The Future is Fusion
Hódító útjára indul a Raven Ridge APU család
Tavaly tavasszal az AMD RYZEN sorozatú processzorai újra életet leheltek a vállalat egyébként igencsak haldokló, rengeteg régi (fél évtizedes példányokkal tarkított) termékpalettájába. Az AMD reménysége és egyben utolsó esélye a processzorpiac meghódítására tehát sikeres volt, a Zen architektúra köré épülő lapkák rászolgáltak a nevükre, és visszatették a céget a térképre, lépéskényszerbe hozva az Intelt, aki valódi konkurencia híján az elmúlt években elég kényelmes tempóban sétált csak előre. A válaszlépés természetesen nem is maradt el, a 8. generációs Core család megemelt magszámmal szállt ringbe a RYZEN-ek ellen.
A friss AMD processzorok azonban, akárcsak az FX sorozatba tartozó elődeik, nem tartalmaztak integrált grafikus vezérlőt, így mindenképpen szükséges volt melléjük egy videokártya megvétele. Ez a célközönség nagy részének valószínűleg nem probléma, de nem mindenkinek van szüksége komoly 3D-s, vagy GPGPU teljesítményre. Köztes megoldásként nekik dobta piacra az AMD a Bristol Ridge APU egységeket, amik még nem profitálnak a Zen architektúra előnyeiből még, így a CPU teljesítményük elég szerény. Az egy pillanatig sem volt kérdéses persze, hogy érkeznek majd a valódi következő generációs APU-k is, csak annyi volt a kérdés, hogy mikor. Nem sokkal a RYZEN-ek rajtja után már fel is bukkantak az első pletykák, amik arról számoltak be, hogy az érkező Raven Ridge mindenből a legjobbat kapja, a legfrissebb CPU és GPU architektúrát, valószínűleg komoly fejfájást okozva ezzel az Intelnek.
Tavaly év végén meg is jelentek először a mobil egységek, a mai napon pedig elrajtoltak az asztali variánsok is, amiknek egy ideje már tudni a pontos specifikációt, de eddig nem voltak kaphatóak. Mielőtt azonban lerántanánk a leplet az újdonságok teljesítményéről, úgy gondoltuk érdemes egy picit visszatekinteni a múltba, majd pedig egy kicsit megvizsgálni a technikai alapokat, azaz a Raven Ridge lapka felépítését.
The Future is Fusion, avagy az út a Llano APU-tól napjainkig
Az AMD még 2006-ban indította be a Fusion projektet, aminek akkor még „csak” az volt a célja, hogy egyetlen chipben egyesítse a processzort és a grafikus vezérlőt. Ebben az évben vásárolták meg az Nvidia ellenfelét is, az ATI Technologiest, ami szükséges volt ahhoz, hogy megvalósíthassák az elképzelésüket. Ezután évekig viszonylag keveset lehetett hallani a projektről, majd 2008-ban az AMD lecserélte a szlogenjét, és elkezdte hirdetni, hogy „The Future is Fusion”, avagy a jövő a fúzióé, utóbbi szó alatt a készülő chipjét is értve természetesen. Manapság már teljesen természetesnek vesszük, hogy grafikus vezérlő van a processzorokban, de anno ez még kihívást jelentett, eleinte az Intel is csak úgy tudta megoldani a dolgot, hogy bepakolt még egy chipet a fém kupak alá (hasonlóan ahhoz, ahogy anno az első négymagos asztali processzorok születtek). Régebben egyébként az volt a jellemző, hogy az alaplap lapkakészletében, egész konkrétan az északi hídban lehetett integrált grafikus vezérlő (egy ideje már a klasszikus értelemben vett északi híd már a processzorok részét képezi, ezért egychipesek a „lapkakészletek”).
Az első generációs APU-k (Accelerated Processing Unit) a Llano kódnevet kapták, és rengeteg csúszás után végül 2011 elején jelentették be őket. Eleinte az érdeklődés óriási volt, de az AMD kommunikációja, és a gyártási nehézségek miatt végül brutálisan esni kezdtek a cég részvényei. A chip egyébként a már jól bejáratott architektúrákra épített: a processzormagok K10-esek voltak, mint a Phenom processzorok, míg az integrált Radeon VLIW5-ös volt, ugyanúgy, mint a HD5000-es széria. Egész korrekt teljesítményre voltak képesek akkoriban ezek a chipek, de az igazi siker még váratott magára.
