1. Bevezető és specifikáció
Olvasóink múlt héten már megismerkedhettek a Sony 2012-es modellcsaládjai közül az új S szériával, ám az igazi nagy durranással, amely itthon valószínűleg sokkal több embert érdekel majd még adósok voltunk, tartozásunk viszont most pótolnánk.
Bár a VAIO terméknév már közel sem cseng olyan jól, mint mondjuk 5-6 évvel ezelőtt, tízből kilenc ember valószínűleg még mindig könnyedén társítaná hozzá a Sony-t, mint tulajdonost, ami azért jelent valamit. A konkurencia nagyon erős lett az évek folyamán és a Sony-nál inkább a biztos alapokra helyezték mindig a hangsúlyt, ritkán mertek drasztikusan hozzányúlni a kínálathoz, főleg, mert a VAIO termékcsalád sosem a túlburjánzásáról volt híres. Idén viszont egyértelműen meg kell mutatni, mi fán terem a notebook, hiszen azon kívül, hogy a Sony-nak korábban például még ultrabookja sem volt, dizájnban és minőségben egyre több kihívója akad, elég, ha csak a Samsungra vagy az Acerre gondolunk. Az E14 viszont olyan termék lett, amely ismét reményt adhat a rajongóknak ahhoz, hogy elhiggyék, ismét jó, nem pedig csak drága portékákat fémjelez a VAIO jelölés.
A VAIO E család a Sony második legolcsóbb szériája, ha az ultrahordozható noteszgépeket nem vesszük alapul, ennek megfelelően inkább teljesítményével, mintsem a világvégét is túlélő minőségérzetével szokott hódítani. Talán pont ezért volt meglepetés, hogy az E14 (hivatalos nevén SVE14A1S1E) nem csak a gyorsaság, de a minőség terén is komoly előrelépést hozott a kifutó típusokhoz képest.
A Sony semmit nem bízott a véletlenre. Megkapjuk a kifutó Intel Sandy Bridge processzorokat, de az alaplapon található lapkakészlet ígéretesnek tűnik, ugyanis már a harmadik generációs Core családot (Ivy Bridge) is támogatja, így bármikor gond nélkül frissítheti a gyártó a kínálatot. Neve alapján a dedikált videokártya is elég erősnek tűnik, és tekintettel arra, hogy a processzorban lévő integráltat is használhatjuk, mindig meglesz a választási lehetőségünk a minél hosszabb üzemidő kontra minél nagyobb 3D-s teljesítmény között (akárcsak az összes hasonló noteszgép esetében). A táblázat további részei kevésbé érdekesek, természetesen van már USB 3.0 támogatás is, de ez főként az alaplap, mintsem a gyártó érdeme. A 2,3 kg-os tömegből sejthető, hogy az E14 szembe megy a manapság divatos minél vékonyabb, minél könnyebb filozófiával és nem biztos, hogy rosszul teszi mindezt. A 2 év garancia természetesen némi plusz összegért tovább bővíthető bármelyik Sony szalonban, a 230 ezer forintos árcédula ettől függetlenül is picit soknak tűnik, de az értékelést majd csak a cikk végén hozzuk meg, elvégre vannak dolgok, amelyeket egy táblázat sosem fog visszaadni.
Ilyen például az Adobe Photoshop Elements 10, melynek teljes verziója jár minden E szériás VAIO-hoz. A nagy testvérhez (Adobe Photoshop CS6) hasonló kezelőfelülettel bíró szoftver tökéletesen alkalmas a kezdő amatőr fotósok kiszolgálására és külön megvásárolva 30 ezer forintba kerülne, ezzel érdemes mindenképpen kalkulálni vásárlás előtt. A dokumentációkon felül gyakorlatilag csak egy tápegységet kapunk a készülék mellé, se egy csinos VAIO egér, se egy táska – hozzá kell tennünk, hogy ez korábban sem volt divat a Sony részéről, ugyanakkor az online áruházukban meglepően sok kiegészítő közül választhatunk, ha valaki teljesen körbe akarja venni magát VAIO cuccokkal.
2. Hardver és hangzás
Nem volt könnyű dolga az E14 hűtőrendszerének, ugyanis a klímától abszolút mentes helységben 32-33 fokos hőmérséklet uralkodott. Ha innen nézzük, akkor a maximális terhelés mellett elért 79 fokos processzor hőmérséklet egyáltalán nem tekinthető rossznak, igaz, a dedikált videokártyáról egyáltalán nem sikerült megtudnunk, mennyi hőt termelt (tippre nagyjából hasonlót, hiszen, ha kikapcsoltuk, akkor se zuhant látványosan a processzor hőmérséklete). Üresjáratban az 51-52 fok is tiszteletre méltó, főleg úgy, hogy emellett a készülék igencsak csendben volt és nagyobb terhelésig a ventilátora nem is kapcsolt magasabb fordulatra. Komolyabb munka mellett természetesen már jóval hangosabb a kis VAIO, de ilyen körülmények között ezen kár lenne meglepődni. A ventilátor viselkedését egyébként a szokásos VAIO Care alkalmazáson belül szabályozhatjuk.
