintetében elég ütőképes ahhoz, hogy a második generációs SideWinder elektronikájának is helyt adhasson. Az első generációs modellel ellentétben azért az újdonság háza már nnem álló, hanem fekvő helyzetű. A termék specifikációi alapján – amelyek a lenti táblázatban láthatóak – érdeklődve vártuk, hogy pontosan mire is képes a szoftver és a hardver együttesen, azaz mennyire kezes, mennyire jól használható a termék. 2,5 hüvelykes bővítőhely ennél a modellnél is rendelkezésre áll, ám itt már a 12,5 milliméter vastag adattárolókat is bepasszírozhatjuk a termék házába, míg az első generációs SideWinder esetében erre sajnos nem volt lehetőség. Igény esetén akár SSD meghajtót is használhatunk, de ez véleményünk szerint nem egy túl jó ötlet, mivel csak teljesen felesleges pénzkidobás lenne.

A SideWinder és a SideWinder 2 között további jelentős különbség, hogy míg előbbiben csak egy 400 Mhz-es magórajelen ketyegő Realtek RTD 1183-as SoC lapult, addig utóbbiban már egy gyorsabb, 500 MHz-es magórajelen üzemelú Realtek RTD 1185-ös SoC teljesít szolgálatot. További újítás, hogy a második generációs modell már beépített WiFi adapterrel és USB 3.0-s csatolófelülettel is rendelkezik, sőt, immár a Gigabites Ethernet vezérlő is a kínálat részét képezi. A fedélzeti memória szerepét az újdonságnál már 128 MB-nyi DDR2 DRAM helyett 256 MB-nyi DDR3-as memória tölti be.

A videó kimenetek között megjelent a komponens bemenet, de ezzel együtt a termék házának mérete és az asztali médialejátszó súlya egyáltalán nem változott. Az utolsó, de szintén lényeges különbség az első és a második generációs SideWinder között az, hogy míg előbbihez „csak” 35 gombos, addig utóbbihoz már egy 52 gombos távirányító társul, ami erősített IR jelekkel dolgozik. A távirányító azért is különleges, mert elődjével ellentétben ez a megoldás a sötétben foszforeszkál, azaz világít, így a gombokat könnyebben megtaláljuk. Érdekes tény az is, hogy a SideWinder 2 esetében már nem csak a távirányítóval, hanem a készüléken elhelyezett bekapcsoló gombbal is vezérelhetjük a rendszert, azaz távirányító nélkül is könnyen ki-, illetve bekapcsolhatjuk.

A fentiek fényében szinte minden adott ahhoz, hogy a SideWinder 2 egy ütőképes asztali médialejátszó lehessen, de hogy valóban az-e, azt mindjárt kiderítjük, lássuk először magát a vasat!

Hardver és tartozékok

A tartozékok és a lejátszó felépítése

A SideWinder 2 az Xtreamer többi termékéhez hasonlóan ezúttal is egy tetszetős fehér karton dobozban érkezett. A doboz hátoldalán a termék főbb specifikációit is megtalálhatjuk, ha esetleg nem lennénk tisztában a termék műszaki paramétereivel.

A csomagban találunk egy üzembehelyezési útmutatót, bár az is igaz, hogy túl nagy szükség nincs rá, ha egy picit is járatosak vagyunk az asztali médialejátszók, illetve a szórakoztatóelektronikai eszközök világában. A leírás mellett természetesen a tartozékokat is könnyen megtaláljuk, ezek ugyanis egy külön kis kartondobozban lapulnak.

A kellékek között a tápadapteren kívül a 2,5 colos adattároló beszereléséhez szükséges pici süllyesztett fejű csavarok is jelen vannak, de rajtuk kívül kapunk még egy távirányítót is a hozzá tartozó két darab „AAA” formátumú elemmel együtt. A gyártó a felsoroltakon kívül egy A-B típusú USB 3.0-s adatkábelt is ad, amellyel a médialejátszót a PC-hez csatlakoztathatjuk, és ha USB 3.0-s port is van az adott konfiguráción, akkor rendkívül gyorsan megtölthetjük tartalommal a termékbe pakolt adattárolót, ami persze ezúttal sem tartozék, így annak beszerzéséről magunknak kell gondoskodnunk. A kellékek sorát egy kompozit A/V kábel zárja – HDMI kábelt sajnos ehhez a készülékhez sem kapunk, csak úgy, mint a múlt hét folyamán bemutatott O!Play Mini Plus-hoz sem.

