1. Bevezető

Nemrég foglalkoztunk 22 colos prémium monitorokkal (egészen pontosan IPS paneles monitorokkal) és úgy gondoltuk itt az ideje szétnézni a nagyobb képátlóval rendelkező kijelzők között is. Sajnos a választék nem túl nagy, ezért ma csak két 24 inches készülékkel jelentkezünk, melyek szintén IPS panellel rendelkeznek. Akik folyamatosan nyomon követik a terméklistánkat, már sejthetik, hogy cikkünk szereplői a Dell U2410 és HP ZR24w lesznek.

 

2. Dell U2410 - Áttekintés

Dell U2410

Az Ultrasharp szériás Dell monitor a prémium mezőnyben nem számít kifejezetten drágának, az árképzés alapján arra lehet következtetni, hogy a típust inkább az igényes otthoni felhasználóknak szánták. A monitor wide color gamutos, ami előny az olyan monitorokkal szemben, melyek csak az sRGB színteret képesek lefedni. A gyártó figyelmet fordított arra is, hogy a készüléket gyárilag kalibrálva kapjuk meg, erről egy értékelést is találtunk a dobozban, mely szerint az sRGB és Adobe RGB színtérben is 5.0 alatt marad az átlagos színeltérés. Ez nem nagy különlegesség, hiszen ennél jóval pontosabb értéket is elérhetünk kalibrálással, de azoknak, akik a gyári beállításokkal fogják használni a monitort, már ez is nagy előrelépés a kalibrálatlan állapothoz képest. De ne szaladjunk előre, előbb lássuk, mivel is van dolgunk.

A kicsomagolást követően a minőségi kijelzőknél megszokott konzervatív látvány fogad minket, ami az erre fogékony vásárlóknak rendszerint tetszik is. A küllem ezúttal a szokásosnál is egyszerűbb, már-már puritán, a talprész nem valami szép és a káva is elég csúnyácska ott, ahol az érintőgombok vannak. Az anyagminőség viszont kifogástalan, a műanyagok vastagok, és a monitor hangtalanul állítgatható. A matt festés miatt az ujjlenyomatok csak alig látszanak meg a káván, és a fekete szín ellenére a monitor porgyűjtésben sem olyan szorgalmas, mint azt első ránézésre gondolhatnánk.

A menü vezérlését megvilágított érintőgombokkal oldották meg, méghozzá egészen intelligens módon: ahogy ujjainkkal közelítünk, úgy villannak fel a megérinthető gombok lámpái. A jelentésük mindig változik és az éppen aktuális funkcióról az OSD szélén látható piktogramok tájékoztatnak minket. A kis ábrákat nem választották külön a képernyőmenü többi részétől, éppen ezért nem változtathatjuk meg az OSD helyzetét sem. Érintőgombokról lévén szó nem árt, ha kapunk valami visszajelzést nyomkodás közben. Erről a kijelző fülsiketítő sípolása gondoskodik, de szerencsére menüből letilthatjuk. Néhány gyorsgombot is kapunk, hogy könnyebb legyen az életünk, ezek két gombnyomással hívhatók elő. A képprofilok, fényerő/kontraszt és a video bemenet választás részlege így gyorsabban előjön, de a három változtatható gombra a PIP és az auto kalibráció funkció is beállítható. Néhány napos használat után jutottunk arra a következtetésre, hogy egy hagyományos gombsor (a jobbak közül) még mindig könnyebben kezelhető, mint bármilyen érintőgomb. Jóllehet, a megvilágítás miatt ez a megoldás már egészen felhasználóbarát, de nyomkodás közben széles mozdulatokra van szükség, hogy reagáljanak. Éppen ezért megszokást igényelnek, kár, hogy ezeket nem lehet kiváltani szoftveres menüvezérléssel. A gombokat jelző kék lámpácskák megteremtik a hangulatot, ahogy kigyulladnak és kihunynak a fényük. Letiltani ezt és az állapotjelző ledet sem lehet, viszont cserébe nincs annyira erős fényük, hogy zavaróak legyenek.

A kijelző állványa nagyon strapabíró és a szokásos Dell minőséget hozza: egyszerű összeszerelés egyszerű használattal párosítva. Igaz, nekünk ezen is sikerült fogást találni. Ami felróható neki, az a magasság rögzítésének hiánya. Ezt még a legalacsonyabb fokozatban sem tehetjük meg, legalább arra az esetre, ha át akarnánk tenni a monitort máshová. Ettől a hibától eltekintve az állvány tökéletes, hátul alig foglal helyet, ezért közel tolhatjuk a falhoz, valóban stabil és minden ergonómiai trükkre képes, amit csak kitaláltak eddig. A magasságállítás széles határok közt szabályozható fokozatmentesen, a panelt egészen a talpig lenyomhatjuk. A kijelzőt +/-45 fokban lehet elfordítani, ami hasznos tud lenni, és a panel függőleges dönthetősége is megfelelő. Bár láttunk már ennél nagyon tartományban dönthető monitorokat is, a széles látószögek miatt ebből valószínűleg soha nem lesz gond, és ahhoz, hogy a 0-20 fokos tartomány kevés legyen, már extrém használat kell. A porté mód is gördülékenyen állítható be, a nyak ellentartása éppen ideális, ahhoz hogy még kényelmesen, de nem túl nagy erőkifejtés mellett fordíthassuk el a panelt. Ha portré módba tekerjük a kijelzőt, akkor a menü szövege elfordítható. Ez apróságnak tűnhet, de amikor függőleges helyzetben szeretnénk használni a monitort ez a lehetőség nagyon is jól jön.