Innentől kezdve viszont felpörögtek az események, egy évvel később már be is futott a Trinity, ami szinte minden fronton változást hozott. A processzormagok az FX processzorok alapját adó Bulldozer architektúra frissített változatát, a Piledrivert használták, míg a grafikus vezérlő a HD6900-as szériában bemutatkozó (és egyben el is köszönő) VLIW4-re épült. A Trinity az elég jó ár-érték arányának köszönhetően sikeres lett, és egy évvel később meg is jött a frissített változata a Richland, ami főleg energia- és órajelmenedzsmentben hozott komoly változásokat, az alapok egyébként maradtak.
Nem úgy a Kaverinél, ami egy komoly szintlépés volt. A processzor rész csak minimálisan erősödött, a grafikus vezérlő viszont a máig használatban lévő Graphics Core Nextre épült, egyből a második generációsra. Ez olyan előnyöket hozott magával, mint a FreeSync és TrueAudio támogatás, vagy a jóval fejlettebb videó motor, és nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy már teljesen HSA (Heterogeneous System Architecture) kompatibilis volt. Sajnos azonban nem volt problémáktól mentes, a memória-vezérlője nagyon válogatós, és szoftveres oldalon is problémákkal küzd, vannak alkalmazások (főleg játékok), amikkel könnyű kiakasztani. Ez lehetett volna a nagy előrelépés, de nekünk speciel elég rossz emlékeink vannak a szériáról, semmivel nem szenvedtünk még annyit, mint a Kaverivel.
A következő generáció, a Carizzo főleg mobil fronton futott be, és annyi változást hozott, hogy megint frissítettek egy kicsit a CPU architektúrán, és a GPU is 3. generációs GCN-t használt már, a legfejlettebb videó kódoló/dekódoló motorral. Az AM4 platformra készített Bristol Ridge pedig, aminek tartania kellett a frontot, amíg megérkezik a Zen alapú APU, tulajdonképpen ugyanez volt, csak DDR4-es memória-vezérlővel. Ezzel pedig el is érkeztünk a mai nap sztárjához, a Raven Ridge-hez, ami mindenből a legjobbat kapta, amit az AMD most kínálni tud.
A Raven Ridge lapka
A Raven Ridge APU felépítése
A Raven Ridge építőkövei közül már sok ismerős lehet a RYZEN processzorok alapját adó Summit Ridge lapkából. A legfontosabb most is a Core Complex (CCX) modul, ami négy Zen processzormagot tartalmaz. Felépítésüket tekintve a magok azonosak a RYZEN-eknél megismertekkel, viszont a CCX-ben található L3-as gyorsítótár méretét lefelezték 4MB-ra, és ezúttal csak egyetlen CCX van a chipen belül, nem kettő. Ez megszünteti a RYZEN processzoroknál előforduló helyzeteket, amikor az egyik CCX modulnak adatot kellett lekérnie a másiktól, és ez komoly késleltetést jelentett a feldolgozásban. Érdekes lesz látni, hogy a kisebb cache-nek van-e hátránya, vagy hogy az egy CCX-es felépítés hoz-e inkább némi előnyt.
Az AMD következetes maradt a szériák elnevezésénél, a RYZEN 3 besorolás most is azt jelenti, hogy nincs SMT támogatás, tehát egy mag egy szálon dolgozhat csak egyszerre, míg a RYZEN 5-nél aktív a funkció, tehát a 2400G nyolc szál feladatait is számolgathatja. A hatékony órajel-, feszültség- és hőmérséklet-szabályozásról a RYZEN processzoroknál már megismert Sense MI funkció gondoskodik, ami összesen ötféle „érzékkel” rendelkezik. Ezek mindegyike ismerős lehet a már forgalomban lévő RYZEN processzorok fedélzetéről – és korábbi cikkünkben már írtunk is róluk.
Célkeresztben a Vega iGPU
A Raven Ridge APU egységek a legfrissebb, 5. generációs GCN architektúrára épülő iGPU-t kaptak, ami (mint minden más a chipben) az Infinity Fabric nevű összekötőn keresztül kapcsolódik a lapka többi részéhez, így a processzormagokhoz is. A 2400G-ben aktív mind a 11 CU, míg a 2200G-ben letiltottak hármat, és az órajelen is csökkentettek egy kicsit.
