Előszó
Legutóbbi SSD tesztünkben egy tucatnyi költséghatékony, 21 000 forintnál olcsóbb 120/128 GB-os meghajtó legfontosabb tulajdonságaira voltunk kíváncsiak, valamint össze is eresztettük őket, mérkőzzenek meg egymással, hogy kiderüljön, melyikük éri meg leginkább a pénzét.
Akkoriban megígértük, hogy a cikknek lesz még folytatása, így a 240/250/256 GB-os meghajtók is sorra fognak kerülni, hiszen irántuk talán még nagyobb a kereslet, mint kis adattároló kapacitású társaik iránt. Ez persze nem is véletlen, ugyanis egy 250 GB körüli SSD meghajtón egy átlagfelhasználó alkalmazásai már viszonylag jól elférnek, a terjedelmesebb anyagok tárolására pedig érdemes lehet befogni azt a merevlemezt, amit éppen leváltottunk az SSD-vel.
250 GB körüli adattároló kapacitással rendelkező meghajtóból elég sok van, valószínűleg a gyártók is felismerték, hogy nagy irántuk a kereslet, annyira, hogy vannak, akiknél már ez a minimum kapacitás sok szériában. Tesztünkben a SATA 6 Gbps-os csatolófelülettel ellátott, 2,5 hüvelykes formátumban érkező meghajtókra fókuszálunk, ahol aztán tényleg túlburjánzott a kínálat. Több, mint 70 féle meghajtó közül válogathattunk, így a populárisabb márkák termékei kaptak prioritást.
Ahogy előző cikkünkben, úgy most is szeretnénk kiemelni: az SSD meghajtók ebben a méretkategóriában is „azt szeretik”, ha 15-20% szabad tárhelyet hagyunk rajtuk, ekkor ugyanis hatékonyan el tudják végezni munkájukat a teljesítmény-optimalizáló, hulladékgyűjtő és egyéb „cellakondicionáló” algoritmusok, amit a rendszer nagyobb, kiszámíthatóbb, stabilabb teljesítménnyel, illetve hosszabb élettartammal hálál meg.
Mielőtt belevágnánk a tesztelésbe, feltétlenül érdemes néhány pillantást vetni az alábbi, kissé gigantikusra sikeredett táblázatra, amelyben tesztünk 15 szereplőjének legfontosabb tulajdonságait, valamint aktuális kiskereskedelmi árukat is meg lehet találni.
Ahogy az a fentiekből is remekül látszik, elég változatos a mezőny, így a teszt végére remélhetőleg mindenki megtalálja a számára legmegfelelőbb választást.
A teszt szereplői és a tesztkonfiguráció
A teszt szereplői
A könnyebb áttekinthetőség érdekében ezúttal is táblázatba foglaltuk, pontosan milyen tartozékok járnak az egyes SSD meghajtókhoz. Érdemes vásárlás előtt körülnézni, hogy pontosan milyen csomagokban érhető el a kiszemelt SSD meghajtó, ugyanis sok olyan termék van, amihez néhány ezer forintos felárért cserébe SATA adat és tápkábelt kapunk, esetenként csavarhúzóval, illetve külső merevlemez házzal, amibe a lecserélt HDD kerülhet, így létezése új értelmet nyer.
A termékekhez többnyire az adott gyártó weboldaláról tölthető le a diagnosztikai szoftver, ami esetenként meghajtó klónozásra is képes – ha nem, akkor rengeteg programot találhatunk a neten, ami megcsinálja ezt, bár egy tiszta telepítés sem árthat.
A konfiguráció összetétele
A tesztekhez jól bevált platformunkat használtuk, a különböző szoftvereket pedig naprakész állapotra hoztuk, így minden a lehető legfrissebb volt. Az SSD meghajtók esetében természetesen firmware frissítést is eszközöltünk, ahol erre szükség volt, így mindegyik terméken az elérhető legfrissebb szoftver dolgozott. Abban az esetben, amikor volt frissebb firmware, de a gyártói megjegyzés csak bizonyos firmware változatokról ajánlotta a frissítést, kihagytuk ezt a lépést – itt egyedül a Kingston SSDNow V300-as modellről van szó.