A monitor hátulján nincs fogantyú, ezért kicsit nehéz arrébb tenni az asztalon. Ehhez a legjobb, ha a panelt markoljuk meg, viszont ilyenkor a magasságot újra be kell állítanunk. A kijelző támogatja a VESA 100 szabványt, a falra szereléshez előbb el kell távolítani a vaskos nyakrészt, majd ez után férhetünk hozzá a lyukakhoz. A panel alján a csatlakozók katonásan sorakoznak egymás mellett: HDMI, DisplayPort, két DVI-D és a jó öreg VGA csatlakozó mellett a monitor komponens és kompozit video bemenettel is rendelkezik. Automatikus jelváltás nincs, ezért kézzel kell kiválasztanunk azt a bemenetet, amit nézni szeretnénk. Apró figyelmesség, hogy amikor az adott bemeneten megszűnik a video jel, akkor a menü gomb megnyomásakor rögtön a bemenet választó almenübe kerülünk. A másik lehetőség szerint elindítjuk a keresést, ami az első működő bemenet képét tárja elénk. A video bemeneteken kívül mást is találunk a monitoron. Mégpedig egy hangszóró kimenetet, amin a HDMI audio sávja szólal meg, továbbá egy tápcsatlakozót, ez a gyártó opcionális hangszóróihoz kell. A fotósok örömére a kijelző oldalán egy kártyaolvasó is van, ami dicséretes, mert a gyártó helyet takarít meg nekünk és némi pluszköltségtől kímél meg minket. Ezen felül a monitor még USB elosztóként is üzemel, a négy kimenetből kettő oldalra került, kettő a videó csatlakozók mellé. A dobozban három video kábel (VGA, DVI, DP) és egy USB kábel található. Szerencsére ezen nem spóroltak, mindent megkapunk, amire csak szükség lehet.

 

3. Dell U2410 - OSD és Képprofilok

OSD

A Dell szürkésfekete képernyőmenüje a megszokott átlátható rendszert követi, így nem csoda, hogy könnyű benne eligazodni.

Az OSD az alapvető képbeállításokon és képprofilokon kívül (ezekkel mindjárt foglalkozunk) néhány különlegességet is felvonultat:

 

[list type="unordered"]

[*]Zoom: A képernyő közepét nagyítja fel egészen jó minőségben, a nagyítás mértéke változtatható.

[*]PIP: Kép a képben funkció. A képernyőn belül egy kis ablakban egy másik bemenet képét is nézhetjük, csak kár, hogy amikor HDMI bemenetet használunk, akkor a kis ablakban nem lehet kiválasztani a DVI bemenetet (és fordítva is igaz). Tehát azt, hogy egyszerre két digitális bemenetet nézzünk, csak a HDMI+DP (DisplayPort) kombinációval vagy DVI+DP párosítással oldható meg. Az analóg bemenetekkel ilyen gond nem volt, a VGA, komponens és kompozit video bemenetek tetszőlegesen kombinálhatók egymással és a digitális csatlakozókkal. A kis ablak helyzete és mérete is változtatható, de ne számítsunk kiemelkedő képminőségre, a második bemenet legfeljebb arra jó, hogy munka közben menjen rajta valamilyen műsor, szövegolvasáshoz már gyenge.

[*]PBP: A kép a képben funkció egy változata, a bemenetek egymás mellett láthatók egyforma méretben, többnyire helyes képaránnyal (jobb oldalon ne legyen 16:9 arány, azt a monitor nem szereti). Ez a megjelenítési forma szintén nem sok mindenre jó, mert a szöveg mindkét ablakban nehézkesen olvasható, de szükség esetén még jól jöhet. PBP módban a másodlagos ablak kontrasztja állítható, ami jól jön, ha egy sötét képű videomagnót/DVD/Blu-ray lejátszót csatlakoztatunk. Sajnos a két ablakos módra is vonatkozik, hogy csak úgy nézhetünk egyszerre két digitális bemenetet, ha közülük az egyik DisplayPort.

[*]Button Sound: Az érintőgombok nyomkodása közben hallható sípolást tilthatjuk le.

[*]Personalize: Itt állíthatjuk át a három változtatható gyorsgomb jelentését. Lehetőségeink: képprofilok, fényerő/kontraszt, video bemenet választás, PIP mód, auto kalibráció VGA bemenetnél.