4K HDR és FreeSync támogatás
Az új APU egységek HDCP 1.4/2.2 támogatással érkeznek, így a 4K+HDR tartalmak lejátszására/streamelésére is képesek lesznek, amennyiben rendelkezésre áll ehhez megfelelő monitor vagy televízió. Az AMD ígérete szerint PlayReady 3 támogatással ellátott driver is érkezik majd az újdonságokhoz valamikor a második negyedév folyamán.
Ezzel együtt a FreeSync és a FreeSync HDR támogatásról sem kell lemondani, ami sokak számára lehet jó hír. Játékok terén persze kompromisszumos beállításokra vagy régebbi címekre lesz szükség ahhoz, hogy a teljes FreeSync tartomány kihasználható legyen, de erre még a játékteszteknél visszatérünk. A fenti táblázat addig is megmutatja, milyen elméleti lehetőségeink lesznek, ha a FreeSync használata mellett döntünk.
A videó motor képességei – kódolási és dekódolási sebességek
A Raven Ridge APU egységek fedélzetén található VEGA iGPU-hoz kapcsolódik egy UVD motor, ami a különböző videó formátumok hardveres kódolásában és dekódolásában segít. Mivel célhardverről van szó, a rá bízott feladatot energiahatékonyan végzi, ami jótékonyan hat a fogyasztásra, valamint a processzor válláról is leveszi a kódolással és dekódolással járó terheket.
Ahogy az a fenti táblázatokból is látszik, az összes népszerűbb videó formátum lejátszását képes hardveresen gyorsítani a Raven Ridge lapka, a H.264-es és H.265-ös tartalmak esetében pedig hardveres kódolás-gyorsítás is rendelkezésre áll, igaz, csak 8-biten, 10-biten már nem.
Vezérlők a fedélzeten és a tesztkonfiguráció
A memória-támogatás kérdése
A RYZEN APU egységeknél a korábbi DDR4-2666 MHz-es kétcsatornás memória-támogatás helyett már alapból magasabb, DDR4-2933 MHz-es memória-támogatás áll rendelkezésre, természetesen szintén két csatornán. Erre azért van szükség, hogy a VEGA iGPU számára megfelelő memória-sávszélesség álljon rendelkezésre, hiszen az iGPU-k esetében ezen nagyon sok múlik. Mivel nem rendelkeznek dedikált VRAM-mal, csak a rendszermemóriát használhatják. Ez a DDR4-2933 MHz-es memória-órajel persze így is visszafoghatja az iGPU-t, főleg a nagyobbik, 704 shaderes változatot, így gyorsabb memóriamodulok alkalmazásával mindenképpen növelhető a sebesség. Bár a gyorsabb memóriacsomagok drágábbak, de a 3200 MHz-es órajelig azért még nincsenek túl nagy ugrások árazás terén, így komplett PC építésekor hosszabb távon érdemes lehet DDR4-3200 MHz-es memóriacsomag mellett dönteni (de legalább a támogatott 2933-at megadni az APU-nak. A 3 GHz-es modulokat is ezen az órajelen használja).
Vezérlők a fedélzeten
Az új APU egységek fedélzetén számos extra vezérlő is jelen van. A memória-vezérlőn felül van itt például egy PCI Express 3.0-s Hub is, ami jelen esetben csak 8 PCI Express 3.0-s sávot kínál grafikus kártyáknak (de igazából ez bőven elég is). Ezen felül van további nyolc PCI-E 3.0-s sáv is a lapka fedélzetén, de ebből négy alapból foglalt, ezen keresztül kommunikál ugyanis az APU az alaplap lapkájával. A maradék négy például NVMe alapú SSD kártyákhoz, WiFi vezérlőhöz vagy SATA Express vezérlőhöz csatlakozhat. Az APU egységek ezen felül még egy USB 2.0-s és egy USB 3.0-s portot is tudnak kezelni, valamint négy USB 3.1 Gen2 port is van a tarsolyukban. Az USB 3.0 Gen2-es csatlakozók közül kettőt DisplayPort Alternate Mode támogatással is el lehet érni USB-C porton keresztül, amennyiben az adott alaplap gyártója használ ehhez megfelelő USB Power Delivery vezérlőt és elhelyez az alaplapon USB-C portot.
A tesztcsomag
Az AMD jóvoltából időben kaptunk egy tesztcsomagot. Az egész pakk egy AMD RYZEN dobozra emlékeztető óriási kartonban érkezett, ami egy MSI B350I Pro AC alaplapot, 2 x 8 GB-nyi DDR4-3200 MHz-es CL14-es G.Skill Flare memóriamodult, valamint egy RYZEN 3 2200G és egy RYZEN 5 2400G APU-t rejtett. Volt még a csomagban egy 4 GB-os AMD logós pendrive is, amin a driverek foglaltak volna helyet, ha... nem lett volna üres.
