Kosár

A kosár jelenleg üres

Bejelentkezés &
Regisztráció

Jelenleg nincs belépve.

Válassza ki az oldal nyelvét

TERMÉKEINK

iPon FÓRUM

iPon Cikkek

Újfajta terápia segíthet az egyik legsúlyosabb bőrbetegségen

  • Dátum | 2017.11.13 12:01
  • Szerző | Jools
  • Csoport | EGYÉB

Hassan egy ritka genetikai rendellenességgel jött a világra: egy héttel azután, hogy megszületett, hólyagok jelentek meg a bőrén. Orvosai rövidesen megállapították, hogy az epidermolysis bullosa (EB) nevű betegségben szenved, amelynek következtében a bőre annyira sérülékeny, hogy a legkisebb behatásra is felhólyagosodik vagy kisebesedik.

A betegségre nem létezik gyógymód, amit az orvosok közöltek is a szülőkkel. Amikor a család nem sokkal később sok honfitársuk példáját követve együtt elmenekült Szíriából, hogy aztán Németországban telepedjen le, a német orvosok megerősítették, hogy nem tudnak mit tenni. A sebek és hólyagok közben egyre nagyobb területeteket fedtek le Hassan testén.

Amikor a 7 éves kisfiú 2015 júniusában egy bochumi kórház égési osztályára került, bőre legfelső rétegének 60 százaléka hiányzott, vagyis teste több mint felét nyílt sebek borították, amelyek közül sok csúnyán el is volt fertőződve. Az orvosok tehetetlenek voltak, a gyerek pedig elképesztő fájdalmak között feküdt.

Hassan a műtétek után
Hassan a műtétek után

Öt héttel később a kórház már azt fontolgatta, hogyan könnyíthetnék meg Hassan utolsó hónapjait, amikor a gyerek apja megkérdezte, hogy nincs-e valamilyen kísérleti kezelés, amit esetleg még meg lehetne próbálni. Az orvosok ekkor keresték meg Michele de Luca olasz őssejtbiológust, aki évtizedek óta azon dolgozik, hogyan tudna új bőrt adni az EB-ben szenvedőknek.

A szakértő és kollégája, Graziella Pellegrini 2006-ban már sikerrel kezeltek egy nagy lábsebet módszerükkel. Ehhez őssejteket gyűjtöttek be egy 49 éves, EB-s nőbeteg testéből, kijavították bennük a hibás géneket, majd a laborban egészséges bőrhámot növesztettek azokból. Ezt a bőrt ültették át aztán a nő a lábára, akinek sebe így be tudott gyógyulni.

Hassan ugyanakkor sokkal súlyosabb állapotban volt, a gyerekeknél ráadásul általában sokkal nehezebben engedélyezik a kísérleti kezeléseket. Mivel azonban nem volt más remény a javulásra, de Luca és Pelligrini augusztusban zöld utat kaptak. Szeptemberben begyűjtöttek egy néhány négyzetcentiméteres bőrdarabot a kisfiú ágyékáról – azon helyek egyikéről, amelyet ép bőr fedett –, majd ezt elküldték de Lucának.


Az olasz csapat tagjai kivonták a bőrből az őssejteket, majd genetikailag módosították ezeket, a betegségért felelős gén egy egészséges változatát juttatva be azokba, mielőtt klónozták volna őket. Ezt követően egészséges bőrdarabokat növesztettek belőlük, amelyeket visszaküldtek Németországba.

A darabokat október és január között három operáció keretében ültették át Hassan testére, eredeti bőrének 80 százalékát helyettesítve az új hámmal. A módszer minden reményt felülmúlva működött. Hassan 2016 februárjában elhagyhatta a kórházat, márciusban pedig elkezdett iskolába járni.

Azóta is jól, nincs szüksége krémekre, a bőre erős, nem sérülékeny és nem is viszket. A laborban növesztett bőrt a jelek szerint teljesen befogadta Hassan szervezete, a kültakaró vele együtt növekszik, nem mutatja jelét a korábbi betegségnek, és még a testszőrzet is újra kinőtt rajta. Hassan lassan, de biztosan hízik és növekszik, sportol, és mára a vele egykorúak megszokott életét éli, mondja de Luca.

Hozzászólások

Nem vagy bejelentkezve, a hozzászóláshoz regisztrálj vagy lépj be!

