Bevezetés
Az idő érzékelése és ismerete már évszázadok, sőt, évezredek óta nagy jelentőséggel bír az emberiség számára, rengeteg mindent mérünk időben, többek között saját életünk kezdetét és végét is. Persze az idő nem csak életünk egészét, hanem minden egyes pillanatát meghatározza. Napunk 24 óráját az idő aktuális ismeretével tudjuk beosztani, odaérni egy tárgyalásra, leülni a kanapéra a VB-döntő kezdetére vagy pont jókor odaérni az online pókerasztal elé, és még ezer példát említhetnénk.
Az aktuális, pontos idő eszköze az óra, mely nélkül szinte el sem tudnánk képzelni életünket, lehet az fali, leütős-ébresztős, vagy éppen karóra, esetleg valamilyen kütyübe, háztartási berendezésbe épített funkció. Ahhoz azonban, hogy mindig nálunk legyen, kellően mobilnak kell lennie.
Míg a XIX. században elsősorban zsebórákat használtak, addig a XX. században már a karórák váltak általánossá. Egy jó óra elsődleges feladata természetesen a pontos idő ismertetése, de egy drága modell lehet státuszszimbólum vagy remek stíluskellék is. Érdemes azonban megfigyelni, hogy már viszonylag régóta próbálták bővíteni az órák funkcióit.
Persze itt nem kellett eleinte nagy dolgokra gondolni: számlapvilágítás, dátum mutatása, ébresztő funkció, stopper, stb. Körülbelül 15 évvel ezelőtt egy rövid ideig óriási divatja volt annak a számológépes karórának, melyet különféle piacokon lehetett beszerezni (például váci lengyel piac). Akkoriban minden srác ilyenért nyüstölte otthon az édesapját. Ha szigorúan vesszük a dolgot, talán az ilyen modellek tekinthetőek az első okosóráknak, persze egyáltalán nem olyan értelemben, mint amit ma annak nevezünk.
Később a mobiltelefonok rohamos terjedésének köszönhetően a karóra talán kicsit népszerűségét vesztette, jómagam legalábbis azt tapasztaltam (magamon is), hogy ha van egy eszköz a zsebemben, ami jó pár egyéb dolog mellett az időt is mutatja, akkor minek hordjak a karomon még egyet – bár aki a karórára, mint divat-kellékre is tekintett, az vélhetően sosem vált meg tőle.
Emellett talán mindig volt és van egy igény, hogy a karóra egyre több és több legyen, és akár valóra váljon az, amit a 90-es években mindannyian irigyeltünk Michael Knighttól: órán keresztüli beszélgetés, telefonálás. A technológia fejlődésével a gyártóknak is beindult a fantáziája.
A jelenkort tekintve az első igazán komoly ilyen lépésnek talán az LG-féle GD910 tekinthető, de az végül nem tudta meghódítani a piacot. Voltak persze még korai próbálkozók, a Sony még az Ericsson partnerségében szintén jelentetett meg okosórát a LiveView és a SmartWatch személyében, amelyek a maguk nemében és idejében nem is voltak rosszak.
Az mindenesetre kezdett körvonalazódni, hogy az igény meglenne a megfelelő minőségű és árú eszközre a vásárlók részéről, például az iOS rendszerhez is kapcsolható Pebble és Cookoo egyre nagyobb sikereket tud felmutatni, miközben az i’m Watch készítői úgy próbáltak meg felülni az egyre gyorsabban haladó vonatra, hogy meglehetősen silány minőségű terméket sikerült letenni az asztalra.
Az kétségtelen, hogy az okosóra-biznisz kezdett beindulni, ugyanakkor még az sem teljesen világos, hogy mit nevezünk annak, hiszen néhány gyártó olyan megközelítésből hozta létre termékeket, hogy az gyakorlatilag csak egy kiegészítő vezérlő legyen az okostelefon mellé, míg mások itt nem álltak meg, hanem egyedi funkciókkal, saját képességekkel is ellátták az órákat.