A teszt során az összehasonlíthatóság kedvéért a saját rendszermemóriáinkat és a saját alaplapunkat használtuk, de az MSI alaplapot is kipróbáltuk. A rajta található BIOS – mint később kiderült – hibákat produkált UMA beállítások terén, amelyeket egy későbbi BIOS javított, de ekkor már a tesztek oroszlánrészével készen voltunk, így jó döntésnek bizonyult az ASUS TUF B350M Gaming Plus alaplap használata.
A tesztkonfiguráció
Tesztünkhöz az alábbi processzorokat és rendszerkomponenseket használtuk. Minden esetben a legfrissebb BIOS-t és az elérhető legfrissebb drivereket vetettük be annak érdekében, hogy az eredmények jól összehasonlíthatóak és optimálisak lehessenek.
A mezőny (a táblázat nagyítható!)
Socket AM4-es tesztrendszer
•Alaplap: ASUS TuF B350M Gaming Plus
•Processzorok és APU-k:
-AMD RYZEN 5 2400G
-AMD RYZEN 3 2200G
-AMD RYZEN 5 1500X
-AMD RYZEN 3 1300X
-AMD A12-9800E
-AMD A10-9700
•Memória (RYZEN APU): 2 x 4 GB DDR4-2933 MHz CL16-20-20-47
•Memória (RYZEN CPU): 2 x 4 GB DDR4-2666 MHz CL16-17-17-35
•Memória (Bristol Ridge APU): 2 x 4 GB DDR4-2400 MHz CL16-16-16-39
•Memória-órajeles tesztekhez: 2 x 8 GB DDR4-3200 MHz CL14-14-14-34
Intel LGA-1151v2-es rendszer
•Alaplap: Gigabyte Z370M-D3H
•Processzor: Intel Core i3-8100
•Memória: 2 x 4 GB DDDR4-2400 MHz CL16-17-17-35
Intel LGA-1151-es rendszer
•Alaplap: Gigabyte GA-Z270-HD3P
•Processzor: Intel Core i3-7100
•Memória: 2 x 4 GB DDDR4-2400 MHz CL16-17-17-35
AMD Socket FM2/FM2+-os tesztrendszer
•Alaplap: Gigabyte GA-F2A88XM-D3HP
•Processzor:
– AMD A10-7890K
– AMD A8-7670K
– AMD A10-5800K
•Memória:
– FM2+-os APU-k: 2 x 4 GB DDR3-2133 MHz CL11-12-12-30
– FM2-es APU: 2 x 4 GB DDR3-1866 MHz CL11-12-12-30
Közös komponensek
•Videokártya: GeForce GTX 750 Ti, csak ahol kellett (GeForce 390.77)
•Adattár: Western Digital Black 500 GB 7200 RPM
•Tápegység: Cooler Master V850
•Ház: Cooler Master TestBench
•Processzorhűtő: Noctua NH-U9S
•Hővezető paszta: Cooler Master E1 Essential
•Operációs rendszer: Windows 10 Professional X64 (Redstone 3, minden frissítéssel)
AIDA 64 Extreme Edition
AIDA 64 Extreme Edition v5.95.4544 béta
Az AIDA 64 legfrissebb változatát használtuk a teszthez, ami ezúttal egy béta változat volt. Erre azért volt szükség, mert ez a kiadás már hellyel-közzel támogatja a Raven Ridge APU egységeket, igaz, elég sok tesztnél felhívja a figyelmünket, hogy még nincs teljesen optimalizálva az adott algoritmus az AMD újdonságaihoz. A CPU PhotoWorXX teszt konkrétan lefagyasztotta rendszert a 2200G és a 2400G esetében, az FPU VP8 pedig szintén hibás volt, így ezeket most kihagytuk. A lenti eredmények közül csak a memória-tesztek, a CPU Queen teszt és a CPU ZLib teszt futott megfelelő optimalizáció mellett, a többiek figyelmeztetéssel zárultak, így a lenti eredmények a következő teljes kiadás megjelenésével változhatnak – valamelyest javulhatnak.
A memória olvasással, írással és másolással foglalkozó tesztekben a RYZEN processzorok és APU egységek végeztek az élen, mögöttük pedig rögtön az Intel processzorai és a régebbi AMD APU egységek sorakoztak fel.