Eddigi hozzászólások:

  • 27.
    2017. 11. 16. 11:45
    Szerintem félre értesz.
  • 26.
    2017. 11. 16. 00:33
    Cikkben egy retrovirus alapú vektor van. Igen neked szólt.
  • 25.
    2017. 11. 14. 22:57
    Hát igen, humán GM célra még sok időnek kell eltelnie, mire használható lesz valami. Utolsó sorról jut eszembe...úgy tudom hamarosan kapunk rabi engedélyt. Az egész helyiséget magasabb biztonsági szintre kell emelni... Meg be kell oltani mindenkit veszettség ellen, aki ott mókol. Nem örülök neki annyira, bár biológiailag elég sok lehetőséget rejt az az egy szinapszist ugró téma...főleg látásnál. Svájciak végülis használják gond nélkül már egy ideje, de ja vigyázni kell.

    Nevetnék, ha kiderülne kollégák vagyunk, és a szomszéd asztaltól írogatsz
  • 24.
    2017. 11. 14. 21:12
    Emberbe egyelőre semmilyet még. A sejtek az overexpressziótól, az injektor tűtől, a nyomástól és a juice-tól amibe a vírus van döglenek... A sejttípusoknak is eltérő az érzékenysége.

    Ami sokkal nagyobb probléma az az, hogy pl. egy promótert köztudottan serkentő sejtek ChR2 expresszáltatására használnak, aztán a fél világ úgy használja, hogy a PV kosár sejtek is expresszálnak CHR2 közben. Stimulációkor meg max serkentés és max periszomatikus gátlást adnak el serkentőnek. A lényeg ebből az, hogy hiába találnak ki egy sejtcsoportra javító vírust (az már most is működne), de ha más működésű sejtek működését meg elrontja, akkor az kínos.

    (A Lentivel és rabies vektorral még egereken is vigyázni kell)
  • 23.
    2017. 11. 14. 20:12
    Pl a kémiai fluoreszcens festékek fejlesztését szinte le is állították. (Bár pont most csinálnak egy újat házilag itt, lehet király lesz : ) ) Pedig egy injektorral még akár jó is lehet. Azért vírusnál nekem is van néha fenntartásom, hogy mennyire valid eredmények jönnek ki, ha közben ezerrel gyártja a fluoreszcens Ca szenzort a neuron... mennyire egészséges vajon? . Aztán overexpresszálódik, megtelik a mag és kb kuka, pár héten, hónapon belül. Miközben olyan jelenségeket kéne kimutatni, ami egy nagyon apró kis változás.

    Mondjuk kényelmes az AAV, benyomod neki aztán ha populációt nézel, majdnem tökmindegy hová megy, csak fesse meg amit tud, meg vigye be a csatornát ha lődözni is akarod lézerrel. Nekem inkább az nem tetszik, hogy néha teljesen beteg burstölő sejteket gyárt, néha meg gyönyörűeket.
    Teljesen kiszámíthatatlan, dehát science, az elemszám elnyomja a zajt

    Humánba nem tennék AAV-t az fix
  • 22.
    2017. 11. 14. 17:30
    Szinte minden amit mi csinálunk előfordul a természetben is. Itt egy jó magyar nyelvű összefoglaló : [LINK]
    Ez persze nem jelenti azt, hogy nincs kockázat, csak azt, hogy a mértéke egyáltalán nem ismeretlen.

    Az meg, hogy mi a méreg fajonként eltérhet, sőt akár fajon belül is, és a mennyiség is nagyon fontos. A legtöbb fűszer amit használunk például alapvetően méreg, de kis mennyiségben nem veszélyesek. A koffein is egy természetes rovarirtó szer, és nagyobb mennyiségeben az emberre is veszélyes.
    A kapszaicin, amitől a paprika csíp lényegében idegméreg. Nagyobb mennyiségben simán meg is öl. Viszont például a cápák teljesen immunisak rá.
  • 21.
    2017. 11. 14. 16:48
    Ezt ugye nem nekem akartad írni? Én nem írtam vírusvektorokról.
  • 20.
    2017. 11. 14. 16:31
    Hülyeségeket beszélsz kb látszik fingod sincs a témáról, csak valami zs kategóriás filmből szerezted az ismereteidet a témában.