• Alaplap: Gigabyte Z97-D3H rev 1.1
• Processzor: Core i3-4160
• Rendszermemória: 2 x 4 GB Kingston HyperX Fury DDR3-1866 MHz
• Adattárolás:
- ADATA SX930 240 GB (Firmware: 6.3SE)
- Corsair Force LS 240 GB (Firmware: SAFC01.7)
- Corsair Neutron XT 240 GB (Firmware: SAFC02.2)
– Intel 540s 240 GB (Firmware: LSBG200)
– HyperX Fury 240 GB (Firmware: 608ABBF0)
– HyperX Savage 240 GB (Firmware: SAFM00.U)
– Kingston KC400 256 GB (Firmware: SAFM00.W)
– Kingston SSDNow V300 (Firmware: 603ABBF0)
– Plextor M6 Pro 256 GB (Firmware: 1.05)
– Samsung 750 EVO 250 GB (Firmware: MAT01B6Q)
– Samsung 850 EVO 250 GB (Firmware: EMT02B6Q)
– Samsung 850 Pro 256 GB (Firmware: EXM02B6Q)
– SanDisk X300 256 GB (Firmware: X3540000)
– SanDisk Z400s 256 GB (Firmware: Z23330000)
– Toshiba Q300 Pro 256 GB (Firmware: JYRA0101)
- Western Digital Caviar Black 500 GB (SATA 6 Gbps; 7200 RPM, rendszermeghajtó)
• Tápegység: Cooler Master V850
• Számítógépház: Cooler Master Test Bench
• Processzorhűtő: Gyári Intel CPU hűtő
• Operációs rendszer: Windows 8.1 Pro x64
A tesztek alkalmával az SSD-k másodlagos meghajtóként foglaltak helyet a rendszerben, kivéve a PCMark, a boot és a leállítás tesztek esetében, mert akkor önálló meghajtóként dolgoztak – ekkor az alaplap platformvezérlő hubjára más meghajtó egyáltalán nem is csatlakozott.
ATTO Disk Benchmark
ATTO Disk Benchmark 3.05
A QD4-es beállítás mellett zajló, azaz 4-es szintű lekérdezési mélységgel dolgozó teszt alkalmával érdekes képpel zárult a diagram, amely a háromszor lefuttatott tesztek átlagát képviseli. 4K-s olvasásban nagyon jók voltak a Corsair termékei, valamint az X300-as SanDisk is remekelt, írás terén azonban a Corsair SSD-k már hátrébb kerültek, míg a SanDisk X300 az élen végzett. A Samsung meghajtói a középmezőnyt erősítették, az utolsó öt helyezett azonban alig-alig változott.
A 128K-s olvasási és írási tesztek alkalmával változott a sorrend, hiszen most a Kingston KC400 és a HyperX Savage uralta a mezőnyt, méghozzá mindkét tesztben. A Samsung termékei a mezőny első harmadában helyezkedtek el, a Corsair SSD-k pedig csak olvasás terén remekeltek, írásban már nem voltak annyira jók. Hasonlóképp viselkedtek a SanDisk termékei is.
A blokkméret növekedésével a Samsung 850 Pro végre magára talált és feljött az első háromba, sőt, az olvasási tesztnél a leggyorsabb volt. A HyperX Savage és a Kingston KC400 továbbra is remekelt. A mezőny eloszlása helyezés szempontjából nagyon változó, így ezek alapján lehetetlen egységes sorrendet felállítani, legalábbis egyelőre.
A 8 MB-os blokkokkal dolgozó olvasási és írási teszt ismét a Kinsgton KC400 és a HyperX Savage számára ment jobban, de az olvasási tesztnél már az Intel 540s is feltűnt, mintegy pünkösdi királyként. Az olvasási sebesség terén ne, írás terén viszont nagyon egységesen szerepelt a Samsung SSD flottája.