Habár az LG és a Sony sem tekinthető kis névnek, az igazán nagy durranásra, a nagy névre még várni kellett, és ezt sokan a Samsungtól várták, talán nem alaptalanul. A koreai óriás ősszel piacra is dobta a Galaxy Geart, mely sok szempontból korszakalkotó volt. Adott volt az android operációs rendszer, a saját kamera, saját alkalmazások, egyedi funkciók, stb. – csak mindez még igen kezdetleges formában.
Érezni lehetett, hogy nem lesz ez rossz, de még hosszú és rögös az út, mire a termék kiforrja magát, és a Samsung a felhasználói visszajelzések alapján megtudja, mi az, ami már jó, és mi az, amin még változtatni kell. Természetesen az sem segítette a Galaxy Gear menetelését, hogy mindössze alig néhány okostelefon volt képes együttműködni vele, ráadásul az ára is nagyon magasra rúgott, a 100 000 forint körüli összeg kicsit túlzónak tűnt egy ilyen eszközért. Ugyanakkor az áttörés elmaradása nem szegte kedvét az óriásnak, olyannyira nem, hogy mostanra meg is érkezett a második generáció. A Galaxy nevet elhagyták, maradt a Gear, így az újdonságok neve Gear 2 és Gear 2 Neo.
Ha nagyon pontosak akarunk lenni, akkor azt is meg kell említünk, hogy velük együtt debütált egy „köztes” modell is Gear Fit néven, mely szinte már nem is okosóra, hanem okos „karperec”, elsősorban a sportosabb, a mozgást előtérbe helyező vásárlóknak szánja a Samsung, de mivel ő nem képezi cikkünk jelenlegi témáját, vele nem foglalkozunk tovább (legalábbis most), inkább ismerkedjünk meg a Gear 2 és a Gear 2 Neo párossal!
Külső
Kezdjük először az új generáció megjelenésével és viselhetőségével, hiszen ezek azok a jellemzők, amikkel elsőre szembesülünk! A második generációs órák 36,9 x 58,4 x 10 milliméteres mérettel rendelkeznek, így első ránézésre nem tűnik hatalmasnak a differencia a Galaxy Gear 36,8 x 56,6 x 11,1 mm-es értékeihez képest, mégis jelentősen más az újdonságokat a csuklónkon viselni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a Galaxy Gear esetében még a pántban lévő optika (és vele együtt a hangszóró is) felköltözött a készülékházba, így a szíj sokkal hajlékonyabb, sokkal jobban simul a csuklóra, jobban felvéve annak alakját, így a kényelemes viselet most már minden kézméret számára biztosított.
Ráadásul mivel az óra szíja így már nem tartalmaz semmilyen drága komponenst, a cserélhetőség is szóba jöhet, akár divat, akár kényelmi vagy elhasználódási okok miatt. A szíj minőségét és kialakítását tekintve nincs különbség a Gear 2 és a Gear 2 Neo között, a fémzár gyorsan és egyszerűen kapcsolható, a gazdag lyukkiosztásnak köszönhetően pedig az órák szíja valóban nagy terjedelemben állítható. A speciális plasztik ugyan nem kölcsönzi egy Rolex eleganciáját, de a bőrnek mindenképpen kellemes.
Ami viszont már nem egyforma a két modell kapcsán, az a készülékház. A Gear 2 anyaga fém, az előlapon szálcsiszolt formában, míg az Gear 2 Neo tisztán műanyagból építkezik. Ezek alapján nem meglepő, hogy tömegbeli eltérést is tapasztalhatunk a testvérek között, a fémmel operáló Gear 2 68 gramm, míg a Gear 2 Neo csupán 55, bár a differencia azért nem égbekiáltó. A Samsung szerint a Neo valamivel ellenállóbb, de azt nem tudni, hogy itt elsősorban a karcosodásra gondolt-e, vagy ennél komolyabb fizikai hatásokra is.