[*]LCD Conditioning: A hibás képpontok felderítésénél tesz jó szolgálatot, az alapszínek váltakozásával könnyebben kiszúrhatjuk a beragadt pixeleket, és ha már itt tartunk a mi tesztpéldányunk hibátlan volt.

[/list]

[bold]

Képprofilok[/bold]

A gyártó hagyományai szerint ezúttal is két megjelenítési mód közül választhatunk: Graphics és Video. A Graphics mód profiljai közül a Standard a monitor által megjeleníthető legtágabb színteret tárja elénk, ennek meleg változata a Warm, hideg a Cool. A monitor két fontos szabványt, az sRGB és AdobeRGB színteret is képes szimulálni. A Multimedia és Game szintén a Standard változatai, szemre nincs sok különbség köztük. A Video mód profiljai nagyon látványosak és most kivételesen szövegolvasásra is használhatók, van rajtuk némi élesítés, de ez egyáltalán nem zavaró. A Movie, Game, Nature és xvMode sémák is elnyerték tetszésünket, ami a különleges profiloktól ritkaság.

Szokásunkhoz híven most is elvégeztük méréseinket. Amit érdemes figyelni a grafikonokon, az adott színek referenciától való eltérései, ezt a program deltaE értékkel fejezi ki. Ha a monitor színein az eltéréseket sikerül 1 alá szorítani, akkor tökéletesen kalibrált, 2 alatt nincs szemmel látható különbség, tehát még mindig jók vagyunk, 3 fölött már van szemmel látható különbség. Ahogy már korábban említettük a gyártó figyelmet fordított arra, hogy az áltagos eltérést 5 alá szorítsa, hozzánk már így érkezett a monitor, de nem lenne teljes a teszt, ha a kijelzőt nem próbálnánk ki saját beállításainkkal is.

A mérésekből kiderült, hogy itt-ott túl alacsony a gamma értéke (ettől a kép világosabb a kelleténél), és a fényerő minden profilban nagyobb annál, mint amit hosszútávon el lehet viselni. A profilok azért így sem vészesen rosszak, de aki hajlandó kiadni ennyit egy monitorra, az joggal várhatja el a színhű megjelenítést, és ilyen tekintetben az sRGB és AdobeRGB sémák is lehetnének pontosabbak (még szerencse, hogy a készüléket kalibrálva kapjuk).

A kalibráció során a 6500K színhőmérsékletet, 2,2 gammát és 120 cd/m^2 fényerőt céloztuk meg. Ez utóbbi bizonyult nehezebb feladatnak, ugyanis miután a fényerőt minimumra csökkentettük, a kép még mindig túl világos volt, ami hosszútávon fárasztó a szemnek. Így nemcsak a fényerőt, hanem a kontrasztértéket is csökkentenünk kellett, és erre jobb, ha külön odafigyelünk, mert a csökkentés során a színhőmérséklet is megváltozik (hidegebb lesz).

Az átlagos deltaE értéket sajnos többszöri próbálkozással sem tudtuk 3 alá szorítani, és ahogy látható, a grafikonon néhány nagyobb kilengés is van. Ennél mi jóval pontosabb kalibrációt szoktunk elvégezni a tesztmonitorokon, bár még ez is elfogadható. Úgy látszik, hogy a mi elvárásaink túl nagyok, mert a gyártó nyomtatott melléklete szerint már az 5 alatti deltaE értékkel is elégedettek lehetünk, ezen pedig sikerült túltenni, tehát gond egy szál se.

 

4. Dell U2410 - Képminőség

Képminőség

Miután a monitort bekalibráltuk a nappali fényviszonyokhoz (120 cd/m^2 fényerőre), elvégeztük rajta szokásos tesztjeinket is. A monitor tükröződés-gátló bevonattal van ellátva, a képernyő felülete tehát matt, ami nem jelenti azt, hogy közvetlen napsütéssel szemben is tökéletesen olvasható marad a kép, de hatékonyabb az átlagnál, így közepes napsütésnél még egészen jól olvasható marad a kép. Ez az irgalmatlan nagy fényerőnek is köszönhető, a monitor megközelítette a gyári 400 cd/m^2 adatot: a fehér képernyőn mért legnagyobb fényerő 390 cd/m^2 volt. Az alacsony fényerővel viszont gondban lehetünk, mert a gyári 50-es kontraszt mellett épphogy le tudtuk csökkenteni a fényerőt a kívánatos 120 cd/m^2-re, ha pedig szemkímélőbb fényerőre vágyunk (pl. egy sötét szobában), akkor kénytelenek leszünk a kontrasztot is lecsökkenteni. A kontrasztskála elemei szépen elkülönülnek egymástól, a szürke világos és sötét árnyalatai is jól láthatóak a tesztképen, tehát kiégett részletektől és elmosott sötét jelenetektől sem kell tartanunk. Azt talán ecsetelnünk sem kell, hogy egy széles gamutos kijelző színvilága mennyire magával ragadó, de hogy emellett az U2410 színátmenetei is nagyon szépek, már csak hab a tortán. Ezeket a színeket csak messziről tudják megközelíteni a színekkel trükköző TN paneles monitorok a különleges képprofiljaikkal. Itt azonban szó sincs trükközésről, a 12 bites feldolgozás megtette jótékony hatását, a színcsatornákon történő kerekítési hibák már annyira kicsik, hogy a végeredmény, amit látunk, nagyon jó. Annak ellenére, hogy a DVI és VGA bemeneten a megjelenítés továbbra is 8 bites marad, de ez DP vagy HDMI kapuval 10 bitesre tornázható fel. Természetesen e célból a monitort HDMI bemeneten is kipróbáltuk (az 1.3-as szabvány már támogatja a 3*10 bites átvitelt), azonban nekünk ez is éppen olyannak tűnt, mint a DVI, ezért nem tragédia, ha csak ezen használjuk. A színhűséggel tehát nagyon elégedettek voltunk, ráadásul ezúttal a különleges Video képprofilok sem okoztak durva színátmeneteket, így a képminőség sem romlik.