Emeljük a szintet: jöjjenek a QD10-es beállítás mellet mért eredmények!
A QD10-es beállítás, azaz a terhelés fokozása ismét átalakította az erőviszonyokat. 4K-s olvasásnál megint remekelt a SanDisk X300, de a Samsung SSD-i, valamint a HyperX Savage és a Kingston KC400 sem szerepelt rosszul. A 4K QD10-es írási feladat ismét jól ment a SanDisk X300-nak, de ezúttal a teljes Kingston család is felsorakozott az első öt helyen.
A 128K-s blokkméret esetén a Kingston KC400 és a HyperX Savage az első háromban végzett, de a Samsung 850 Pro is remekül állta a sarat.
A blokkméret növekedésével az Intel 540s is feljebb küzdötte magát, de csak olvasási feladatok alkalmával. Összességében a Kingston KC400 és a HyperX Savage innentől a mezőny legelejére betonozta be magát, a Samsung SSD meghajtói pedig írás terén mutattak egységes, első 5 helyre való teljesítményt, olvasási feladatok alkalmával már jobban széttöredezett a különítményük. A nagy blokkokon történő írási műveletek a Corsair SSD-k számára nem mentek jól, de olvasásuk esetén jól szerepeltek. Ugyanez az Intel 540s-re is elmondható.
CrystalDiskMark
CrystalDiskMark
A szoftver 5.1.2 x64-es változatát használva lefuttattuk a szokásos teszteket,
természetesen minden tesztet háromszor megismételve, az eredményeket átlagolva.
A fenti eredmények alapján a Kingston KC400-as és a HyperX Savage meghajtó sok tesztben végzett az első helyen, olykor alaposan felülmúlva a mezőny többi szereplőjének teljesítményét – ez különösen látványosra sikeredett a 4K-s olvasási sebesség vizsgálatakor. Utóbbinál kiemelendő, hogy ez a sebesség csak úgynevezett 0Fill tesztmódban, "gyári állapotban lévő" SSD meghajtóknál jelentkezik, normál esetben a 30 MB/s-os szint környékén helyezkedik el a teljesítmény.
AS SSD
AS SSD benchmark 1.8.5636.37293
Szokásos tesztcsokrunk elmaradhatatlan része (volt eddig) az AS SSD legfrissebb változata, amelynek ezúttal már csak a másolás-szimulációs tesztjét használjuk fel.
Az ISO teszt alkalmával a Samsung 850 EVO mellett a Kingston KC400, a SanDisk X300 és a HyperX Savage végzett az első négy helyen. A nagy fájl mozgatását szimuláló tesztben a Samsung 850 Pro, a Samsung 750 EVO és a Toshiba Q300 pro is remekül teljesített. A Plextor M Prótól lefelé az utolsó négy helyen az igazi sereghajtókat látjuk – legalábbis ebben a tesztben.
A Program teszt alkalmával már a Samsung 850 EVO és a Samsung 850 Pro végzett az élen, míg a harmadik a Toshiba Q300 Pro lett. A Kingston KC400 és a Hyper Savage számára a negyedik és az ötödik hely jutott, ami ilyen népes mezőny esetén remek eredmény.
A Gaming tesztben a Toshiba Q300 Pro az élre tört, de a Samsung 850 EVO és a Samsung 850 Pro sem maradt le vészesen. A Kingston KC400 és a HyperX Savage ezúttal is befért a TOP 5-be. A leglassabb minden tesztben a Kingston SSDNow V300 lett.
Anvil's Storage Utilities
Anvil's Storage Utilities 1.1.0 Professional Edition
A következő szoftver is tesztcsokrunk rendszeres szereplője volt eddig. Ebben az alkalmazásban kétféle módszerrel teszteljük az SSD meghajtókat: első körben 0Fill, azaz tömöríthető adatokkal zajlik a munka, majd a második körben a átállunk 100% Incompressible, azaz a tömöríthetetlen adatokkal való tesztelésre, így átfogó kép születhet.