    Vírusvektorokkal sokszor inkább az a baj, az immunrendszer hamar lecsapja őket annyira kriplik.
  • 19.
    2017. 11. 14. 16:24
    "A génkezelés meg az amikor a krumpliba egy élőlény génjét "ültetted" be ami mondjuk mérget termel, hogy ne egye meg mondjuk a krumplibogár."

    Nonono! Génkezelés során nem feltétlenül kell más élőlény akár ugyanaz fajnak másik fajtájának génjeit is felhasználhatod. Simán a nemesítést gyorsítod fel.

    Sőt nemesítés során is előfordul különböző növényfajok genomja egyesül véletlenül és jó dolog sül ki (növények tudnak pár trükköt). Maga a búza három fűfél hibridje!!!
    GMO 1000 év munkáját pát év alatt elvégezhető. és egy kedvező véletlenre várás helyett, tudatosan tervezed meg.
  • 18.
    2017. 11. 14. 16:15
    Már vagy száz éve használnak radioaktív sugárzást génmanipulációra. Szimplán maga a sugárzás spontán génmutációkat okozhat növényi magvakban. Igazából a folyamat nem különbözik a természetes pontmutációktól. Persze a kimenetel is teljesen véletlenszerű. Amivel az elmúlt évtizedekben fejlődött a dolog, az az hogy megértettük egyes génszakaszok működését, tudtuk őket azonosítani. Arra is rájöttek, hogy ugyanazok a génszakaszok vannak jelen más-más növényekben, más más mutációval. Így elkezdtek összelegózni növényeket, mindegyikből kiemelve a hasznos tulajdonságokat. Persze lehet gombamérget termeltetni kukoricával, de mindent lehet rossz célra fordítani.

    http://www.nytimes.com/2007/08/28/science/28crop.html
  • 17.
    2017. 11. 14. 15:56
    Ne hülyézzél engem légyszíves! Vagy beszélj normálisan, vagy menj innen!
  • 16.
    2017. 11. 14. 13:31
    Ez már komolyabb eredmény, mint a csillagászati "kutatások" egyik bizonyítatlan teóriából a másikba.
  • 15.
    2017. 11. 14. 13:16
    Ja és ezért kéne csinálni egy újabb veszély forrást, ugye?
    Ez olyan hogy eltörik a lábad meg a kezed akkor eltörheted az állkapcsod is mert már úgy is mindegy..
  • 14.
    2017. 11. 14. 13:12
    Az a baj jóbarát, hogy a kettő nem ugyanaz. Elmagyarázom konyhanyelven.
    A nemesítés az, hogy egy növényt addig keresztezel a saját fajtáján belül amíg nem lesznek egy egy példányának előnyös mutációi. Amivel aztán két hasonló tulajdonságú növény összekeresztezésével új "alfajt" alakíthatsz ki.
    Lásd csíkos görögdinnye pölö.
    A génkezelés meg az amikor a krumpliba egy élőlény génjét "ültetted" be ami mondjuk mérget termel, hogy ne egye meg mondjuk a krumplibogár.
    Az első természetes folyamat lemásolása csak felgyorsítva.
    A másik meg szarkavarás.
    Nem ismert következményekkel.
  • 13.
    2017. 11. 14. 12:51
    Hülye...
  • 12.
    2017. 11. 14. 10:01
    Igen, ma már rutinszerűen, gond nélkül megy a vírusvektorok használata, de kíváncsi lennék egy vizsgáltra, hogy az in vitrosok és in vivosok-ban hány darab fluorescens sejtet találnánk.

    Viccet félretéve, a rutin mellett meg kell említeni az "eredmény orientált" kutatásban gyakran elsikkad, hogy a hypolt specifikus vírusok azért korántsem specifikusak annyira és ez a kutatást is nehezíti. Az más kérdés, hogy sokszor még neves tanulmányokban is egyszerűen nem foglalkoznak ezzel vagy nem tudnak róla. Megveszik oszt használják.
  • 11.
    2017. 11. 13. 18:16
    Hahaha!

    És kialakult a következő világvallás!
  • 10.
    2017. 11. 13. 18:13
    A vírus koncentráció itt már konkrétan nulla. Ezeket a vírusokat ma már egy egyszerű laborban LEGO-zzák össze..., ki van dobálva belőle minden szaporodásra való szerkezet. Eleve nem patogén, tehát csak annyit fertőz meg amennyit beadsz. Ha 2 nanolitert nyomsz be, akkor annyit fog fertőzni és kész.
    Egyébként már jó régóta gyártanak GM vírusokat, nagy szakirodalma van, tehát a jelenség vizsgálva van évek óta.

