Oldal I.

2007-et sokan tartják a játékszakma legjobb évének, s valljuk be, nem véletlenül. Fantasztikus játékok láttak akkor napvilágot, és olyan prominens sorozatok kaptak folytatást, amelyek további epizódjaira éveken keresztül várt a játékosok társadalma. Ezek közül az Unreal Tournament 3 volt talán a legellentmondásosabb. Egyesek kevesellték az újításokat, mások pedig üdítően fogadták, hogy az UT 2004 után kisebb visszalépés történt a gyökerek felé. Bevallom, én az előző táborba tartoztam, de mivel számomra az UT mindig a szórakozásról, és nem a sportról szólt, nem panaszkodtam sokat. Játszottam míg kedvem tartotta, majd szép lassan megporosodott a polcon a doboz.

Titánok harca

Egész mostanáig nem volt változás, ám idén végre megérkezett a már hónapok óta várt Titan Pack, hogy felfrissítse az évek óta csak modderek által alakított játékot. Az ingyenes kiegészítés nagyon impresszív tartalommal bír, olyannyira, hogy felfogható egy teljes kiegészítő lemeznek is. A 916 megás fájl tartalma két, eddig még sosem látott játékmód (Kapzsiság és Árulás); 16 db új pálya a három korábbi bónusszal megspékelve; két extra fegyver és karakter az X-box 360 változatból; egy új jármű; egy új powerup; két letölthető egység; 57 új trófea és egy "Titan Mutator". Jól hangzik, ugye? Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a csomag abszolút ingyen van, sőt, akinek regisztrálva van az UT3-ja a Steamre is, annak magától leszivárgott már. A továbbiakban a teljesség igénye nélkül szeretném prezentálni a Titan Packet, mert biz a belbecsre nem lehet panasz.

Kezdjük rögtön a Titan Mutatorral, hisz ez a játék egyik legfontosabb újítása, ami az összes korábbi játékmódban érvényesülhet. A Titan Mutator egy mérőszám, ami mindig az épp aktuális módhoz igazodva tölthető fel. Minden módban tölthető az ellenfelek likvidálásával, míg zászlóharcban már a sikeres pontszerzés is bejátszik a dologba, és így tovább. A különböző kombók is gyorsabban töltik a Mutatort, tehát érdemes rágyúrnunk ezekre is. Amikor a Titan Mutator eléri a maximumot, a játékos bármikor átalakulhat egy óriási, rakétavetős gyilkológéppé - ezt hívják Titannak. Szerintem mondanom sem kell, hogy a hatás elképesztő. A Titan mindenkit el tud pusztítani a pályán, s egy "e" betűvel a földre csapva a környezetében lévő összes játékos skalpját a neve mellé teheti. Ha pedig lejárt az időkorlát, akkorát robban, mint egy atombomba. Viszont mindez még mindig semmi! Ha a Titan képes annyi pontot szerezni, hogy elérje a második státuszt, egy 30 láb magas óriás válik belőle, a Behemót, ami már tényleg legyőzhetetlen. Sajnos ezt elérni nagyon nehéz (férfiasan bevallom, hogy nekem éles játszma alatt sosem sikerült), de aki kellően sokat gyakorol, kipróbálhatja, milyen madártávlatból tömegeke elpusztítani.

Oldal II.

Mit rejt Panodra valótlan dobozkája?