Az viszont bizonyos, a vízzel és a porral való ellenállósággal kapcsolatban is komoly előlépések történtek az elődhöz képest, az IP szabvány támogatása 55-ről IP67-re lépett, magyarán az új okosórák fokozottan ellenállóak a porral szemben, víz alatt pedig 1 méteres mélységben elméletileg 30 percig is kibírják. Azt nem tudjuk megmondani, ezeket a jellemzőket mennyire érdemes a határokig feszegetni, és hogy hogyan fogják kezelni az ebből adódó esetleges garanciális kérdéseket.
Többek között az Xperia Z sorozatú telefonokon például a fedelek alatti szenzorok elszíneződése már aggodalomra adhat okot a tulajdonosnak, hiszen felmerül a gyanú, hogy az ajtók nem megfelelő lezárása miatt ázott be a készülék, ugyanakkor a nyomáspróba elvégzése még ilyen esetekben is mentsvárként szolgálhat, mert a gyári ragasztó meglágyulásából fakadó hátlapelválás is okozhat beázást.
Mivel a Gearek kapcsán nem tudunk ilyesmiről (a bölcső használata megmaradt a töltéshez), jogos a kérdés, hogy milyen módon fog bizonyítást nyerni, hogy az óra nem megfelelő használatból, vagy esetleg valamilyen garanciális tömítési hibából ázott-e be. Ezt majd a jövő eldönti, mindenesetre attól biztosan nem kell tartunk, hogy az esőben rohanva használhatatlanná válna az okosóránk.
Azt lehet érezni, hogy tervezőmérnöki szempontból a Gear család nem egy „építészeti műremek” egy komoly karórához képest, de nem is feladata, hogy azokkal versenyezzen. Kategóriáján belül jónak mondható az anyaghasználat, az összeszerelés sem problémás, az illesztések a helyükön vannak, a készülékház nem recseg-ropog, mondjuk, ha így lenne, az nem is lenne túl jó hír egy IP67 tanúsítvánnyal ellátott készüléknél.
Mindkét modell esetén újítás a dedikált „home” gomb, ilyen a Galaxy Gearnél még nem volt. Amellett, hogy ennek megnyomásával a menüben barangolva mindig visszatérhetünk a kezdőképernyőre, átvette az ébresztés/alvó állapotba küldés szerepét is. Erre a funkcióra ugyanakkor vélhetően ritkán lesz szükség, hiszen ugyanúgy, ahogy az elődnél, a beépített szenzornak köszönhetően a kéz megfelelő mozdulatára is felébred az eszköz. Az óra alsó káváját tehát a home gomb uralja, míg a felső részen a kamera pihen (az infra LED társaságában), legalábbis a Gear 2 esetében, ugyanis a Gear 2 Neoból a kamera kimaradt, az anyaghasználat mellett ez a másik érdemi különbség.
Az oldalsó részek csak első látásra tűnnek üresnek, valójában itt pihen a „fél-kihangosítóként” funkcionáló hangszóró, valamint a bölcső csatlakoztatásához szükséges rovátkák, rögzítési pontok is. A töltő érintkezői, ahol az apróságok magukba szívják az éltető energiát, a hátlapon kaptak helyet, alattuk pedig ott figyel egy pulzusmérő. Talán az egyetlen dolog, amit nem ért érdemi változás a Galaxy Gearhez képest, az a kijelző. Továbbra is egy 1,63 hüvelykes, 320×320 pixel felbontású (278 ppi), Super AMOLED panelről van szó, annak minden előnyével. Élénk, gazdag színek, kiváló betekintési szögek és magas fényerő, melynek köszönhetően a kijelző erős napfényben is kellően jól olvasható.