A kijelző natív felbontásán (1920*1200) a digitális bemenetek kiválóan élesek, és ennek most különösen örültük, hiszen már nem egy Dell monitornál láttunk kissé homályos szövegmegjelenítést. Az analóg bemenet is szép éles, az automatikus kalibráció pontos, de kicsivel lehetne gyorsabb. A video bemenetek függetlenek egymástól, eltérő képbeállításokat (fényerő, kontraszt, színhőmérséklet, képarány) alkalmazhatunk rajtuk. Ez a lehetőség nagyon jól jön olyankor, amikor két különböző PC-t kötünk a monitorra és a videokártyák képe eltér egymástól.

Most pedig lássuk, mi történik, ha egy megerőltetőbb játékot veszünk elő és csökkentenünk kell a felbontást, hogy akadás nélkül tudjunk játszani. Az alacsonyabb felbontások a prémium paneles monitoroknál általában szépek, ami nyilván a fejlett elektronikának köszönhető, ezt az U2410-nél is élvezhetjük. A 16:10 arányú felbontások (1680*1050, 1400*900, 1280*800) nagyon szépek, gyengébben látók akár szövegolvasásra is használhatják. Igaz, hogy minőségük elmarad a natív felbontástól, de játékoknál szinte egyáltalán nem látható a minőségromlás. Az 1280*1024 képméret is szép, ami a régebbi játékok miatt lehet fontos. A 4:3 arányú felbontások minősége már nem ennyire kiemelkedő, de még ezek is jók. Mindez mit sem ér, ha nincs melléjük rendes képarány kezelés, a monitor pedig itt is helytállt. DVI és VGA bemeneten három megjelenítési forma közül választhatunk: Fill (kitölti a képernyőt), Aspect (helyes képarány, alul-felül vagy kétoldalt láthatóak fekete csíkok), 1:1 (a kép a képernyő közepén látható pixel pontos megfeleltetéssel). A legcélszerűbb, ha az Aspectet választjuk, mert a monitor mindig el tudja dönteni, hogyan jelenítse meg a képet, két kivétellel. A legújabb trendnek hódolva a 16:9 arányú felbontásokat is szemügyre vettük. Közülük az 1920*1080 képméretet hibátlanul jeleníti meg a kijelző, azonban a kisebb 1360*768 és 1280*720 felbontások nem jártak ilyen jól, ezek fura módon egy 5:4-es boxban jelennek meg. Aggodalomra szerencsére semmi ok, hiszen ezeket csak olyankor kell használni, amikor valamilyen HD felbontású konzolt (pl. ps3 vagy xbox360) vagy blu-ray lejátszót csatlakoztatunk, arra pedig ott a HDMI bemenet, amelyen ezek a felbontások is remekül mennek. A HDMI bemenetre ugyanis más képarány kezelési módok vonatkoznak, Fill, 4:3 és 16:9. Utóbbin végre az 1280* 720 is helyesen jelenik meg, egészen jó minőségben. A HDMI bemeneten a váltott soros 1920*1080 felbontás már csúnya, ezért aki HD kamerát csatlakoztat, jobban jár, ha inkább a 720p megjelenítést választja. Összefoglalva a monitor gyakorlatilag bármilyen felbontással elboldogul és szinte mindegyiket jó minőségben tárja elénk.