A kellékek után most már vessünk néhány pillantást a második generációs SideWinder-re is. A SideWinder 2 fényes fekete festéssel ellátott elő- és oldallapokkal érkezik, amelyek elegáns megjelenést kölcsönöznek neki, de egyúttal rendkívül kényesek is: nagyon óvatosan kell bánni a termékkel, mert könnyen megmaradnak a lakkfekete borításon az ujjlenyomatok, ezek letörlésével pedig a legnagyobb odafigyelés mellett is könnyedén megkarcolhatjuk a felületet.

Az előlapon a bekapcsoló gomb és az IR vevő mellett csak egy Xtreamer logót találunk – összességében határozottan szép a termék. Szemből nézve a jobb oldalon semmi érdemleges nincs, csak a lakkfekete borítással ellátott műanyag oldallap. A SideWinder 2 bal oldala már érdekesebb, hiszen itt lapul az SD, SDHC, MMC, MS, MSPro memóriakártyák fogadására képes memóriakártya-olvasó, a két darab USB 2.0-s port, amelyek pendrive-ot, külső merevlemezt és egyéb USB-s adattárolókat fogadnak. A bal szélen egy USB 3.0-s csatlakozó látható, amely csak és kizárólag arra jó, hogy a SideWinder 2-t az asztali-, vagy mobil konfigurációnkhoz kapcsoljuk adatátvitel céljából, így könnyedén és gyorsan megtölthetjük tartalommal az általunk beszerelt 2,5 colos adattárolót.

A hátlapon – ahogy az lenni szokott – az A/V bemenetek, valamint az egyéb fontos csatlakozók kaptak helyet. Haladjunk balról jobbra. A bal szélen a tápadapter csatlakozóját lájuk, mellette egy koaxiális és egy optikai audió kimenettel. A sort egy Gigabites Ethernet port és egy 1.3-as HDMI csatlakozó folytatja, míg a jobb szélen lévő RCA erdő felső sora a komponens videó kimenetet, az alsó sor pedig a kompozit A/V kimenetet képviseli. Természetesen a bal oldal legszélén egy antennát is láthatunk, ami a beépített 802.11 b/g/n WiFi adapterhez tartozik.

Maga a termék a gyártótól származó információk alapján - és külföldi weblapok képei alapján, amelyeken szétszedve is megtekinthető a médialejátszó - ugyanúgy passzív hűtéssel rendelkezik, mint első generációs társa, így tulajdonképpen teljesen hangtalanul üzemel mind üresjáratban, mind pedig teljes terhelés alkalmával. Hőfokokról sajnos nem árulkodik a SideWinder 2, így sem a SoC, sem a HDD hőmérsékletét nem tudtuk ellenőrizni, igaz, erre nem is nagyon volt szükség, ugyanis a termék hosszas használat után sem forrósodott fel. Egy szó, mint száz: nappaliban a TV mellett tökéletesen elketyeg az újdonság, szerencsére különösebb zajongás nélkül, csak a merevlemez aktivitását hallhatjuk, ha nagyon jó a fülünk.

A távirányító összességében kényelmes vezérlést tesz lehetővé. 35 helyett már 52 gombot tartalmaz, így nagyobb is, mint amit a SideWinder első generációjához kaptunk. A távvezérlő két "AAA" formátumú elemmel üzemel és gombjai a sötétben foszforeszkálnak.

Szoftver és tapasztalatok

Kezelőfelület

Az Xtreamer SideWinder 2 esetében nem csak a hardver alakult át, hanem a szoftver is – és itt nem csak dizájnbeli változásokról, hanem új funkciók megjelenéséről is van szó. A felhasználói kezelőfelület összességében tetszetős és modern: mindent könnyű megtalálni, a menük, illetve az egyes funkciók között pedig nagyon egyszerű navigálni.