Hardver, kompatibilitás, testreszabhatóság
A cikk eleje felé már megemlítettük, hogy a Galaxy Gear után a Samsung a Gear 2 és a Gear 2 Neo esetében elhagyta a Galaxy jelzőt. Ennek az a nagyon egyszerű oka van, hogy a jelzővel együtt az android is a kukába került, helyét a saját, házon belül fejlesztett Tizen vette át. Nem váratlan lépés ez a gyártó részéről, hiszen egy ilyen speciális céleszköz esetén szerencsésebb a saját, gyorsan és rugalmasan fejleszthető operációs rendszer használata, és bár a Google is tett lépéseket az android kapcsán okosóra ügyben, ez nem hatotta meg a koreaiakat, saját megoldásuk mellett döntöttek, vélhetően helyesen.
Azóta egyébként már tudjuk, hogy nem csak a második generáció sajátja lesz a Tizen, a Galaxy Gear is megkapja azt és megtörténik az androidról való átállás, ezzel a korábbi vásárlók sem kerülnek parkoló pályára, amely egy szép gesztus a Samsung részéről. Nem tudjuk, hogy hány százalékban köszönhető a Tizennek és mennyiben a hardver erősödésének, de az bizonyos, hogy a Gear 2-k nagyon jól "pörögnek", azonnal végrehajtják utasításainkat. A Galaxy Gear kapcsán még egy egymagos, 800 MHz-es SoC-ról szólt a fáma, az újdonságokba viszont már kétmagos, 1 GHz-es üzemfrekvencián ketyegő Samsung Exynos 3250 SoC-ok kerülnek, ami az órák pixelsűrűségét és funkciókínálatát tekintve vélhetően több, mint elegendő. A rendszermemória mennyisége maradt 512 MB, és a belső tárhely kapacitása sem változott: 4 GB, illetve az abból fennmaradó mennyiség áll rendelkezésre a programok, fotók, zenék és videók tárolására, véleményünk szerint ez sem lesz limitáló tényező.
A zenehallgatóknak jó hír, hogy kedvenc Bluetooth fül- vagy fejhallgatójuk használatáról sem kell lemondaniuk (jack csatlakozó viszont nincs), ráadásul, ha ezt sportolás közben tennék, még a telefont sem kötelező magukkal vinniük, hiszen a mozgáshoz kapcsolódó tudás egy jelentős része „standalone”, telefon nélküli üzemmódban is rendelkezésre áll. A szenzortrió tagjai a gyorsulásmérő, a giroszkóp és a pulzusmérő, ugyanakkor beépített GPS továbbra sincsen.
Mindez szép és jó, de önmagában nem sokat ér, ha alig van telefon, amivel használni lehet. Nos, a lista még koránt sem hatalmas, de azért a Samsung jelentős erőfeszítéseket tett annak bővítésének érdekében, immáron 17 telefon, illetve táblagép van, amivel a Gear család képes együtt dolgozni, és a lista további bővülése is várható:
Samsung Galaxy S5 / Galaxy Grand 2 / Galaxy Note 3 / Galaxy Note 3 Neo / Galaxy Note 2 / Galaxy S4 / Galaxy S3 / Galaxy S4 Zoom / Galaxy S4 Active / Galaxy S4 mini
Galaxy Mega 6.3 / Galaxy Mega 5.8 / Galaxy Note 10.1 (2014 Edition) / Galaxy NotePRO (12.2) / Galaxy TabPRO (12.2/10.1/8.4)
Használatba vétel, Gear Manager
Természetesen a legfontosabb kérdés az, hogy az óra hogyan kommunikál a „master” eszközzel, ami ugyebár lehet okostelefon vagy tablet is. A Samsung érthető módon továbbra is a Bluetooth 4.0 mellett tette le a voksát, hiszen az LE (low energy) funkciónak köszönhetően ez az összeköttetési mód kívánja a legkevesebb energiát mindkét eszköz részéről megfelelő sebesség mellett. A Bluetooth 4.0 LE tehát kötelező a gazdaeszköz részéről is, de még ha kompatibilis eszközzel rendelkezünk is, akkor sem vehetjük használatba azonnal az órát, először telepítenünk kell a Gear Manager alkalmazást, amit leggyorsabban a Samsung Apps-ból tudunk megtenni. Ezt követően párosítani kell az eszközöket, további teendőnk pedig nincs, ha egyszer megismerték egymást, akkor aktív BT esetén a kapcsolat mindig magától, gyorsan létre fog jönni.