A kijelző látószögei igazán barátiak, és most természetesen nem a szűk látószögű TN panelekhez, hanem a prémium kijelzőkhöz viszonyítunk. A 178/178 fokos betekintési szögek papíron jól mutatnak, de az ugyanilyen specifikációjú monitorok közt is van különbség. Az IPS panelekre jellemző ezüstös/kékes/lilás csillogás a Dell U2410 típusnál nem olyan vészes. Bár ez a modell sem teljesen mentes ettől a jelenségtől, a szürkés kivilágosodás csak a teljesen fekete képernyőnél látszik, az átlagos képi tartalomra csak alig van hatással. Természetesen a monitor így sem vetekszik a plazma kijelzők látószögével: az U2410 képminősége oldalról szinte változatlan marad, de vertikálisan egy kis kontrasztcsökkenéssel már számolni kell, ami azért valljuk be, nem tragédia. A fekete képeken már láthatóvá válik az említett szürkésedés és vörösödés. Ennek hátránya, az hogy a kijelző hiába produkál elég sötét feketét, ha ezt csak szemből, egy kis foltban láthatjuk.

A háttérvilágítás egyenletessége kiváló, a fényt sikerült szépen, homogén módon eloszlatni a panelen, bár a fényképek mutatnak némi egyenletességet. Ez az említett szürkésedésből és vörösödésből fakad, ami a valóságban nem olyan látványos, mint a képeken.

A monitor kapott válaszidő-gyorsítást, amit szabályozni vagy kikapcsolni nem lehet, de erre okunk sem lenne. A gyári adat szerint a kijelző 6ms reakcióidővel rendelkezik, ezzel már jól lehet játszani, mert utánhúzás nem látható (csak a teszteken mutatható ki), és túlvezérlési hibák sincsenek. Egy valami azért mégis beárnyékolja az örömünket, ez pedig a bemeneti késés, ami jóval nagyobb, annál, amivel még headshot bajnokok lehetünk. A helyzet kicsit jobb, mint a tv-tuneres monitoroknál (azoknál a lag felettébb nagy), de egy átlagos TN paneles kijelző után szokni kell. További kellemetlenség, hogy PIP módban tovább nő a bemeneti késés: a kis ablak sebessége a fentiek szerint alakul, a fő képernyő pedig tovább lassul.

Ezek után ismerkedjünk meg másik versenyzőnkkel, mely a HP berkeiből érkezett hozzánk.

 

5. HP ZR24w - Áttekintés

HP ZR24w

A HP ZR sorozatából már volt szerencsénk a 22 colos típushoz, ami kellemes benyomást tett ránk, ezért bizakodva fordultunk a 24 inches típushoz is. A nagyobb modell ésszerű választás lehet azoknak, akik már korábban szemeztek a ZR22w típussal, mert a kettejük közti árkülönbség nem annyira jelentős. A ZR24w a szériára jellemző módon „csupán” az sRGB színtér lefedésére képes, így ilyen tekintetben már eleve hátránnyal indul a konkurencia U2410 modelljével szemben (igaz, olcsóbb is nála). Emiatt azonban kár lenne temetni a monitort, hiszen ahogy a tesztből is kiderül, a készüléknek így is bőven van mit felmutatnia.

A ZR24w nem túl csicsás, de a küllem szerintünk továbbra is megállja helyét. A formatervet nem cicomázták agyon, mégis szépre sikerült, és a panel körüli káva vékonysága is kellemes a szemnek. A felhasznált anyagok viszont egyáltalán nem vékonyak, a készülék megépítése annyira minőségi, hogy állítgatás közben nem ropog semmi, és nincs olyan érzésünk, hogy mindjárt a kezünkben marad az egész. A felhasznált műanyagok kiválóak, a festés viszont lehetett volna világosabb, mert a kijelző szemből elég komor hatást kelt, de némileg enyhít rajta, hogy a monitor oldalát egy vastag szürke díszléccel futtatták körbe. Még egy észrevétellel tartozunk: az ujjlenyomatok és por szinte egyáltalán nem látszanak meg a készüléken, így a monitor sokáig szép marad.

A hagyományos nyomógombokat - melyek sokkal jobban használhatók, mint bármilyen érintőgombok - a panel alján, velünk szemben találjuk. Megvilágításuk ugyan nincs, nagy felületük miatt mégis könnyen kitapinthatók, és a fehérre festett piktogramok is jól láthatóak, így igazán kényelmesen tudjuk ezeket használni. A monitor támogatja a szoftveres menüvezérlést is (DisplayAssistant), ezzel teljes a kényelem. Gyorsgombok is vannak: a bemenetváltás és a VGA csatlakozáshoz szükséges automatikus kalibráció gombja egy mozdulattal, a fényerő és kontrasztbeállítás két gombnyomással hívható elő. A led kék fénye használat közben nem zavaró, de akár le is tilthatjuk a menüben.