Az AIDA tesztek sok különlegességet nem mutatnak, de azt azért jó látni rajtuk, mennyit fejlődtek az AMD APU egységei.
Cinebench R15 és VeraCrypt
Hiába a Zen óriási előre lépése az elődeihez képest, a Cinebench is azt mutatja, hogy egy szálon, ha már nem is sokkal, de még mindig az Intel a király. A 2200G lemaradása kicsit érthetetlen, de valamiért nem turbózta magát a maximális órajelére. Ez főleg annak a fényében érdekes, hogy kihasználva mind a négy magot, már megveri az 1300X-et, és igazából ott liheg az i3-8100 nyakában. A 8 szálon dolgozni képes processzorok természetesen nagyon elhúznak.
A VeryCrypt alapján AES kódolás és dekódolás közben nagyon gyorsak a RYZEN-ek, és a két CCX-eseknek van itt egy kis előnye. SHA hash számításnál 256 biten viszonylag kiegyenlített az előny, míg 512 biten már érezhetően jobb az Intel hardveres motorja, ha nem is sokkal.
SiSoft Sandra, GeekBench és 7Zip
A SiSoft Sandra szintetikus tesztjei alatt érdekes, hogy az 1500X, és a 2400G kerülgeti egymást, attól függően miről van szó. Amit viszont mindenképpen érdemes megnézni, az a magok közötti késleltetés ideje: azzal, hogy az AMD kivette a második CCX-et a képletből, egész konkrétan lefelezte a késleltetést.
A GeekBench egy szálas mérésénél természetesen a Core i3-7100 végez az élen, ami fixen 3,9 GHz-en ketyeg. Érdekes, hogy többszálas teljesítményt nézve mekkora különbség van a 2200G és a 2400G között, de ha nagyon őszinték akarunk lenni, nem ez a tesztprogram a legjobb viszonyítási alap, csak sajnos nagyon elterjedt.
7Zip alatt nagyon jól teljesít minden, ami Zen alapú, főleg kitömörítésnél brutális a 8 szálon dolgozni képes processzorok előnye. Azért a Core i3-8100-nak sincs szégyellnivalója, a vele egy áron lévő 2200G előtt végez néhány százalékkal.
Adobe Premiere és Photoshop
A Premiere Pro CC alatt is jól teljesítenek a Raven Ridge-ek, de a kódolásnál valahogy a 2200G beelőzte a 2400-ast (szóval nem elírás a dián, tényleg így történt). Talán a 4MB-os gyorsítótár itt kevés volt a 8 szál kezeléséhez? Nehéz megmondani, mindenesetre ezek az eredmények.
Photoshop alatt a legtöbb sűrűn használt szűrő esetében még mindig az egyszálas teljesítmény a döntő, így történhetett meg, hogy a kétmagos i3-7100 végzett az élen.
HandBrake és JavaScript
Videók kódolásakor is az SMT támogatásos APU-k vannak előnyben, mondhatni a szokásos a sorrend. A RYZEN 3-aknál az i3-8100 ~10%-kal gyorsabb, a RYZEN 5-ök végeznek az élen, a régebbi APU-k pedig… messze lemaradva követnek mindenkit.
Játékok
Játékok
Természetesen a játékok sem maradhattak ki a tesztek közül, és ezúttal mondhatni mertünk nagyot álmodni, úgy döntöttünk, hogy 2018-ban, hiába iGPU-ról van szó, megpróbálkozunk az 1080p-s felbontással. Viszonyítási alapként bevettünk a tesztbe egy GTX 750 Ti-t, ami az egyik legjobban elterjedt olcsó grafikus vezérlő a piacon (de még így is annyiba került, mint egy 2200G APU, sőt). Minden iGPU esetén az elérhető legmagasabb memória-kapacitást állítottuk be, hogy egyenlő legyen a küzdelem. Ez 2 GB volt, de a RYZEN APU egységek esetében információink szerint később 2 GB-nál nagyobb kapacitás is beállítható lesz – ha minden igaz, 4 és 8 GB-os opcióval bővülhet a BIOS a későbbiekben.
Az Arkham Knight alatt valamiért a 15.60-as Intel driver megmakacsolta magát, így a HD Graphics-okon nem volt hajlandó elindulni a játék. A Raven Ridge viszont nagyon jól szerepel, közel kétszeres sebességnövekedést képes felmutatni, és még ilyen magas felbontáson is játszhatóvá teszi a Batmant.