Sajnos az örömbe azért némi üröm is vegyül, ugyanis sokszor fordul elő, hogy a távirányító adott gombjának megnyomása után nem történik semmi, így még egyszer megnyomjuk, majd a rendszer magához tér és kétszer hajtja végre az általunk kiadott parancsot. Ez szerencsére csak időnként fordul elő, de mindenesetre bosszantó. További érdekesség, amire oda kell figyelni, az az, hogy az alkalmazásokat - például Xtreamer Live szolgáltatások - csak azután kezdjük el használni, miután minden szolgáltatást elindított a rendszer. Ha korábban próbálunk alkalmazásokat indítani, elkezdi hiányolni a beszerelt merevlemezt, így nem is indul el az Xtreamer Live csomag.

A „Home” panelen – ami a távirányító „házikó” gombjával csalogatható elő – a rendszerrel kapcsolatos beállítások mellett a különböző alkalmazásokat is elérjük (YouTube, Facebook, Picasa FlickR, LastFM, stb…). Hozzáférhetünk az Xtreamer Live egyes szolgáltatásainál mentett könyvjelzőkhöz, de emellett a webböngésző segítségével mentett könyvjelzők is egyszerűen és gyorsan elérhetőek innen.

A főmenüben megtaláljuk még a kedvencek közé pakolt tartalmainkat, az előzményeket, valamint a Média Könyvtárhoz, azaz a különböző tartalomforrásokhoz is hozzáférünk (uPNP, USB, HDD, LAN, stb…). A webböngésző – amely egyébként nem rendelkezik Flash támogatással – szintén külön menüpontot kapott, mellette pedig az alkalmazásokat rejtő menü helyezkedik el. A rendszermenüben kereső funkciót is találunk, ahogy az a lenti képen is látszik.

A sor legvégén a beállításokat találjuk, amelyekről az alábbiakban tekinthetünk meg néhány képet.

Gyakorlatilag minden szükséges beállítást értelemszerűen elrendezett menüpontokban találunk, így semmit sem kell hosszas percekig keresgélni. A kép és hang menüpontok önmagukért beszélnek, a hálózat menüben pedig a vezetékes-, illetve vezeték nélküli hálózati beállításokat találjuk: itt megadhatunk fix IP címet, de hálózati környezettől függően a DHCP beállítás is elérhető. A készülék nevét is itt módosíthatjuk – ezen a néven találjuk majd meg a hálózati eszközök listáján. A rendszer konfiguráció menüpont – többek között – a merevlemez formázására, és a HDD energiatakarékos módjának aktiválására ad lehetőséget, de a képernyőkímélő, illetve az időzóna beállítása is itt kapott helyet. A rendszerszolgáltatások között engedélyezhetjük a NAS módot, a webszervert, az uPnP médiaszervert, az FTP szervert, valamint az AirPlay szolgáltatást, ami a Mac-ekhez és az iPhone/iPod készülékekhez lehet hasznos. 

 

A firmware frissítés menüben online és manuális frissítésre egyaránt van mód. A megjelenítés menüben a menü nyelvét, a feliratok karakterkódolását és a lejátszás folytatásával kapcsolatos beállításokat módosíthatjuk. Itt kapcsolhatjuk ki az animált indítást, valamint az alatta hallatszó háttérzenét is. A következő menüpont a kereséssel kapcsolatos beállításokat tartalmazza, míg a JukeBox menüben az alapértelmezett képernyő módot, a film infó bővítményt és a borító kereső szolgáltatást állítatjuk be. Az utolsó menüpont segítségével elrejthetjük mások elől privát könyvtárainkat, amelyeket egyúttal jelszóval is védhetünk.

A menü felépítésére összességében tehát nem lehet panasz. Az adott alkalmazásból vagy szolgáltatásból a „Home” gomb megnyomásával szinte bárhova eljuthatunk, méghozzá rendkívül gyorsan, ez pedig kényelmes funkció. A menüpontok felépítése logikus és egyszerű, így az olykor-olykor jelentkező „belassulás” tulajdonképpen megbocsátható, de azért titkon reméljük, hogy egy friss firmware majd segít a problémán. Mi a rendelkezésre álló legfrissebb, 3.07-es verziószámú szoftverrel teszteltük a készüléket.