A kijelző ezúttal is a sokat dicsért, egyszerűen rácsúsztatható állványt kapta. Bár jobb lett volna, ha egy kicsivel kevesebb helyet foglal asztalunkon, a közepesen nagy méret még elviselhető, a lényeg, hogy stabil vele a monitor. Az állvány konfigurációs lehetőségei igen szélesek. A panel bólogatási tartománya rendkívül nagy, nemcsak 30 fokban felfelé, hanem 5 fokban lefelé is hajlandó elmozdulni, így összesen 35 fokban lehet változtatni a panel dőlésszögét. A +/- 45 fokos talp körüli elforgatás nagyon hasznos lehetőség, a porté mód pedig böngészéskor és állóképek megtekintésénél lesz hasznunkra. Ennek beállítása könnyen megy, de még megfelelő ellentartás mellett. Természetesen magasságállításra is van lehetőség, az állvány legalacsonyabb fokozatban rögzíti magát, de egy kicsit jobb lenne, ha mélyebbre is lenyomhatnánk.

A kijelző a VESA 100 szabványt támogatja. A falra szereléshez ne tegyük fel az állványt, így szabadon maradnak a felfüggesztési lyukak. Hasznos dolog, hogy a monitor egy fogantyúval is rendelkezik, így a monitor szállítása is könnyebb. A kijelző a legszükségesebb csatlakozókkal van ellátva (DVI és VGA), plusz kapunk egy DisplayPort bemenetet is, bár mi jobban örültünk volna egy HDMI kapunak. Beépített hangszórók és audio csatlakozó nincs. A monitor USB elosztóként is üzemel, ebből kettőt hátul, kettőt oldalt találunk meg. Ha az éppen használt bemeneten megszűnik a video jel, akkor a kijelző automatikus keresésbe kezd, amit letilthatunk. A monitorról még érdemes megemlíteni, hogy a bemenetváltás és az automatikus kalibráció (VGA bemenetnél) nagyon gyorsan végbemegy. A dobozban három video kábel (VGA, DVI, DP) és egy USB kábel található, tehát minden, amire szükség lehet.

 

6. HP ZR24w - OSD és Képprofilok

OSD

Most pedig lássuk a menürendszert. Ezúttal is a HP készülékeinél használatos egyszerű szöveges felsorolást találjuk egy-egy piktogrammal kiegészítve, melynek elrendezése átlátható és logikus.

Az extra képességek:

 

[list type="unordered"]

[*]Video OverDrive: A válszidő-gyorsítás bekapcsolása.

[*]Dynamic Contrast Ratio: A dinamikus kontraszt bekapcsolása.

[*]Rotate OSD: A menü elforgatása porté módhoz.

[*]Bezel Power LED: Az állapotjelző letiltása.

[/list]

[bold]

Képprofilok[/bold]

A színprofilok terén a HP továbbra sem kényezteti el a felhasználókat. Csupán a szokásos 5000K-Warm, 6500K-sRGB, 9300K-Cool, és Custom (Egyéni) színhőmérsékleti sémák közül választhatunk, különleges képprofilok tehát nincsenek. Lássuk, hogy a gyári beállításokon mit produkál a kijelző:

A grafikonokról leolvasható, hogy a gamma minden sémánál egy kicsit magasabb a kívántnál, de nem sokkal. A színhőmérsékletek nagyjából rendben vannak, bár a 6500K értéket úgy látszik, nem sikerült teljesen eltalálni. A színek eltérése összességében nem vészes, de a hideg sémán a kék színnél már durva pontatlanság látható.

A monitor beállítása során a kontrasztot először a gyári értéken hagytuk (80), majd bekalibráltuk a monitort. Később ezt vissza kellett vennünk (70), hogy a háttérvilágítást a kívánt 120cd/m^2 fényerőre tudjuk csökkenteni. Úgy tűnik, a HP ZR24w is nagy tartalékokkal rendelkezik (fehér képernyőn 400cd/m2 maximális fényerőt mértünk), és mivel a fényerőn már nem tudunk csökkenteni, a szemkímélő használat érdekében kénytelenek vagyunk a kontrasztot levenni. A kalibrálás során egyéni módban szép eredményre jutottunk, a lap alján a tesztpéldány beállításai szerepelnek. Most is hangsúlyozzuk, hogy ezek az értékek példányonként és videokártyánként változhatnak, de kiindulási alapnak jók lehetnek.

 

7. HP ZR24w - Képminőség

Képminőség

Mivel a monitor „csak” az sRGB színteret képes szimulálni, nem csoda, hogy a Dell U2410 után úgy tűnik, mintha a HP ZR24w képe kicsit fakó lenne (fordítva pedig az U2410 tűnik túlszaturáltnak). A látvány azért még így is szép, a kép kiegyensúlyozott, és a színátmeneti gradienseken az átmenetek is szép folyamatosak. Ahogy említettük a fényerőtartalék bőséges és a tükröződéstől sem kell tartani, mert a panel felülete matt, a közvetlen napsütést azért így is jobb elkerülni. A kontrasztskála elemei nagyon jól elkülönülnek egymástól, a tesztképen a legvilágosabb és a legsötétebb szürke is jól látható.

A színekkel tehát elégedettek voltunk, de mi a helyzet az élességgel? A szövegmegjelenítés natív felbontáson kiváló, akár DVI, akár VGA bemenetet választunk. Bár a menüben van lehetőség további élesítésre, az alaphelyzeti beállítást csak elrontani tudjuk, ezt az opciót inkább az alacsonyabb felbontásokra tartogassuk.