A fentiek alapján 0Fill módban 4K-s olvasás esetén a Kingston KC400 és a HyperX Savage – a két Phison PS3110-S10 alapú SSD – magabiztosan leiskolázza a mezőnyt, de 4K-s írásnál már fordul a kocka, ugyanis a Samsung 850 Evo, a Samsung 750 EVO, a SanDisk X300 és a Samsung 850 Pro kerül az élre.
QD4-es szinten nagy változások nincsenek az élmezőnyben, mindössze annyi történik, hogy 4K-s írás alkalmával a SanDisk X300 alaposan visszaesik a sorban, és meglepő módon a Samsung 850 Pro is így jár. A 4KQD4-es olvasási teszt a Kingston KC400 és a HyperX Savage egyértelmű erőfölényével zárul.
A 4KQD16-os mérés ismét új sorrendet hozott: itt a Corsair Neutron XT lett a leggyorsabb olvasó, írás esetén pedig a Kingston SSDNow V300 és a HyperX márkájú SSD-k remekeltek.
A 4 MB-os blokkokkal történő folyamatos olvasási és írási sebesség vizsgálatakor ismét új sorrenddel találkozhatunk. Ezek után lássuk, mi a helyzet, ha tömöríthetetlen adatokkal zajlik a mérés.
A fentiek alapján csak 0Fill módban voltak annyira magabiztosak és erősek a Kingston és a HyperX SSD meghajtók, ugyanis 100% Incompressible módban fordult a kocka, és többnyire a Samsung SSD-i végeztek az élen, egy-két meglepetéstől eltekintve.
Fájlmásolással kapcsolatos mérések
A tesztprogramok után néhány fájlmásolással kapcsolatos mérést is elvégeztünk. Annak érdekében, hogy az SSD-re, illetve az SSD-ről történő másolás során ne fussunk sávszélesség-limitbe, ismét RAMDISK-re támaszkodtunk, így az SSD meghajtók teljesítménye csak saját képességeiken múlt.
SSD-re történő másolásnál, vagyis az írási sebesség mérésénél a nagy fájlok, illetve a vegyes tartalom másolásakor a HyperX Savage és a Samsung 850 Pro teljesítménye meggyőző volt, de a Toshiba Q300 Pro is remekül szerepelt. A sor másik oldalára a Kingston SSDNow V300 és az Intel 540s váltott magának bérletet, ezen meghajtók ugyanis a leglassabbak közé tartoztak ezekben a tesztekben.
A meghajtón belül zajló másolási feladatok a Toshiba Q300 Pro, a Samsung 850 Pro, a Samsung 850 Evo és a Plextor M6 Pro számára mentek jobban, de az ADATA SX930 is szokatlanul jól teljesített. A Kingston KC400 szereplése ugyancsak nem volt rossz, a mezőny végén pedig most is az Intel 540s, illetve a Kingston SSDNow V300 tanyázott, tesztenként más és más társak mögött.
Az olvasási teszt már ismét más képet festett, itt ugyanis kevésbé voltak jelentősek a különbségek az egyes meghajtók között: a legjobb és a legrosszabb között rendszerint 2-2,5 másodpercen belüli volt a különbség. Olvasási sebességnél rendszerint a SATA 6 Gbps-os limit határolja be a lehetőségeket, így a szoros "befutó" nem túl meglepő.
IOMeter
IOMeter tesztek
Ezúttal rendhagyó módon az IOMeter 1.1.0-s kiadása is bekerült a tesztcsokorba, méghozzá speciális beállítással, kifejezetten azért, hogy a kliens szintű felhasználás alatt nyújtott teljesítményt mérhessük. Kliens szintű, azaz átlagfelhasználói terhelés során rendszerint QD4-es szintnél nincs bonyolultabb műveletsor, az írási és az olvasási feladatok aránya pedig nagyon nagy általánosságban 30/70%.