Magáról a hardverről sok érdekességet aligha tudunk már mondani olvasóinknak, hiszen az elmúlt egy esztendőben szinte minden notebookban ugyanaz a Sandy Bridge platform dolgozott (a kevés AMD-s megoldástól eltekintve), amely a VAIO E14-ben is szolgálatot teljesít. Ereje még ma is bőven megfelelő, jellemzően csak a legerősebb mobil videokártyákat fogják vissza, de azoknál a gépeknél a több százezres vételárba már belefér egy Core i3-nál erősebb központi egység is. Az egyetlen talányt a Radeon HD7670M jelentheti, amely valójában egyenértékű egy HD6650M/HD6750M-mel, attól függően, hogy DDR3-as, vagy GDDR5-ös memóriákat kapott. Jelen esetben sajnos az előbbi eset áll fenn.
A VAIO S szériával ellentétben itt már nincs lehetőségünk az előre definiált Stamina és Speed beállítások között váltogatni, így az integrált és dedikált VGA-k közül nekünk kell eldönteni, melyik alkalmazásnál melyiket használjuk – elsődlegesnek sajnos egyiket sem jelölhetjük ki, ez már régóta az AMD Switchable Graphics rendszer egyik rákfenéje.
Bár a merevlemez árak még nem álltak vissza az egy évvel ezelőtti szintre, ettől függetlenül is belefért volna egy kisebb, de gyorsabb egység az E14-be. Nem azért, mintha a Hitachi percenként 5400-at pörgő HDD-je a kategóriájában lassúnak számítana (sőt), de talán manapság inkább a sebességen van a hangsúly, mintsem a kapacitáson. Dicséretes ugyanakkor, hogy ebben a rekkenő hőségben is elfogadható szinten mozgott a merevlemez hőmérséklete, a zajszint pedig elhanyagolható volt. Mind a 640 GB-ot egy partíción kapjuk meg ugyanakkor (mínusz a rendszer helyreállításáért felelős rejtett rész).
A hangszórók nagyon hasonlóan viselkedtek az S szériában találhatókhoz, főleg a közép tartományt nehéz úgy beállítani, hogy ne nyomja el a mély és a magas részeket. Inkább sorozat és filmnézéshez ajánlhatók, zenehallgatáshoz kevésbé.
3. Ergonómia és kinézet
A készülék talán leginkább meghökkentő része az anyagminőség, amelyet a mérnökök használtak az E14 megépítése során. Nyilán nem hasonlítható egy üzleti szériához, de a kommersz noteszgépek piacán egyértelműen a jobbak közé tartozik a legújabb VAIO. Főleg a felső burkolat az, amely robusztusabbnak tűnik, mint kategória társai esetében, hiszen a VAIO felirat közepét igencsak nehéz benyomni, plusz az egész kijelző körüli rész egyfajta masszívságot sugall. Régóta nem tapasztaltunk ilyesmit „mezei” noteszgépek esetében, így ez mindenképpen figyelemre méltó. Az E14-et amúgy könnyű szerelni, a memória és a merevlemez cseréjét otthon is elvégezhetjük, ha meg nagy a baj, úgysem ússzuk meg a szervizt. A zsanérok bár műanyagból vannak, elég erősek, szinte elhitetik az emberrel, hogy két évnél tovább is kitartanak majd. Egy szó, mint száz, az anyagminőség terén simán a legjobbak között van az E14 saját kategóriájában.
A billentyűzet is egyértelműen a gép erősségei közé tartozik még akkor is, ha néha mellé-melléütöttünk. Alátámasztása, ha nem is tökéletes, de nagyon erős, egyedül a gombok holtjátéka érdemel említést a negatív oldalon. Kategóriájában kifejezetten ritkaságnak számít a billentyűzet világítás, így a VAIO E14 már önmagában ezért is szerethető készülék lehet azoknak, akik gyenge fényviszonyok mellett viszonylag sokat kell, hogy gépeljenek. A háttérvilágítás mértéke nem szabályozható, viszont az S szériához hasonlóan a külső fényviszonyoktól függően kapcsolhat ki, illetve be, valamint megadhatjuk azt is, hogy az első leütésnél aktivizálódjon – ebben az esetben egy másodpercben kifejezett értéket is megadhatunk, ha ennyi ideig nem érünk a billentyűzethez, a világítás kikapcsol. A jobb felső sarokban található gyorsgombok a Sony noteszgépeknél már megszokottak, a segítségkérést jelentő ASSIST feliraton kívül minden más magért beszél. Érdekesség, hogy bár az E14 klasszikus tálcás DVD-írót kapott, a lemez kiadását mégis egy gyorsgombbal tudjuk megejteni, a tálcán magán ugyanis nincs kiadásért felelős gomb.
A touchpaddal már nem voltunk ennyire elégedettek. A felülete viszonylag nagy és jó minőségű anyagból készült, ugyanakkor az érzékenysége nem mindenhol egyforma. Főleg ott tapasztaltunk furcsaságokat, ahol a felület már gombként is funkcionál, tehát lenyomható. Szintén fájó dolog, hogy miután az S szériában örömmel használtuk a kétujjas érintést, amely kiváltotta a jobb gombot, ezt az E családból simán kihagyták. Ezen kívül persze minden létező multi-touch fesztust megtalálunk, de a két legfontosabb közül az egyik hiányzik.