[bold]Zenék

[/bold]

A zenék kezelése és lejátszása teljesen zökkenőmentes volt: se a kezelőfelületre, se a funkciókra, se a támogatott fájlformátumok listájára nem lehet panasz. A termék gyakorlatilag minden olyan zeneformátumot támogat, amit elődje, viszont kezelőfelület tekintetében sokkal ütőképesebb annál. A FLAC állományoktól az MP3 fájlokon át egészen a WMA állományokig mindennel szépen megbirkózott a rendszer, kivéve az APE fájlokat, amelyek nem indultak el.

Fotók

Az Xtreamer SideWinder 2 a fotóktól sem jön zavarba. A nagyobb felbontású fájlok esetében ugyan észrevettünk némi gondolkodást – akár merevlemezről, akár hálózatról, akár USB-s eszközről nyitottuk meg őket – a kép betöltődésére egy picit várni kellett, de ezzel együtt lehet élni, plusz jellemzően 1-2 MB-nál nagyobb JPEG képeket amúgy sem szokott nézni a többség, azokkal pedig szépen elvan a rendszer.

A képek esetében kapunk EXIF információkat – ha vannak – illetve elforgatásra, diavetítésre és zenés képlejátszásra is van módunk. A képek közötti váltások időköze beállítható, csak úgy, mint az egyes képek közötti átmenetek típusa.

Az animált GIF fájlok esetében csak az első képkocka jelent meg, maga az animáció sajnos nem indult el, de ez nem túl meglepő, a legtöbb asztali médialejátszóra igaz, persze azok közül, amelyeket már teszteltünk.

Filmek

A filmek esetében szintén kipróbáltuk a terméken a már megszokott tesztfájlokat, és örömmel konstatáltuk, hogy a SideWinder 2-n nem tudunk kifogni. Akár mkv, akár HD WMV, akár Blu-ray tartalom került a lejátszó útjába, minddel tökéletesen és egyszerűen elbánt. A feliratkezelésre szintén nem lehet panasz, hiszen a felirat tulajdonságait tökéletesen testre szabhatjuk. A karakterkódolással szintén nem volt probléma, ugyanis a magyar feliratok szépen megjelentek, normálisan, ékezetekkel együtt, tehát semmiféle trükközésre nem volt szükség. Egyetlen hiba volt csak: a bal oldali képen látszik, hogy az "Ő" betűn az ékezetek helyett egy hullám volt, de ahogy az a jobb oldali fotón is látszik, a karakterkódolás átállításával (UTF8-ra) ez a probléma megszűnt.

Az már manapság cseppet sem meglepő, hogy a DTS->sztereó konverzió teljesen tökéletesen és zökkenőmentesen üzemel, viszont azt nem tudtuk megvizsgálni, hogy mennyire ízlik a lejátszónak a többcsatornás audió tartalom, hiszen – akkor még – nem volt megfelelő felszerelésünk a tesztek elvégzéséhez.

A filmek esetében – ahogy a fotóknál is – lehetőség van filmnézés közben a kontraszt, a színek és a fényerősség módosítására, de emellett a feliratokat is testre szabhatjuk, válthatunk audió sávot, ugorhatunk időpontra vagy fejezetre, sőt, az éppen játszott videó fájlról is szerezhetünk információt. Ezek tulajdonképpen teljesen alap funkciók, viszont tény, hogy ha csak egy is hiányozna, nagyon szomorúak lennénk.

[bold]Internetes szolgáltatások

[/bold]

A SideWinder 2 esetében is jelen van a korábbi cikkünkben már bemutatott Xtreamer Live szolgáltatás, így erre most külön nem térnénk ki, inkább az újdonságokkal foglalkoznánk, hiszen van belőlük szép számmal, ráadásul nagyon is hasznosak. A SideWinder 2 esetében fejlettebb szoftvert használ a gyártó, mint az előd esetében. A szoftver a HTML5, a PHP 5.32, a JSON & CURL, az OpenSSL, a Zlib és Sqlite technológiákban rejlő lehetőségeet egyaránt kiaknázza.