    Akkor lehetséges, ha rekombinálódik mondjuk egy náthával a laborban, és valahogy kijut, és akkor elterjed a vírus és beinjektálja mindenkibe az egészséges szakaszt, tehát semmi nem történik ...Bennünk ez megvan.
  • 9.
    2017. 11. 13. 18:07
    Ha a génmódosított kukorica tömeghalált okozhat, akkor nyilván a génmódosított bőr "terjed" a kapaszkodókon keresztül is. Csak megfogod és már módosult is a géned! Lehet mégsem terjed, de nem ártana egzakt bizonyíték és több éves megfigyelés! Mert mi van ha mégis?
  • 8.
    2017. 11. 13. 18:05
    Úgy lett virulens, ahogy a génmódosított kukorica is. Génmódosítás = halál. Nem tudtad?
  • 7.
    2017. 11. 13. 18:04
    Meg kell különböztetni azt a GM-et amikor tökéletesítesz egy genomot, ami hasonló egy felgyorsított nemesítéshez... és amikor mondjuk egy transzgén növényt hozol létre, ami toxint termel. Vagy épp védelmet egy gyomirtó ellen, és így tonnákkal lehet szórni a vegyszereket.

    Szóval teljesen más szabályozás és vizsgálati módszer kell a két típushoz.

    A cikk:
    Remek dolog, szörnyű egy betegség. Láttam egy ilyen kisfiút a buszon ... nekem is volt egyszer ekcémám, és már attól a pár cm átmérőjű területtől is annyira szenvedtem, hogy levakartam a bőröm.

    CRISPR/CAS9-el szerintem még hatékonyabb lesz majd egyszer.
    A vírusok bár hatékonyak, de egy idő után elavult technika lesz. Néha még egy nem patogén fluoreszcens szenzort injektáló AAV is tud csúnya dolgokat művelni az egér agyba injektálva. Bár ez sokszor a beviteli módszer miatt történik... és a sejtek simán élnek, immunszupressziót sem használunk.

    Azért az egészséges immunrendszer már lehet betalálhatja a GM sejteket, ha idegen génszakaszt juttatunk be, nem AAV-vel. Most csak átfuttotam a cikket, lehet kell immunszupresszió, mint egy transzplantációnál... de lehet egy génhelyreállítás kevésbé problémás.
  • 6.
    2017. 11. 13. 17:16
    Az ember évszázadok óta végzi a génmódosítást, csak nemesítésnek hívja. Problem?
    Ráadásul ezen kívül száz másik dologra rá lehet parázni, arzén a rizsben, titán-dioxid a fogkrémben, szén nanocsövek a kipufogógázban, csernobili fa a tetőszerkezetben...
  • 5.
    2017. 11. 13. 16:39
    Szomorú vagyok, hogy ennyire nem érzed a különbséget a kettő között. Vagy csak akadékoskodni akarsz? A busz kapaszkodóján keresztül nem szoktak az emberek egymástól génmutációkat elkapni, ugye ezt elfogadod?

    Lehet, hogy a génmódosított élelmiszerekkel sincs semmi gond, de nem ártana ezt egzakt módon bebizonyítani, mielőtt százmilliókkal etetik meg.
  • 4.
    2017. 11. 13. 16:33
    És hogy lett hirtelen virulens?
  • 3.
    2017. 11. 13. 16:24
    Ennyi erővel a génmódosított bőr is egészségkárosodáshoz vezetHET, hisz fölszáll egy buszra és összefogdossa a kapaszkodókat.
  • 2.
    2017. 11. 13. 16:13
    Az egyik néhány - amúgy nagyon szenvedő, vagy halálos - beteg emberre hat, a másik hosszú távon milliárdok egészségkárosodásához vezetHET. Nem biztos, hogy gondot fog okozni, de van rá lehetőség. Ilyenkor az az ésszerű, ha óvatosak vagyunk és/vagy félünk.
  • 1.
    2017. 11. 13. 16:10
    Az amúgy érdekes, hogy ünnepeljük a génmódosított emberi bőrt, de ijesztőnek találunk egy génmódosított kukoricát.