Gear Manager, menürendszer, funkciók
A Gear Managerre körülbelül úgy kell tekintetünk, mintha a Gear órák BIOS-a lenne. Itt állíthatunk mindent, testre szabhatjuk kedvencünket saját szájízünk szerint, legyen szó akár a háttérről, akár az óra számlapjának stílusáról és típusáról (analóg, digitális). Nyitóképnek berakhatunk fényképet, az óra alá pedig akár időjárás-előrejelzést.
Háromféle betűméret választható, font típusból pedig négy áll rendelkezésre, továbbá az ikonok méretét is lehet állítani. A kezelés és a menüben történő lavírozás nem csak gyors, egyszerű is. A fő menüpontokban horizontális lapozással tudunk haladni ujjunkkal, míg a részletesebb almenük a beállításokban már vertikálisan lapozhatóak. Egy adott menüpontba a megszokott módon, egyszeri „bökéssel” tudunk bejutni, a visszalépés pedig minden körülmények között úgy zajlik, hogy az ujjunkat a kijelző tetejétől annak alja felé húzzuk.
A programban látható a háttér, az óra stílusa, az értesítések (rendkívül aprólékosan paraméterezhető, hogy mi jusson tovább az órára a telefonról, legyen az hívás, sms, e-mail, facebook üzenet, stb), elérhetőek az óra saját alkalmazásai, a Samsung Apps pedig az ide vonatkozó, Gear-re szabott alkalmazásokat tárja elénk. Megadható az automatikus lezárás és az ébresztési mozdulat (bővebben pár sorral lejjebb), de innen elérhető az S Health is, ami a mozgást szerető, és azt monitorozó felhasználók kedvence lehet. Az intelligens átjátszás funkció segítségével minden órán megjelenített értesítés átkerül a telefon/tablet kijelzőjére ha megemeljük az eszközt, de a kommunikáció egészében is átgondolt, minden magától, illetve a beállításoknak megfelelően történik. Ugyanakkor ha például a telefont használjuk az adott pillanatban, akkor a frissen érkező értesítések nem fognak megjelenni a Gearen, hiszen teljesen fölösleges lenne. Az alábbi képernyőmentések további részleteket árulnak el a Gear Manager tengernyi funkciójáról:
Természetesen az okosóra kijelzője sem mindig aktív, bármennyire takarékos a kis Super AMOLED, ha folyamatos üzemelne, néhány hosszú óra után kilehelné a lelkét a Gear. A beállítások között megadható, hogy a panel mennyi ideig maradjon aktív. A Home gomb, amely alapesetben a kezdőképernyőre való azonnali visszajutást szavatolja, ébresztő és altató funkciót is ellát, hiszen képes felébreszteni az eszközt, vagy ha a kezdőképernyőn vagyunk és nincs hova visszalépni, akkor elaltatni azt. Erre a gyakorlatban ritkán lesz szükség, hiszen a jól hangolt giroszenzornak köszönhetően a Gear 2 vagy a Gear 2 Neo az esetek döntő többségében magától is tudja, milyen intenzitású karmozdulatra kell felébrednie (ami ráadásul olyan irányú, ami az órát „leolvasható” pozícióba juttatja).
Tesztelés, funkciók
Az egész tesztelést azzal kezdtük, hogy letöltöttük a kipróbáláshoz kapott Samsung Galaxy S5-re a legfrissebb Gear Managert, majd ellenőriztük, hogy elérhető-e újabb szoftververzió az órákhoz. A Gear 2-t már valaki lefrissítette előttünk, a Gear 2 Neo esetében viszont talált frissebb kiadást a szoftver, és neki is fogott a körülbelül 20 MB letöltésének, amit aztán átmásolt az órára, ezt követően indult meg a frissítési művelet, ami körülbelül 3 perc alatt le is zajlott - egyszerű és gyors. Arra azért figyeljünk, hogy frissítéskor legyen nafta az akkuban, nehogy közben merüljön le az óra, mert az járhat némi bonyodalommal.