A Titan Mutatort követő legizgalmasabb újítás kétségtelenül a két friss játékmód, melyek a Kapzsiság (Greed) és az Árulás (Betreyal) neveket viselik. Mindkettő nagy durranás az UT történelmében, s hamarjában a kedvenceinké válhatnak, mert nagyon kiegyensúlyozott és ötletes játékmódokról van szó. A Kapzsiság (maradjunk a magyar változatnál, mert idehaza a játékot is édes anyanyelvünkön lehet megvásárolni) az azonos nevű UT 2004 modon alapszik, s egy csapatalapú játék, kis CTF beütéssel. A játékosok minden egyes elhalálozáskor hátrahagynak egy koponyát, amit mások fel tudnak venni. Ha viszont őket is lelőtték, a sajátjukkal együtt maguk mögött hagyják az addig már felszedett koponyákat is. Minél tovább bírja valaki, annál értékesebb a koponyája, és persze egyenes arányban több pontot ért. A pontok az ellenséges csapat bázisán válthatóak be, így nem elég, hogy le kell lőni pár embert, de még át is kell verekedni magunkat a védelmi erőkön. Mindezt természetesen egy élet alatt. Személyes kedvencemmé vált ez a játékmód, igazi őrület.

Az Árulás a legérdekesebb játékmód az összes közül, és mielőtt még valaki gondolkodni kezdene a név értelmezését illetően, leszögezem, hogy színtisztán egymás hátba szúrásáról van szó. A játékosok szövetségekben kezdenek, és mindenki feje felett jelzi egy szám, hogy épp hány pontot érnek. Az aktuális csapattársak kékek, így nem nehéz megkülönböztetni az ellenséget - látszólag, legalábbis. Egy ideig szépen mennek a dolgok, mígnem valamelyik csapattárs úgy nem gondolja, hogy megéri levadászni az egyik havert, mielőtt még az ellenfél zsebeli be a pontokat a feje felől. Ilyenkor nem csak az barát pontjait kaparintjuk meg, de a "közösben" számolt, összesített eredményt is. Ekkor a játékos 30 másodpercig áruló lesz, ami azt jelenti, hogy akárki ölje meg, övé lesz az összes pont. Ha kibírjuk a fél percet, új csapathoz csatlakozhatunk.

Az Árulás elsőre jobban tetszett a Kapzsiságnál, de a szabad szervereken sokszor előfordult, hogy tízfős csapatok tagjai szinte egyszerre akarták elárulni egymást. Ilyenkor nagy a káosz a képernyőn és kicsit nehéz is behatárolni, ki kivel van és mit is akar. A problémám nem magával a játékmóddal van tehát, hanem a szabad szervereken rohangáló, taktikát hírből sem ismerő játékosokkal, akiknek ez a mód tapasztalataim szerint nagyon nem való. Az Árulást a legjobb egy LAN-partyn kipróbálni, mert a folyamatos kommunikáció nagyot dobhat a dolgokon, és tényleg igazi árulónak érezheti magát a játékos. Ami viszont mindkét új módról elmondható, az a pályák kiváló kihasználása és a remekre szabott tervezés. Az Epic nagyot domborított velük, s ez még mindig csak a kezdet!

Oldal III.

"Mi a pálya?"

Az új pályák száma tizenkilenc ugyan, de ez egy picit csalóka, mert hármat már korábban is le lehetett tölteni, öt pedig az X-box 360-as változat sajátja volt. Így a 19 relatíve csak 11, ami persze még is több, mint a legtöbb ingyenes DLC esetén. A pályákra külön most nem térnék ki, mert azzal két iPon.hu is megtelne, de az érdekesebbekről azért ejtenék pár szót. A DM-Eden például a fejlesztők nyilatkozatai alapján a Bioshock iránti tiszteletből készült, s ez meg is látszik a kivitelezésén. Viszonylag nagy pálya, jó kis meccseket nyomhatunk le rajta. A másik különlegesség a Háború játékmód Confrontation térképe, ami jelenleg a legnagyobb terep az egész UT3-ban. Akkora nagy, hogy tényleg igazi háborúk zúzhatóak rajta, úgyhogy nagy létszámú LAN-okon kifejezetten kötelezőnek tartom kipróbálni. Az új pályák egyébként egytől egyig nagyon szépek és jók is, s mivel a számuk nekünk, PC-seknek meglehetősen impresszív, biztos, hogy hónapokig elleszünk velük a legkisebb nyafogás nélkül is.