Az első a Facebook, ami immár végre működik is, nem úgy, mint a korábban tesztelt készülékeknél, amelyeknél az Xtreamer Live menün belül volt elérhető a szolgáltatás – azaz csak lett volna elérhető, ha működött volna. Most viszont végre tényleg csatlakozhatunk Facebook fiókunkhoz, igaz, egy picit lassú a rendszer, azaz várni kell az oldal betöltődésére és a weboldal görgetése sem olyan zökkenőmentes, mint amennyire annak kéne lennie. Pozitívum, hogy USB-s billentyűzetet és egeret használhatunk az internetes szolgáltatások esetében, negatívum viszont az, hogy ha egy adatbeviteli mezőre ráállunk, nem tudunk bele közvetlenül írni.

A szövegmezőbe a felugró szövegbeviteli mező segítségével írhatunk, amit mellesleg távirányítóval is elérünk. Egy pici lassúság itt is van: mi már a billentyűzeten beírtuk az e-mail címünket, a rendszer azonban csak a felét tudta fogadni, ezután várt, majd gépelhettük újra a másik felét. Kicsit kellemetlen, illetve inkább kényelmetlen. Az USB-s perifériákat érdemes a rendszer indítása előtt csatlakoztatni, hiszen ekkor - tapasztalataink szerint - tökéletesen üzemelek majd, míg a menet közben csatlakoztatott egér és billentyűzet esetenként nem vált aktívvá, így nem is tudtuk használni. Visszatérve a Facebookra: a Flash alapú alkalmazásokról le kell mondanunk, ezeket ugyanis nem kezeli a rendszer – legalábbis az általunk tesztelt 3.0.7-es szoftvernél ez volt a helyzet, pedig a gyártó weboldala Flash támogatás jelenlétéről is beszél.

A Picasa és a FlickR szolgáltatások szintén szépen működnek, semmi említésre méltót nem tudunk esetükben leírni, maximum csak azt említhetnénk meg, hogy a képek betöltése kicsit lassú, valamint a képek közötti váltás is, de ez még pont nem megy a kikapcsolódás rovására. Természetesen a képek között keresgélhetünk is.

A YouTube kliensből elérhető a korábban már bemutatott puritán változat, valamint a YouTube XL is, amely már egérrel és billentyűzettel is vezérelhető és sokkal szebb, átláthatóbb kezelőfelületet kínál. Az újítások között szerepel a LastFM szolgáltatás, amit felhasználói fiók birtokában bárki igénybe vehet. Rajta kívül Internetes televíziókat és internetes rádióállomásokat is foghatunk, sőt Megavideo és a MediaFly videó megosztók is elérhetőek.

Kapunk egy webböngészőt is, ami szintén kezelhető egérrel és billentyűzettel, de a szoftver működése kissé nehézkes, darabos, így nem nyújt maradéktalanul pozitív felhasználói élményt. A weboldalak betöltődése lassú, a tartalmak közötti navigálás nemkülönben, így ezen a téren sajnos nagyon úgy tűnik, hogy van még mit csiszolni a szoftveren.

Mivel egy új, nemrégiben megjelent modellről van szó, így nagyon jó esély van rá, hogy az általunk említett hiányosságokat hamarosan javítják, ugyanis szerencsére jó terméktámogatás jár az Xtreamer készülékekhez. A webböngésző esetében egyébkén könyvjelzők mentésére is van mód, valamint természetesen a Google keresőjét is használhatjuk (a sebesség viszont nem csak szoftver kérdése, így csodákra ne számítsunk az 500MHz-es processzortól).

[bold]Hálózati képességek

[/bold]

Az Xtreamer SideWinder 2 többféle hálózati szolgáltatást is támogat: a terméket használhatjuk NAS, azaz hálózati adattárolóként, de kínál uPnP támogatást is, sőt még webszervere is van, csak úgy, mint a korábban bemutatott Xtreamer termékeknek. Webszerver alatt természetesen most nem átlagfelhasználó által is igénybe vehető MySQL és PHP szerverre kell gondolni, amelyre saját weblapokat pakolhatunk, hanem arra, hogy webes felületen keresztül elérhető a fájlkezelő, valamint a terméken tárolt tartalmak, de emellett DDNS támogatás is rendelkezésre áll, így távolról is hozzáférhetünk különböző tartalmainkhoz, ha a médialejátszó éppen be van kapcsolva.