Annak érdekében, hogy az SSD vezérlők azonos esélyekkel induljanak, kellően nagy méretű tesztfájlllal dolgoztunk (50 GB), így az egyes meghajtók reményeink alapján valós képességeik szerint rendeződnek majd sorba. Egyes szintetikus teszteknél ez – a terhelés rövidsége miatt – általában nem történik meg, így a teszt sorrendje és a valós teljesítmény sorrendje eltérő lehet. Esetünkben az IOMeter tesztnél 50 GB-os tesztfájllal és 10 perces teszteléssel dolgoztunk, a QD4-es mellett pedig a QD32-es teszteket is elvégeztük, ugyanilyen metódussal. Blokkméret terén a 4KB-osra és az 1024 KB-osra esett a választás.
Első körben, azaz az 1 MB-os QD4-es folyamatos terhelés alkalmával a HyperX Fury és a Kingston SSDnow V300 érte el a legjobb eredményt, de a Samsung 850 Pro is befért a harmadik helyre. A sor másik végén az Intel 540s, a SanDisk X300 és a Samsung 750 EVO sorakozott. Érdemes megnézni, hogy az Intel 540s késleltetése mennyivel rosszabb, mint a leggyorsabb HyperX Fury-é: közel két és félszeres a különbség a Fury javára.
Az 1 MB-os folyamatos vegyes terhelést megtartva, de QD4 helyett immár QD32-es szintet alkalmazva ismét változott egy picit a kép. A Samsung 850 Pro egyértelműen az élre lépett, a Kingston SSDNow V300 és a HyperX Fury pedig a harmadik, illetve a második helyet kaparintotta meg. A Plextor M6 Pro maradt a negyedik, a mezőny második fele azonban némileg átrendeződött. Az utolsó még mindig az Intel 540s lett, az utolsó előtti helyet azonban már a Samsung 750 Evo foglalta el. A SanDisk meghajtók, illetve az ADATA SX930 szintén csak a mezőny második felébe fért be, a Toshiba Q300 Prónál pedig ismét volt egy észrevehetőbb teljesítmény-ugrás, ahogy a QD4 tesztnél is.
Az 1 MB-os folyamatos vegyes terhelés után jöjjön a 4KB-os véletlenszerű vegyes terhelés, ami szintén beszédes lesz, már ami a sorrendet illeti. A tesztmetódus idő és fájlméret tekintetében nem változott, csak a blokkméret, illetve a terhelésforma alakult át. A QD4-es mellett természetesen QD32-es teszt is készült.
A jelenlegi teszt alkalmával a Samsung SSD meghajtói nagyon jól muzsikáltak, de a Plextor M6 Pro is remekül tartotta velük a lépést. Meglepetésként az ADATA SX930 és a Toshiba Q300 Pro is jól szerepelt, valamint a mezőny sereghajtói közé tartozó SanDisk SX300 és az Intel 540s is csatlakozott a mezőny első feléhez. A Kingston és a HyperX gyártmányú SSD-k a véletlenszerű 4K-s kombinált terhelést már nem viselték olyan jól, mint az 1 MB-osat: elsőkből lettek az utolsók.
Érdemes rápillantani a késleltetés értékekre is: a SanDisk Z400s csúfosan leszerepelt ebben a tesztben, hisz késleltetése háromszor rosszabb volt az utolsó előttihez képest – az élen végző Samsung 850 Próhoz képest pedig majdnem pont nyolcszoros a lemaradás.
A 4K-s véletlenszerű vegyes terhelést QD32-es szintre emelve a Samsung 850 Pro még jobban elhúz a mezőnytől minden tekintetben. A Samsung 850 Evo tudja tartani a lépést, a harmadik helyre a Toshiba Q300 pro lép fel, mögötte pedig a Plextor M6 Pro és a Samsung 850 Evo tanyázik. A Kingston és HyperX SSD-k a mezőny végén találhatóak, a SanDisk Z400s pedig a sereghajtó lett. Érdekesség, hogy az a terhelés a Corsair, az ADATA, a SanDisk X300 és az Intel 540s számára is jobban megy, mint az említett Kingston és HyperX meghajtóknak, amelyek a szintetikus tesztekben egyébként még igencsak remekeltek.