Az egyetlen új jármű a Stealthbender nevet viseli, és lényegében a már ismert Hellbender kistestvére. Meglehetősen lomha jószág, de felfegyverzettségével igyekszik kárpótolni ezt az apró hiányosságát. Van rajta egy EMP- és két pókakna, valamint két, a Titan Pack-kel érkezett újdonság. Az egyik egy szövetséges járműveknek tervezett javítóeszköz, míg az X-Ray (röntgen) mező egy kis területén mindenki erősebben sebződik. Lehet hát taktikázni itt, de ahogy észrevettem, a Stealthbender egyelőre nem túl népszerű. A Tank és a Manta tehát a trónon marad.

A pályák egyedüli hiányossága leginkább a Titan Mutator használatakor érhető tetten. Ha átalakultunk, nem lesz nehéz beragadnunk valahová, ezáltal pedig komoly előnyöktől eshetünk el. Egy Háborúban vagy egy járműves CTF-ben ez még elmegy, de mondjuk a deathmatch ütközetekben bosszantó tud lenni. Hogy mi okból kifolyólag nem javították ki ezt az apró nüánszot, nem hivatalos, de sokan (köztük én is) úgy vélik, hogy a Titan eleve nagyon erős lett (Hát még a Behemót!), s így kicsit vissza lehet fogni az éppen emeletmagasságban őrjöngő játékosokat.

Oldal IV.

Egyéb újdonságok

A Titan Pack persze még sok-sok apróságot tartalmaz, amikre nem térnék ki részletesen (Tessék szépen felfedezni őket!). Ami azonban kétségtelenül fontos lehet, az a kiegyensúlyozottabb játékmenet. Érezhetően élvezetesebb játszani a Pack telepítése után, mert mind a fegyverek, mind a botok, mind pedig a poweruppok változtak egy picit. Főleg a gépi ellenfeleken érhető tetten a temérdek programozói munka. A különböző nehézségi szintekre állított botok között még sosem volt ilyen érezhető a különbség. A legnehezebb fokozatokon komolyan fel kell kötni a gatyát a győzelemhez, és ugyan még így is messze vannak a valódi emberek viselkedésétől, azért ez egy ingyenes kiegészítéstől nagyon szép teljesítmény.

Maga a körítés maradt a régi, hisz az Unreal Engine 3.0 még messze van a nyugdíjas kortól. Nekem viszont akadtak gondjaim a motor sebességével. Az én gépem nem egy csúcsmasina (AMD X2 4400+; HD3870; 6 giga RAM), s a régi CPU bizony éreztette is a gyengeségeit rendesen. Itt szeretnék elnézést kérni a képek minőségéért, de mivel szerettem volna komolyabb akciójeleneteket is lencsevégre kapni, kénytelen voltam meghagyni a saját grafikus beállításaim, amik nagyrészt a közepes szinten mozogtak. Az is elképzelhető, hogy a Vista 64 okozta a kellemetlenségeket, mert emlékeim szerint a régi, 32 bites XP-men jobban ment a játék. Persze az UT3 nagyon jól néz ki még így is, és néhány perc eszeveszett lövöldözés után már el is felejtettem, hogy nem maximumon tolom.

Summa summarum, a Titan Pack kiváló lett. Én, ki korábban csalódott voltam az Unreal Tournament 3 miatt, most újra fejest ugrottam a megállás nélküli akcióba, s kijelenthetem, hogy a játék ezennel egy új dimenzióba lépett. Addiktív, izgalmas, tele újdonsággal és felfedeznivalóval... pont, mint régen. Aki eddig még nem ruházott be a programra, de szereti az online csatatereket, ne habozzon, mert sokszorosan megtérül a befektetése. Az pedig, hogy a Titan Pack ingyen van, kemény fityisz a mai szomorú trendeknek, amiket követve egy pályáért és egy karaktermodellért is képesek pénzt kérni az emberektől. Köszönjük Epic, szép munka volt!

Chocho