A GTA V alacsony minőségi beállításokon nem túl erőforrás igényes, átlagban sikerült is elérnünk a 60 (!) FPS-t a 2400G-vel, ami igen szép eredmény. Aki pedig megelégszik a 30-cal, az még tekerhet is egy kicsit a beállításokon, de sajnos pont a nagyobb memória-sávszélességet igénylő feladatok (mint a jobb textúrák) húzzák le az FPS-t.
Sleeping Dogs alatt a 2200G valamiért állandóan kilépett a játék indulása után. Érdekes, mert a 2400G-nek nem volt ilyen problémája, valami szoftveres gubanc lehet a háttérben. Sem a driver, sem a játék újratelepítése nem segített – viszont nekünk még béta állapotú driverekkel kellett dolgoznunk.
Összességében elmondható, hogy a Raven Ridge-ekben lévő VEGA óriási előrelépést képvisel elődeihez képest, de a teljesítményének egy részét természetesen a magasabb órajelű memóriának köszönheti. De messze nem mindet, sokat fejlődtek például a tömörítési algoritmusok, amik ilyenkor nagyon jól jönnek. Az is jól látszik, hogy az Intel brutális lemaradásban van, a hat éves 5800K is képes tartani a lépést az UHD 630-cal, úgyhogy aki a Wordnél komolyabb kihívásokkal is terhelne egy iGPU-t, annak érdemes a Raven Ridge felé kacsintgatnia.
Papíron egyébként a 2400G-ben található iGPU ~50%-kal erősebb, mint a 2200G-ben lévő, de a memória-sávszélesség limit miatt nem tudja ezt megmutatni (pedig közel PS4 erősségű lenne, vagyis kb. a GTX 750 Ti sebességét hozhatná). A kevésbé sávszélesség igényes feladatoknál viszont megvillanthatja az előnyét.
Alacsonyabb felbontású mérésekre az idő szűkössége miatt nem volt időnk, de meg tudjuk mutatni az AMD saját méréseit (a galériában), és amennyiben igény mutatkozik rá, szívesen visszatérünk a témára, és alaposan kivesézzük a játékok alatti teljesítményt.
Tesztek azonos órajelen
Tesztek azonos órajelen
Annak érdekében, hogy lássuk, mennyit fejlődött az architektúra az előző generációs modellekhez képest, most is készítettünk néhány azonos órajeles tesztet. A programok körét az idő szűkössége miatt minimalizáltuk, így most csak két alkalmazás kerülhetett be a kalapba.
A Cinebench egyszálas terhelése megmutatja, milyen óriási lépés történt a Trinity és a Kaveri sorozathoz képest: közel kétszer jobb a ZEN architekúra köré épülő CPU magok egyszálas teljesítménye. És a konkurens Kaby Lake, illetve Coffee Lake modellekhez képest sincsenek túl nagy lemaradásban.
Többszálas terhelésnél azonos órajelen még nagyobb előny mutatkozik az előző generációs modellekhez képest.
A Cinebench R15 mellé egy videó kódolással foglalkozó tesztet is bedobtunk, amelynél ugyanaz a sorrend látszik, mint amit a Cinebench R15 több szálon futó tesztjénél már láthattunk.
A fentiek alapján azonos órajelen remekül muzsikálnak az újdonságok, elődeiket alaposan állva hagyják, a 2200G-nél pedig az azonos árú i3-8100 csak 8-10%-kal gyorsabb (ami ha kell, némi tuninggal akár be is hozható).
A magasabb memória-órajel előnyei
A magasabb memória-órajel előnyei
Megnéztük, hogy egy alacsonyabb időzítésű, magasabb órajelű modulpáros mellett mire képesek a processzorok (3200 MHz, CL-14). Azért nem választottunk ennél erősebb memóriát, mert egyrészt nem tartjuk reálisnak, hogy ezen processzorok mellé 4 GHz-es példányok kerüljenek (3200 MHz felett nagyon elszállnak az árak), másrészt a RYZEN-ek memória-vezérlője már nem is biztos, hogy állná a sarat.
Ahogy az a diákon is látszik, négy processzormag mellett nem igazán kell az extra sávszélesség, ritkán látszik meg az előnye. Játékok alatt azonban egyértelmű az előrelépés, a +267 MHz és a jobb időzítés kapásból 10%-ot hozott a konyhára.