Most már egyre árnyaltabbá válik a kép, de még nincs vége a tesztnek: sokat kell még dolgozniuk az SSD meghajtóknak, mielőtt pihenőt kapnak.
PCMark 8 v2.5.419
PCMark 8
A kép színesítése érdekében megnéztük, hogy értékeli az egyes SSD meghajtókat a PCMark 8 v2.5.419-es verziójának adattároló tesztje. Mivel olyan tesztekről van szó, amelyek a valós felhasználáshoz közelebb állnak, mint a teszt elején szereplő szintetikus tesztek, így a valósághoz közelebb áll majd az a sorrend, ami az alábbiakban kialakul. Persze így is lehetnek különbségek a termékek között attól függően, milyen területen kell helytállniuk, hisz mindegyik vezérlő más területen nyújt kiemelkedőt, ahogy azt a korábbiakban is láthattuk.
Pontszám terén elég egyértelmű sorrend alakult ki az SSD meghajtók között – hasonlót az előző oldalon, az IOMeter 4K QD4-es tesztjénél is láthattunk már. A szupergyors Kingston és HyperX meghajtók itt elvéreztek, míg a Samsung, a Toshiba, az ADATA és a Plextor műhelyéből származó termékek az első hat hely valamelyikére futottak be. A Corsair Neutron XT és a Corsair Force LS sem szerepelt rosszul.
Az adattároló rendszer adatátviteli sávszélességét vizsgáló tesztrészben hasonló lett a sorrend, azzal a különbséggel, hogy itt már a Toshiba Q300 Pro nyert, a Samsung termékei azonban továbbra is az élmezőnyben helyezkednek el, mögöttük az ADATA SX930-as és a Plextor M6 Pro meghajtójával.
Az Adobe Photoshop Heavy teszt egy picit ismét csavart a sorrenden, így az első három helyre a Toshiba Q300 Pro mellé két meglepetés vendég is fellépett: az egyik az első helyezett ADATA SX930, a másik pedig a harmadik helyezett Corsair Neutron XT. Mögöttük a három Samsung SSD, illetve a Corsair Force LS és A plextor M6 Pro található. A fájlmásolási teszteknél gyengélkedő Intel 540s most a középmezőnyt vette célba.
Az utolsó teszt egy játékhoz, a Battlefield 3-hoz kapcsolódik. A betöltéshez szükséges időt mérő tesztben az első hat helyezett azonos eredményt ért el – és ezek ráadásul ugyanazok a meghajtók lettek, amelyek a korábbi PCMark 8 tesztekben is az élmezőnyt gyarapították.
Windows boot idő
Windows Boot idő
Ahogy előző tesztünkben, úgy most is ugyanazt a módszert alkalmaztuk: lemértük, mennyi ideig bootol a rendszer a bekapcsoló gomb megnyomásától, a Windows és a Photoshop betöltésén át egészen addig, míg egy nagyméretű PSD fájl is megnyílik a Photoshopban. Ez a fájl egy több száz megabájtos, 25 réteget tartalmazó anyag.
A leggyorsabban a Samsung 850 Pro és a Plextor M6 Pro teljesítette a feladatot, de a mezőny többi tagja sem volt vészesen lemaradva, legalábbis a sor első felét nézve. A leggyorsabb és a leglassabb SSD között mindössze 4,5 másodperc különbség volt. Külön érdekes, hogy azok a modellek, amelyek a szintetikus tesztprogramokban remekeltek, most nem voltak a helyzet magaslatán.
Az indítás után a leállításhoz szükséges időt is lemértük. Természetesen most is a bekapcsoló gomb megnyomásától a rendszer leállásáig tartott a mérés, a lenti eredmények pedig 5 mérés átlagából tevődnek össze.