Természetesen az okosóra használat egyik legizgalmasabb, legvagányabb része, amikor a Gearen keresztül telefonálunk. Ehhez szükség van az aktív Bluetooth kapcsolatra, de ha ez adott és az értesítésekben a hívás engedélyezett, akkor fogadhatjuk a hívásokat, illetve a tárcsázó és a névjegyzék használatával kezdeményezhetjük is azokat. A hívással kapcsolatos értesítés lehet csörgés vagy rezgés, de érdekes módon a kettő együtt nem – erre lehetséges magyarázat lehet a dedikált rezgőmotor hiánya.
A telefonálás folyamata nyilvánvalóan nem úgy történik, hogy az okosórát a szánk és a fülünk között mozgatjuk. Egy szerényebb kihangosítóként használhatjuk a Gear-t, körülbelül 15-20 cm-es távolságból a beszélgetőpartnerem szerint a hang még tisztább is volt, mint hagyományos telefonálás esetén, és az ő irányából is tisztán kivehető volt minden. Sajnos ez csak akkor igaz, ha éppen egy viszonylag csendes helyen tartózkodunk, nagy háttérzaj mellett meggondolandó, hogy fogadjunk-e a Gearrel a hívást.
Ha elutasítjuk, de nem akarjuk magyarázat nélkül hagyni tettünket, akkor villámgyorsan választhatunk egy smst az előre definiált szöveges üzenetek közül, melyek módosíthatóak is. Az smsek és az e-mailek viszonylag jól olvashatóak, vágás-mentesek, de a csatolmányokat megfelelő alkalmazás nélkül nyilvánvalóan nem igazán fogjuk tudni megnyitni. Persze nem is biztos, hogy sok értelme lenne ezen a kijelző méreten.
A Gear második generációja a mozgás és az azzal kapcsolatos szolgáltatások terén is tovább vitte a hagyományokat, illetve fejlődött. Van ugyebár pulzusmérőnk az óra hátoldalán. Mérés közben érdemes a Geart átfordítani, hogy a csuklónk alján hozzáférjen az eresebb területhez, és ne a csonton keresztül kelljen dolgoznia. Az értékek így is csak tájékoztató jellegűek (két egymást követő mérés között is elég nagy különbség lehet), semmiképp sem tekinthetőek orvosi pontosságú méréseknek, úgyhogy ne ehhez állítsuk a napi gyógyszeradagot!
A lépésszámláló többségében jól működik, jóval pontosabb, mint a pulzusmérő, bár ez is átverhető, illetve néha „letapadt”, és nehezen kezdte meg a mérést, de ez lehet, hogy csak az én higanymozgásomnak volt köszönhető. A testmozgás menüpontot felütve választhatunk a gyaloglás, futás, túrázás vagy a kerékpározás közül, de az alvó mód segítségével a monitorozásnak köszönhetően fényt deríthetünk arra is, mennyire nyugodt az éjszakánk, mennyit forgolódunk ágyunkban. Természetesen az S Health profillal és az adatok szinkronizációjával ezek jóval részletesebben, funkció gazdagabban és hosszú távon is nyomon követhetőek.
Zenelejátszás
A zenelejátszó azokhoz a szolgáltatásokhoz tartozik, amelyek „offline” módban is működnek, azaz a működtetéshez nem szükséges az okostelefon vagy a tablet. Bluetooth viszont igen, amennyiben fej- vagy fülhallgatón szeretnénk élvezni a muzsikát, mivel jack kimenet nem került a kütyüre, USB-n pedig nem vihető ki a hang, de mivel a csatlakozó egyébként is a bölcsőn van, ennek nem lenne értelme. Természetesen a beépített hangszórón meg tudja szólaltatni a dallamokat, de ennek a minősége csak arra elég, hogy értesüljünk valamilyen történésről, a zenehallgatáshoz mindenképpen BT füles szükséges.