A legfontosabb csatlakozókat természetesen megkapjuk, ami érdekes, hogy bár a készülék képes a Memory Stick Duo és az SD kártyák kezelésére is, az S családdal ellentétben ezt már egyetlen nyíláson keresztül teszi. Ami viszont mindenképpen dicséretes, az a négy darab USB aljzat. Ritkán lehet szükség ennyi portra, de a lehetőség legalább adott.
Az LG-Philips-től származó 14”-os kijelző igazság szerint semmi extrát nem mutat fel, egy tisztességesen megépített notebookokba való TN panelt kapunk, amely főleg fényerősségével hívja fel magára a figyelmet, hiszen tükröződő bevonat ide vagy oda, maximális fényerő mellett, ha nem is simán, de tudtunk olvasni róla szikrázó napsütés mellett. Betekintési szögei, ha nem is kiemelkedőek, az átlagot mindenképpen hozzák (főleg oldalról), egyedül a színvilág az, amely alacsony fényerő mellett picit sárgásnak tűnik. A kávában lévő webkamera egy az egyben ugyanaz, mint a két S modellnél (tehát átlagos).
4. Teszteredmények
A teszteket gyorsan végigzongoráztuk, hiszen az előző generációs Core i3-ból már járt nálunk éppen elegendő példány, de ugyanez hatványozottan igaz az Intel HD Graphics 3000-re is.
Amire úgy igazán kíváncsiak voltunk az a Radeon HD7670M, amely a tesztek alapján is tényleg egy átkeresztelt HD6650M-nek tűnik, ami nem rossz, más kérdés, hogyha végignézzük a táblázatot, akkor nagyjából a leköszönő GT 540M az, amely a korábbi termékek közül hasonló teljesítménnyel rendelkezik, de a múlt héten nálunk járt GT 640M LE se tekinthető sokkal gyorsabbnak nála.
A 14”-os Sony VAIO E14 remek energiamenedzsmenttel rendelkezik, ugyanis minimális terhelés mellett a mezei hatcellás akkumulátor majdnem 8 óráig tartotta életben a masinát. Maximális fényerő és Full HD filmnézés mellett ez az érték közel a felére csökkent – ahogy szokott – de még így is bő 4 óráról beszélhetünk. Persze, ha játékra adjuk a fejünket, akkor meg kell barátkoznunk az átlagnál minimálisan jobb eredménnyel, maximális terhelés mellett ugyanis mindössze 1 óra 17 percig bírta egy feltöltéssel az E14.
5. Értékelés
A Sony egyértelműen jó lóra tett, amikor megalkotta a lassan klasszikusnak tekinthető VAIO E család legújabb tagját. Az E14 nem érdemtelenül fogja elcsábítani leendő vásárlóit, abszolút megértjük, ha valaki mellette teszi majd le a voksát. Jelenleg sajnos túl drága ahhoz, hogy itthon igazán sikeres lehessen, de talán egy – a Sony-tól amúgy meglehetősen idegennek mondható – kisebb árcsökkentés vagy akció lendíthet ezen. Akik azon gondolkodnak, mennyivel olcsóbban meg lehetne kapni ugyanezt a gépet Photoshop Elements nélkül, azok feleslegesen tornáztatják az agytekervényeiket, ugyanis a Sony jelentős mennyiségi licenckedvezményt kap az Adobe-től. Ami viszont biztos, hogy erős konkurencia és mezőny ide vagy oda, az átlagnál mindenképpen jobb anyagminőség, a korrekt teljesítmény és a világító billentyűzet mindenképpen olyan tulajdonságok, amelyek külön-külön is, de összességében meg pláne az új VAIO felé terelhetik a vásárlókat. Nyilván nem szabad elfelejteni azt sem, hogy egy Sony termékről beszélünk, így bármennyire is megkopni látszik a brand, látható, hogy még mindig többet ér, mint az ellenlábasoké. Ha az összképet nézzük, a Sony VAIO E14 egyértelműen ajánlott vétel, de csak azoknak, akiknek az ár másodlagos tényező még ebben a kategóriában is.
[italic][bold]
[/bold][/italic]
Pro:
- a kategóriára jellemző átlagnál jobb minőségű anyagok használata
- nagy fényerejű kijelző
- az átlagnál hosszabb üzemidő
- billentyűzet világítás
- jó billentyűzet (főleg az alátámasztása említésre méltó)
- jó (bár néha kicsit zajos) hűtőrendszer
- USB 3.0
- 2 év VAIO Care garancia
[bold]
Kontra:[/bold]
- a touchpad érzékenysége nem mindenhol egyforma
- az előtelepített rendszer érezhetően lassabb, mint egy mezei Windows 7 a sok hozzáadott alkalmazás miatt
Hivatalos honlap: Sony
Vásárlás: iPon Computer
 
A Sony VAIO E14 típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!