Akár az FTP szervert is elérhetjük interneten keresztül. Hasznos funkció a webes távirányító, amellyel akár iPhone-on keresztül is vezérelhetjük a kis médialejátszót, ehhez csak be kell pötyögnünk a Safari webböngészőbe a médialejátszó IP címét, megkeresni a webes távirányító menüt – ahol egyébként kétféle távirányítót is találunk – majd megkezdhetjük a rendszer vezérlését. Az iPhone-nal rendelkező felhasználóknak készített távirányítót a lejátszó ip cím/iphone módszerrel érhetjük el, természetesen ezúttal is Safari webböngészőből.

Ugyanezt bármilyen konfigurációról megtehetjük, amely rendelkezik webböngészővel és csatlakozik a helyi hálózathoz. Az említett funkciók a korábban bemutatott Xtreamer médialejátszóknál is elérhetőek voltak. A további webes beállításokról a fenti képek segítségével kaphatunk információt.

A NAS funkció bekapcsolásával hálózaton keresztül is hozzáférhetünk a médialejátszó tartalmához, de nem csak a belső HDD-hez, hanem az USB 2.0-s porton keresztül kapcsolódó eszközök tartalmához is. Mivel Gigabites Ethernet porttal érkezik az újdonság, így muszáj volt kipróbálnunk, hogy Gigabites hálózat használatával mekkora adatátviteli sebesség mellett tudunk a belső HDD-re másolni. A tesztek szerint pici fájlokat 1-3 MB/s-os sebességgel, míg nagyobb fájlokat 6-8 MB/s-os sebességgel tudunk a lejátszóra varázsolni – ez pedig nem valami nagy tempó, de nem is véletlenül van ott a bal oldalon az az USB 3.0-s port…

Fogyasztás

Szokásunkhoz híven egy fogyasztásmérő segítségével azt is megvizsgáltuk, hogy a médialejátszó pontosan „mennyi áramot kér enni” üresjáratban, illetve terhelés alkalmával. Első körben egy 320 GB-os Western Digital Scorpio Blue merevlemezzel próbáltuk ki a terméket, de ezzel együtt a Gigabites Ethernet vezérlő is aktív volt a teszt során.

Üresjáratban 7,8 watt körüli fogyasztást mértünk, de Full HD Blu-ray film lejátszásakor sem volt 10,2 wattnál magasabb a termék fogyasztása, ez pedig jó érték. Később egy USB 2.0-s külső merevlemezt is rákapcsoltunk a SideWinder 2-re, így az üresjárati fogyasztás 9,9 wattra nőtt, terhelés alkalmával pedig már 11,5 wattot kért a termék.

A fogyasztás összességében teljesen jó, a konkurencia is nagyjából ilyen értékeket mutat fel.

Végszó

[bold]Végszó

[/bold]

A SideWinder 2 túlzás nélkül túlnő elődjén, az első generációs SideWinder-en, azaz multimédiás képességek tekintetében szinte verhetetlen. A szinte szócskát nem véletlenül biggyesztettük oda, ugyanis a szép menü, a sok-sok szolgáltatás és az ütőképes tudás sajnos még nem minden, ha a menükezelés akadozik és van néhány apróbb hiba, amelyek picit megnehezítik a felhőtlen kikapcsolódásunkat.

Figyelembevéve mindent amit ma láthattunk azt mondhatjuk, hogy a Sidewinder 2 egy nagyon nagy tudású, de még szoftverben egy kicsit kiforratlan készülék. Szerencsére az eddigi tapasztalataink a márkával azt mutatják, hogy a firmwarek fejlesztése szép folyamatosan halad, így biztosak vagyunk benne, hogy ez említett problémák nagy részéről rövidesen már csak múlt időben beszélhetünk. Amint ez bekövetkezik semmi sem menti meg a Sidewindert egy szép kövér Ajánlott plecsnitől, de addig nem tudnánk teljes szívünkből rásütni, így ma anélkül kell távoznia.

 A lejátszóval kapcsolatban további információkat a http://xtreamer.co.hu oldalon lehet találni.