Ha ez megvan, akkor nincs más dolgunk, mint párosítani az eszközöket (ha szeretnénk, hogy aktív maradjon a kapcsolat a gazdaeszközzel, akkor a BT füles miatt nem kell bontani azt), és biztosítani a szükséges forrást. Többek között erre szolgál a 4 GB-os tárhely is, ami nem kiemelkedő, de azért jó néhány zeneszám tárolására alkalmas. A zenelejátszó kissé fapados, olyan alapfunkciókat kínál, mint az ismétlés és a véletlenszerű lejátszás, valamint az ID3 sem idegen számára, és legalább képes a háttérben futni. Az azért látszik, hogy a Samsung nem zenelejátszásra hegyezte ki a második generációt sem.
Apróságok
Vannak kisebb kiegészítő szolgáltatások, ilyen a stopperóra, az időjárás előrejelzés, időzítő, hangrögzítő (5 perces rögzítési limittel), de megmaradt az S Voice használatának lehetősége is. Ha esetleg a szobában eluralkodó rumliban nem találnánk az okosórát vagy az okostelefont, az sem probléma, van lehetőség az egyikről „megcsörgetni” a másikat, ilyenkor a keresett préda fény és hangjelzéssel próbálja magára felhívni a figyelmet. Természetesen ehhez is az kell, hogy a Bluetooth kapcsolat aktív legyen.
Távvezérlés
Ami eléggé lenyűgözött, az a WatchON távvezérlő szolgáltatás. Itt jön képbe az óra felső részén elhelyezett infraLED, ez biztosítja a kommunikációt a televíziókkal (esetleg klímákkal). Csak elindítjuk a Gearen a WatchON-t, kiválasztjuk a TV gyártóját (esetemben Samsung), leellenőrizzük, hogy a gombnyomásra reagál-e a TV, és ha igen, készen is vagyunk.
Egy Samsung PS50C530 plazmával ez elsőre, gond nélkül működött, fél perc múlva már lehetett váltani a csatornákat, módosítani a hangerőt, elnémítani, be- vagy kikapcsolni, forrást váltani. Nyilván ezek az alapfunkciók, de egy okosórára tökéletesen elegendőek. Egyedül arra kell figyelni (ez a TV-től is függ), hogy az infra LED pontosan a TV szenzora felé nézzen, ellenkező esetben semmi nem történt, nem fogta a jelet a TV, ezen túlmenően a maximális távolság körülbelül 4 méter volt. Tetszett!
Kamera
Beépített kamerát csak a drágábbik modell, azaz a Gear 2 tartalmaz, a Gear 2 Neo nem. Véleményünk szerint ez nem túl nagy veszteség, a Gear 2 kamerája tényleg csak arra jó, ha valami rendkívülit azonnal meg kell örökíteni, mert az esemény a következő pillanatban már elvész. Sok mozgásterünk nincs, a képarány változtatható, hangjegyzet mellékelhető, de semmi egyéb, a hangjelzés pedig nem inaktiválható, így a strandon sem tudjuk feltűnés nélkül kattintgatni a képeket a célszemélyekről. Megfelelő fényviszonyok közepette okosóra lévén nem olyan rossz a helyzet, de a megítélésben segítenek az alábbi képek. A videórögzítési funkcióról hasonlóakat tudunk elmondani: van! A 15 másodperces rögzítési időlimit megmaradt.
Összegzés, végszó
A Samsung valami olyasmit alkotott az okosóráinak második generációjával, amire nagyjából számítani lehetett. A Galaxy jelzés eltűnt, ami az android elhagyására utal, helyette a Tizen érkezett, amit egyelőre csak üdvözölni tudunk a sebesség és a használat alapján. Az elérhető alkalmazások száma napról napra nő, és már jelen pillanatban is vállalható kínálatból lehet csemegézni. A formát kicsit átszabták, pont annyira, hogy a Gear 2-t kényelmesebben lehessen viselni, legyen bármilyen vastag is a karunk (azért ne annyira, mint Hulk Hogannek).