Leállítás terén picivel változott a helyzet, a különbségek pedig arányaikat nézve nőttek. A mezőny elején és a mezőny végén minimális változás látszik, a középmezőnyben azonban nagy volt a mozgolódás. A szintetikus tesztprogramok "császárai" most is a mezőny második felébe szorultak.
Hőmérsékletek
Hőmérsékletek üresjáratban és terhelés alatt
Az SSD meghajtók ugyan nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, mint a merevlemezek, melegedésre azonban ugyanúgy hajlamosak, ugyanis az SSD vezérlő, illetve a NAND Flash memóriachipek működése közben hő termelődik, amit ideális esetben maga a ház is el tud vezetni. Amennyiben fémből készült és a chipek hűtőpadok segítségével érintkeznek vele – ez viszont nincs minden esetben így. Átlagos felhasználás alkalmával nem feltétlenül szokott gond lenni, ha az SSD meghajtó jól szellőző házban kap helyet, viszont extrémebb felhasználás során, amikor hosszú időn keresztül, sok-sok írást kell végrehajtania a vezérlőnek, akkor már fokozottabb melegedés tapasztalható.
Tesztünkben egy nyitott légterű, extra rendszerhűtő ventilátort nem alkalmazó tesztpadon foglaltak helyet az egyes meghajtók, így egy zárt házban, megfelelő szellőzés nélkül jobban is melegedhetnek, mint ahogy az a lenti eredményeken látszik. Első körben arra voltunk kíváncsiak, hogy üresjáratban, 10 percnyi tétlenség után "hány fokot mutat a beépített hőmérő". Az adatok a S.M.A.R.T. táblából származnak – rendszerint ebből a forrásból dolgozik az SSD-hez mellékelt szoftver is. A kiolvasást a kiváló magyar fejlesztésű szoftver, a HD Sentinel segítségével végeztük el, valamint a meghajtók hőmérséklet-változásait is ezzel az alkalmazással vizsgáltuk.
A fentiekhez három dolgot kell feltétlenül hozzáfűzni. Az első, hogy a Corsair SSD meghajtók minden helyzetben folyamatosan 30 Celsius fokos üzemi hőmérsékletet jelentettek le S.M.A.R.T.-on, illetve a gyári segédprogramon keresztül, még akkor is, ha az üresjárati értékhez képest terhelés alkalmával érezhetően melegebbek voltak a meghajtók. A másik anomáliát a Plextor terméke produkálta, amely S.M.A.R.T.-on keresztül nem adott meg hőmérséklet-adatot, a gyári segédprogram pedig konkrét hőfok-érték helyett csak annyit árult el: a meghajtó aktuális üzemi hőmérséklete "jó".
A fentiek alapján a terheléses mérés eredményei a Corsair és a Plextor termékeinél már borítékolhatóak. A terheléses mérést 2 x 10 percnyi IOMeter alapú, a normál használathoz képest extrémnek mondható teszt segítségével végeztük el, majd az eredményeket a teszt utolsó percében véglegesítettük, ekkor ugyanis már "csúcsra jártak" az SSD vezérlők.
A SanDisk Z400s eredménye lett a legrosszabb, ugyanis ez a meghajtó nem fémből, hanem műanyagból készült házat kapott, ami nem segít a termelődő hő elvezetésében – cserébe a termék meglepően könnyű. A Plextor és a Corsair eredményeket hagyjuk figyelmen kívül.
A legjobban melegedő meghajtók között a SanDisk mellett az Intel és a Samsung termékeit találjuk. Általános felhasználás alkalmával az üresjárati hőfokhoz közelebb eső értékeket mértünk, de rosszul szellőző házban a fentieknél akár jobban is melegedhetnek az SSD meghajtók.
Verdikt
Verdikt
Elérkeztünk a cikk végére, így nincs más hátra, mint összefoglalni a látottakat. Annak érdekében, hogy ne csak a teszteredmények, hanem a jótállási idő, illetve az árak is szerepelhessenek a végső döntés kialakításában, ismét ide illesztjük az első oldalon már látott táblázatot, immár csak a legszükségesebb adatokra korlátozva, viszont a tartozékok listájával kiegészítve (de még egyszer megjegyeznénk, hogy vannak meghajtók, amik esetében némi felárért vehetőek olyan csomagok, amik több kiegészítővel rendelkeznek).