Fogyasztás, hőmérsékletek és tuning
Fogyasztásmérés
Üresjáratban eléggé egyben van a mezőny, manapság már minden CPU nagyon fejlett energiamenedzsmenttel van felszerelve. Cinebench alatt azért már látszik a különbség, az Intelek még egy videokártya beiktatásával is kevesebbet fogyasztanak, mint a Raven Ridge APU-k, a régebbi generációkról már nem is beszélve (a 9800E kakukktojás, mert energiatakarékos megoldás).
Csak a processzormagokat terhelve az Intelek verhetetlenek, ebben a fejlett gyártástechnológia is segíti őket.
Ha a GPU-t is elkezdjük terhelni, akkor azért egy kicsit megváltozik a kép. Még mindig az Intelek vannak alul, de tekintve az UHD 630 harmatos teljesítményét, ez azért nem akkora csoda.
Hőmérsékletek
Terhelés alatt a RYZEN APU-k láthatóan jobban melegszenek, amiben persze benne van, hogy a GPU is fogyaszt valamennyit, de a ComputerBase munkatársai szerint ezek már nem forrasztott, hanem pasztázott kupakkal rendelkeznek és ez is magyarázatot adhat pár fokra (már rákérdeztünk az AMD-nél, valóban így van-e).
Mivel gyárilag is egy egész jó hűtő jár a Raven Ridge egységek mellé, így természetesen azt is kipróbáltuk, hogy mire képes a tesztpadon. A Wraith Stealth-et használva az APU-k így melegedtek:
AMD RYZEN 3 2200G
– Üresjárat: 26,5 Celsius fok
– Prime 95 terhelés: 85 Celsius fok
AMD RYZEN 5 2400G
– Üresjárat: 28,75 Celsius fok
– Prime 95 terhelés: 87 Celsius fok
A hőmérséklet-limit a RYZEN Master szerint 95 Celsius fok, vagyis ehhez közeledve elkezdődhet az órajelek és a feszültségek visszavétele, hogy ne melegedjen túl a lapka. A teszteket egyébként tesztpadon végeztük, zsúfoltabb számítógépház belsejében ennél jobban is melegedhetnek az új APU egységek, ha nincs megfelelő hűtés. És azt is fontos kiemelni, hogy a Prime 95 egy extrém terheléssel futó teszt, ami szélsőségesen magas hőfokokat eredményez, vagyis általános felhasználás esetében jellemzően inkább az 40-70 Celsius fok közötti hőmérséklet-tartományon belül dolgoznak az új APU-k, attól függően, milyen terhelés éri őket.
Tuning
Gyorsan leellenőriztük azt is, hogy a RYZEN család tagjainál megismert 4 GHz-es órajel-fal itt is tetten érhető-e – a legtöbb RYZEN processzornál 4 GHz fölé csak szerencsés esetekben lehet jutni normál léghűtéssel.
A gyorsteszt alapján a RYZEN 5 2400G esetében szintén 4 GHz a limit, legalábbis a nálunk járt, kereskedelmi kiszerelésben érkező példány esetében ez volt a helyzet. A 4 GHz-es limiten még extrém magas, 1,62 voltos magfeszültséggel sem sikerült felülkerekedni, így nem kínoztuk tovább az APU-t, had próbálják ki utánunk mások is. Az alapértelmezett magfeszültség az ASUS alaplap BIOS-a szerint egyébként 1,45 volt, az MSI alaplap pedig 1,4 voltról tett említést.
A RYZEN 2200G esetében szintén ez volt a helyzet, vagyis a kereskedelmi forgalomba szánt példányok többsége nem igazán lesz tuning-bajnok – többnyire 3,9 GHz és 4 Ghz körüli túlhajtásra lesz kilátás. Az APU különböző üzemi paramétereit egyébként a RYZEN Master alkalmazáson keresztül, Windows alól is kényelmesen lehet módosítgatni. A tuning során mi a klasszikus módszert választottuk, vagyis az UEFI-ben ténykedtünk.
Az iGPU tuningjának nem láttuk értelmét, hisz a VEGA GPU-k eleve szenvednek az alacsony memória-sávszélességtől, így iGPU tuning helyett többet ér, ha gyorsabb memóriamodulokkal kínáljuk meg őket. Attól, hogy az iGPU órajelet növeljük, a memória-sávszélesség limit még megmarad, azaz túl sokat nem lehet nyerni efféle akcióval.