A kisebb felbontások minősége nem rossz (ha nagyon szigorúak vagyunk, egy kicsit lehetne még szebb), a felbontások közt nincs minőségi különbség, érdemes tehát azt választani, ami a gépünk teljesítményének megfelelő. Érdekes módon a monitor a VGA bemeneten egy kicsit szebben interpolál, de ahogy említettük a skálázás a DVI bementen is szép. A képarány kezelés a képernyő kitöltésére és a képarány megtartásra terjed ki, az 1:1 megjelenítési mód kimaradt. Szintén itt található az Overscan opció, mellyel egy kicsit belenagyíthatunk a képbe. Érdekes, hogy a 16:9-es felbontások közül a kijelző éppen a legfontosabbakat (1920*1080 és 1280*720) nem képes lekezelni, így ezek teljes képernyőn kicsit elnyújtva jelennek meg, viszont az 1360*768 gyenge minőségben ugyan, de megfelelő aránnyal jelenik meg. A monitor a 4:3 arányokat és az 1280*1024 képméretet is helyesen jeleníti meg, és minőségük is jó. A bemenetek függetlenek egymástól, ezért külön megjegyzik a fényerő, kontraszt, színhőmérséklet, képarány kezelési beállításokat, ami nagyon hasznos tud lenni.

A betekintési szögeket illetően a specifikáció szerint 178 fokos láthatóságra számíthatunk minden irányból. A gyakorlatban a kijelzőnek valóban nagyon széles látószögei vannak, ám szigorú szemmel vizsgálva azt kell mondjuk, hogy kicsit jobbra számítottunk. A HP eme szériájának kisebb változatánál (ZR22w) látott bársonyos fénylés ezúttal is rányomja bélyegét a látószögekre, ettől a jelenségtől kissé szürkéssé válik a kép, amikor oldalról nézzük. Ezzel általában számolni kell az IPS paneleknél, csak nem mindegy, hogy ez mennyire látható, és ezúttal a kelleténél jobban. Ezek a hibák természetesen nem drasztikusak, de a prémium paneles monitorokat mindig szigorú szemmel vizsgáljuk és egy jóval olcsóbb TN paneles készülékhez képest még így is fényévekkel jobban járunk. Ami viszont a laikusok számára is azonnal feltűnhet, hogy felülről és alulról bizony jelentősen sötétebb a kijelző, ami kontrasztszegényebb képet eredményez. A tökéletes kép érdekében tehát szemből kell nézni a monitort. Ilyenkor a képernyő alja és teteje is olyan, mint a közepe, emiatt tehát nem kell aggódni, egy IPS paneltől ez durva lenne.

A csillogós szürke hatás (tejfölösödés) a fekete képernyőn látszik igazán, ami a fekete mélységét rontja drasztikusan. Kár érte, mert különben szemből, egy kis foltban igen jó feketére számíthatunk.

A háttérvilágítást több színen is megnéztük, hogy látunk-e foltokat, arra jutottunk, hogy szép egyenletes, de sajnos hiába, mert az említett szürkésedés bezavar a képbe. A fekete tesztképek foltossága a bársonyos csillogásnak tudható be, a sarkokban látható világos foltok helyzete mindig változik, attól függően, hogy honnan nézzük a kijelzőt. A tesztkép szemből készült, ezért a világos foltokat a sarkokban látjuk.

A monitor válaszidő-gyorsítással is rendelkezik. Ezt alaphelyzetben kikapcsolva találjuk, a menüben lehet aktiválni, és érdemes, mert látványos javulást érhetünk el vele. Kikapcsolva ugyanis zavaró az elmosottság, ami gyors mozgásnál látható, azonban a gyorsítással már egy remek megjelenítőhöz juthatunk, igaz, apró túlvezérlési hibával is számolnunk kell. Ez mindössze abban nyilvánul meg, hogy enyhe fehér szellemkép látható az élek mentén. Ez azonban csak a tesztprogramoknál jön elő, játék alatt soha nem fogjuk észrevenni, ezért a gyorsítást kis hibája ellenére is érdemes bekapcsolva tartani. A dicséret tehát sebesség szempontjából is kijár a ZR24w-nek, a gyors mozgások is jól követhetők szemmel, és külön öröm, hogy input lagja (bemeneti késése) is nagyon kicsi, így az irányítás is közvetlen marad.