Kezdjük a sort a leggyorsabb SSD meghajtókkal. Ezért a címért összességében a Samsung 850 Pro indulhatna a legnagyobb magabiztossággal, hisz ez a termék végzett legtöbbször az élen, illetve az élmezőnyben. Sajnos a gyorsaságnak ára van, hisz nem csak a leggyorsabb, de egyúttal a legdrágább szereplőről van szó, amely 41 500 forintba kerül. Ennyiért már kétszer ekkora meghajtókat is lehet venni, viszont a piacon egyedüli módon vállal rá 10 év jótállást a gyártó. El kell dönteni, megér-e ennyit a sebesség és a jótállás védelme – ha igen, akkor ő a legjobb választás!
Alternatív módon egy 5 év jótállással érkező Samsung 850 EVO is jó választás lehet, csak úgy, mint a Plextor M6 Pro – ezekre ráadásul 5 év jótállás jár, sorrendben 30 000 (120 Ft/GB) és 32 000 forintos (125 Ft GB) összegért. A Samsung 850 EVO esetében fontos, hogy a jótállás vagy/vagy alapú, azaz vagy 5 évig él, vagy 75 TB-nyi adatmennyiség elérésénél.
Az ár/érték arány versenyt az ADATA SX930 nyeri, ugyanis az MLC+ alapú termék 5 év jótállással érkezik, ami a 28 000 forintos árhoz mérten vonzó ajánlat, hiszen teljesítménye alapján inkább a középmezőnybe tartozik a termék, ugyanis nagyon hullámzó, hogy mit nyújtott – az élmezőnytől a sor végéig minden pozíciót megjárt. Mivel terhelés alkalmával sem forrósodott fel vészes mértékben a ház, illetve az összkép meglehetősen pozitív, így jó választás lehet a termék. További extra, ami mellette szól, hogy alapból jár hozzá a 3,5 hüvelykes beszerelő keret, valamint gyártója nem állapított meg TBW limitet a jótállási feltételekben.
A legolcsóbb SSD meghajtók között két SanDisk és két Kingston SSD meghajtó lapul, ezeknél 1 GB ára a 100 Ft-os "lélektani" határ alatt húzódik. A legolcsóbb a SanDisk Z400s, ami műanyagból készült háza miatt elég rossz hűtéssel rendelkezik, cserébe viszont nagyon könnyű. Ha teljesen átlagos felhasználásra, jól szellőző házba szerelnénk a terméket, akkor érdemes lehet elgondolkodni a vásárláson, amennyiben a lassúsága nem baj, hiszen egy klasszikus merevlemezhez képest még így is nagyon gyors. Egyéb esetben viszont a Kingston meghajtói biztosabb választásnak tűnnek – ráadásul strapabíróbbak és a tesztek alapján esetenként gyorsabbak is. A Kingston SSDNow V300 csak 500 forinttal drágább, de nem egyértelműen gyorsabb, a HyperX Fury pedig – ami még strapabíróbb – 2500 Ft-os felárat képvisel a SanDisk Z400s-hez képest (inkább e felé húznánk). A felsorolt meghajtókra 3 év jótállás jár.
Hasznos hivatkozások
• ADATA SX930 240 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Corsair Force LS 240 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Corsair Neutron XT 240 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Intel 540s 240 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• HyperX Fury 240 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• HyperX Savage 240 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Kingston KC400 256 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Kingston SSDNow V300 | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Plextor M6 Pro 256 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Samsung 750 EVO 250 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Samsung 850 EVO 250 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Samsung 850 Pro 256 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• SanDisk X300 256 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• SanDisk Z400s 256 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
• Toshiba Q300 Pro 256 GB | Hivatalos weboldal – iPon Webshop