Ehhez kapcsolódik, hogy a szíjak immáron cserélhetőek, ami a stílus és a minőség kapcsán is nagyobb szabadságot ad. Színekben a Gear 2-nél egyelőre narancssárga, fekete és barna szín érhető el (Charcoal Black, Gold Brown and Wild Orange), míg a Neonál fekete, szürke és narancs (Charcoal Black, Mocha Grey and Wild Orange). További előrelépés az IP55 helyetti IP67 szabvány teljesítése, most már nem kell megijednünk, ha egy pillanatra befekszünk vele a kádba vagy rajtunk marad zuhanyzás közben, és a porral szemben is ellenállóbb. A töltési módszer maradt, azaz a bölcső alkalmazására továbbra is szükség van, ami egy kissé macerás, de mivel ezeket a kütyüket azért nem kell naponta tölteni, megszokható. Ha már töltés: mindkét modell akkumulátora 300 mAh-s, ami elsőre nem hangzik túl soknak, de arányaiban megfelelő.
Hogy ez mire elég, az nagymértékben függ a használattól, azaz, hogy milyen sűrűn használjuk az eszközt. A Samsung szerint 5-6 nap is elérhető visszafogottabb pötyögtetéssel, ami szerintünk nem állhat messze a valóságtól, mert a nálunk töltött 2-3 napos használat alatt még tényleg maradt bőven tartalék az akksikban. Persze ha valaki egész nap nyomkodja, akkor vélhetően a 2-3 nap az üzemidő végét jelentheti. Amit jelenleg okosórába implementálni lehet, azt a Samsung érzésünk szerint meglépte, természetesen az idő mutatásán túl számos extrával kecsegtetnek, fókuszban a mozgással, az aktív életmóddal és a mindenkori elérhetőséggel a világ számára. Talán később egy GPS vevő még jól jönne, hogy offline üzemmódban is lehessen barangolni, de ne legyünk telhetetlenek!
Véleményünk szerint még mindig nem 100 százalékig egyértelmű, hogy az okosóráknak ezen az ösvényen kell-e tovább haladniuk, de a jelenlegi trendek és igények azt mutatják, egyelőre ez a jó irány, és ezeken a berkeken belül a Samsung a Gear második generációjával minden tekintetben az élmezőnybe tartozik. Ehhez idomul a vételár is, a Gear 2 95 000 forint, míg a Gear 2 Neo 65 000 forint környékén vihető haza. A kisebb összegért a fém előlapról és a kameráról kell lemondanunk, ezt vélhetően sokan meg is fogják tenni, de ezzel együtt továbbra is az a véleményünk, hogy ez az árazás egyelőre nem kedvez a mai magyar átlagkeresetnek, elsősorban külföldön vagy a tehetősebb rétegekben fogyhat jobban.
Talán sokan egyet fognak érteni velünk abban, hogy az ár egyelőre nincs összhangban a kapott szolgáltatással, de mivel újdonságról és egyedi termékről van szó, egyáltalán nem meglepő, hogy a Gear 2 család tagjai egyébként más gyártók okosóráival egyetemben (Pebble: itthon hivatalosan nem kapható, kinti ára 250 dollár; Sony Smartwatch 2: ~40 000 forint; Cookoo: ~ 25 000 forint) drágák. Az is biztos viszont, hogy az előrelépés megkérdőjelezhetetlen, és ha valakinek ezek az összegek nem jelentenek problémát, mindenképpen okosórát szeretne vásárolni és kompatibilis eszközzel rendelkezik (!), az válassza nyugodtan a Gear második generációjának valamelyikét, biztosan nem fog benne csalódni!
A tesztben használt készülékeket a Samsung hazai képviseletétől kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!