 

8. Értékelés

Dell U2410

Az U2410 egy több szempontból is figyelemre méltó monitor, ezért megérdemli, hogy odafigyeljünk rá. Kár, hogy ez a modell sem tökéletes, mert az összképet árnyalja néhány gyengeség, de még ezzel együtt is nagyon elégedettek voltunk vele. A legfőbb pozitívum, amit elkönyvelhet a nagy színtér lefedettség, a kijelző az sRGB és az AdobeRGB szabványokat is szimulálni tudja. Utóbbinak köszönhetően színei szép teltek, ezzel látványos hatást érhetünk el, de akit ez zavar még mindig visszakapcsolhat a szűkebb sRGB módba. A képminőség nagyon jó, a kijelző natív felbontásán minden bemenetén tű éles, ez pedig a Dell monitorainál ritkaság. Az alacsonyabb felbontások minősége is remek, az elektronika interpolációja kiváló, így szinte minden képméretben játszhatunk és még a szövegolvasást is megkockáztathatjuk rajtuk. A kijelző egyik extrája, hogy a képarány kezelési módok között PC esetén (DVI, VGA) az 1:1 megjelenítési forma is megtalálható. A képfelbontások a 16:9 arányúakat leszámítva helyesen jelennek meg, a HDMI bemeneten pedig ezek is jól működnek.

A monitornak nincs látható utánhúzása és jó, hogy túlvezérlési hibái sincsenek (a gyorsítás miatt legtöbbször van ilyen), így akár ünnepelhetnénk az év játékmonitorát, de a helyzet sajnos nem ennyire rózsás. A készülék bemeneti késése ugyanis elég nagy, ezért pergősebb akcióhoz nem ajánlott, mert nehéz vele gyorsan célozni, de a lassabb tempójú játékoknál még könnyen meg lehet szokni ezt. A látószögek kiválóak, a háttérvilágítás egyenletes - tehát a monitor filmekhez csodás - de a sötétebb jeleneteknél már előbújnak a panel jellemző hibái, a szürkésedés és vörösödés. Ettől nem kell túlzottan tartani, mert a betekintési szögekre alig van hatással, csupán kellemetlen, hogy az egyébként szép sötét fekete szín csak szemből egy kis foltban lesz olyan, amilyennek lennie kell.

A kijelző ergonómiailag jól szerepelt: az elforgatás és portré mód hasznos képességek, a magasságállítás pedig széles határok közt állítható be (egyetlen kifogásunk az volt, hogy ezt nem lehet rögzíteni). A gombok nem a monitor erősségei: bár a megvilágítás miatt nagyon látványosak, a használathoz széles mozdulatok kellenek, ezért szokni kell. A készülék egy nagyon hasznos extrával, egy kártyaolvasóval is rendelkezik, és a kábelekkel is nagyvonalúan bántak, ezek tehát nem okoznak pluszköltséget nekünk.

HP ZR24w

A ZR24w szintén egy jól sikerült modell, de a Dell kijelzőjével szemben nem tudott győzni, a méréskelt vételár egyben nagyobb kompromisszumot is jelent. A szűkebb színtér miatt a HP kijelzője kicsit fakóbbnak tűnik, de a „standard gamut” sem csúnya, sőt, akik kifejezetten a nyugodt megjelenítést keresik, azok a HP kijelzőjével járnak jól. A pengeéles szövegmegjelenítés ettől a monitortól sem idegen, és a kijelző nemcsak natív felbontáson, hanem az alacsonyabb képméreteken is szép látványt nyújt, ami a jó interpolációnak köszönhető. A szép skálázást a monitor főként játékok alatt tudja hasznosítani, azt azonban figyelembe kell venni, hogy a 16:9 arányokat nem kezeli (teljes képernyőn jelennek meg).

Régen találkoztunk ennyire gyors kijelzővel a prémium szegmensben, a ZR24w játékra elsőrangú választás, a bemeneti késés nagyon kicsi, az utánhúzás és túlvezérlési hibák pedig nem láthatók szemmel. A monitor látószöge viszont lehetne kicsivel jobb, függőlegesen már kontrasztszegényebbé válik a kép. Ezt részben a szürkésedés számlájára írhatjuk, és ez a jelenség a fekete színre is rossz hatással van. Természetesen ezek nem égbekiáltó bűnök, de a hibák láthatók, ha keressük őket. A monitor menüvezérlésével nagyon elégedettek voltunk, a gombok jól használhatók és a szoftveres vezérlés is adott. A készüléket kényelmes használni, az ergonómiai képességekért dicséret jár, a magasságot lerögzíthetjük és a kijelző egy fogantyúval is rendelkezik. Azt viszont sajnáltuk, hogy a HDMI kapu hiányzik róla, és a kártyaolvasót is hiába keressük, monitor kábelt viszont nem kell vennünk, ezeket megkapjuk a kijelző mellé.

Végszó

A teszthez már csak annyit tudunk hozzáfűzni, hogy a monitorok ár/érték mutatója kiváló, és a Dell készüléke éppen annyival drágább, mint amennyivel többet tud a HP modelljénél. Aki a teltebb színeket és a lehető legszélesebb látószögeket keresi, annak az U2410 való, aki pedig játékra keres egy prémium paneles kijelzőt, annak a ZR24w ajánlott.

A teszttermékekért köszönettel tartozunk a CHS Hungary Kft-nek!