Verdikt
Verdikt
A Raven Ridge végre elhozta azt, amire már régóta vágytak a költséghatékony gépet építők: egy kompromisszummentes APU-t. Az utóbbi években ugyanis választani kellett a jó processzorteljesítmény és a modern IGP között, a kettő együtt nem akart összejönni. Az új Ryzen APU esetében azonban nincs ilyen dilemma, a processzormagok a jól sikerült Zen architektúrára épülnek, az integrált grafikus egység pedig a legfrissebb Graphics Core Next variánsra, a Vegára. Ráadásul az AMD az árazással sem szállt el, így házon belüli konkurenciát teremtett az eddigi négymagos Ryzen processzorainak (egész konkrétan a 2200G érkezése után nem tudjuk van-e bármi értelme a tavalyi Ryzen 3-as szériának).
Emlékeztetőül a mezőny tagjai, az aktuális árakkal
A Ryzen 3 2200G a Core i3-8100 ellenfele lett, mert utóbbinak csökkent annyit az ára az elmúlt hónapokban, hogy egy szinten legyenek (és ha igazak a pletykák, hamarosan költséghatékony alaplap is lesz mellé). Amennyiben csak a nyers processzor erőt nézzük, az i3-8100 átlagban 8-10%-kal erősebb, a GPU sebességét vizsgálva pedig azt láthatjuk, hogy a Ryzen körbefutja az Intel megoldását. Nem kérdés tehát, hogy aki játszana is az integrált grafikus vezérlővel, és valami komolyabbra vágyik, mint az aknakereső, annak a Ryzent érdemes választania. Ráadásul remek átmeneti megoldás is lehet a 2200G, hiszen elég izmos ahhoz, hogy egy erős videokártyát is kihajtson. Némi tuninggal behozható vele az i3-8100 CPU teljesítménye is, bár azért a kis különbségért nem biztos, hogy érdemes kínozni az APU-t magasabb feszültséggel.
Természetesen az i3-8100-nak is van létjogosultsága, de csak akkor, ha már az első naptól kezdve grafikus kártya lesz mellette, vagy abszolút nem számít a GPU teljesítménye (esetleg ha még a bögrénk is Inteles, de akkor kár teszteket olvasni).
A Ryzen 5 2400G értékelése már egy kicsit nehezebb. A többszálas teljesítménye az SMT támogatásnak hála kiváló, de a memória-sávszélesség limitáló hatása miatt a grafikus vezérlője nem tud elhúzni a 2200G-től, hiába van papíron ~50% előnye. A 70%-os felárat így nézve nem éri meg, de azt már megszokhattuk, hogy ahogy lépdelünk felfelé az árkategóriákban, úgy romlik az ár-teljesítmény arány. Cserébe viszont megkapjuk a jelenlegi legjobb APU-t, ami az árát tekintve a Core i3-8350K-val van egy ligában. Kettőjük harcáról körülbelül ugyanaz mondható el, ami a kistestvéreikről, viszont ha játszani szeretnénk, ebben a magasságban már érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy inkább a 2200G/i3-8100 párosból választunk valamit, és mellé rakunk egy GTX 1050-est vagy RX 560-ast, jobban fogunk járni. Vagyis normális esetben jobban járnánk, jelenleg egy kicsit el vannak szállva a videokártya árak…
Anno volt egyébként egy pletyka, és az AMD is beszélt arról, hogy érdekes lenne olyan APU-t építeni, ami kap egy kis HBM memóriát maga mellé. Ha idén nem is, de talán a következő években reális lehet egy ilyen felbukkanása, mert a sávszélesség limitáló hatása miatt nehéz lesz előre lépni ebben a szegmensben. Addig pedig terjeszkedhet lefelé az AMD, aminek éppen ideje lenne már. Az igazi költséghatékony netezős/multimédiás gépek ugyanis jó ideje Pentiumokkal vannak szerelve, nincs egy jó kétmagos APU erre a feladatra, de most, hogy a Raven Ridge egy CCX-es felépítésű, megnyílik az út a kétmagos változatok felé is (elvégre valamit kezdeni kell azokkal az egységekkel is, amikben nem működik minden). Remélhetőleg a közeljövőben be is jelenti a terveit az AMD, mert mostanában készülünk foglalkozni az újgenerációs Pentiummal, és hát jó lenne neki egy komoly ellenfél, hogy a belépőszinten is legyen végre verseny.
J.o.k.e.r, Svindler
Ryzen 3 2200G és Ryzen 5 2400G
Ryzen 3 2200G
