Bevezető

Az előző héten már bemutattunk néhány P67-es és egy H67-es alaplapot, amelyek az ASUS termékpalettájáról érkeztek, most pedig folytatjuk a bemutató sorozatot, méghozzá az MSI termékeivel. Az MSI kínálatából a korábbi gyakorlatnak megfelelően három darab P67-es és egy H67-es alaplapot választottunk ki, amelyek között olcsóbb és drágább modelleket egyaránt találunk.

Ahogy korábbi cikkünkben is kiemeltük, a P67-es és H67-es alaplapoknál fokozottan igaz az az állítás, hogy a megfelelő alaplap kiválasztásakor a teljesítmény helyett a körítésre, valamint a gyártó által kínált extra szolgáltatásokra kell helyezni a hangsúlyt, ugyanis az alaplapok között - mivel az északi híd tulajdonképpen teljes egészében a Sandy Bridge processzor belsejében lapul - szinte alig lehet kimutatni teljesítménybeli különbségeket. A gyártók által alkalmazott külső vezérlők teljesítménye és az általuk kínált szolgáltatások már nagyobb jelentőséggel bírnak, mint ahogy az is, hogy mennyire jól felszerelt az adott alaplap.

A legfrissebb bemutató szereplőiről szokásunkhoz híven készítettünk egy táblázatot, amelyből kiderül, hogy az alaplapok milyen főbb specifikációkkal érkeznek.

Ahogy az a fenti táblázatból is kiderül, az MSI alaplapjai a 25 000 és 38 000 forint közötti árkategóriát fedik le és ennek megfelelően nem is kínálnak olyan extrákat, mint amilyeneket az előző cikkben az ASUS P8P67 Deluxe esetében láthattunk. Ez tulajdonképpen nem is baj, mert az átlagfelhasználói igényekhez a jelenlegi bemutatóban szereplő alaplapok közelebb állnak.

A rövid bevezető és az alaplapok specifikációinak ismertetése után még vessünk néhány pillantást a tesztrendszer összetevőire is, amelyek az alaplapok kivételébel tökéletesen megegyeznek az ASUS alaplapjait bemutató cikkben használt hardverelemekkel.

[bold]

Tesztkonfiguráció

Alaplapok[/bold]

[list type="unordered"]

[*]MSI P67S-C43

[*]MSI P67A-C45

[*]MSI P67A-GD55

[*]MSI  H67MA-E45

[/list]

Processzor: Core i5-2300 (2,8 GHz, 4core/4thread),

Memória: 2 x 2 GB Patriot DDR3-1600 MHz (CL9-9-9-24, 2T @ 1,55V),

Videokártya: GeForce GTX 470

Merevlemez: Western Digital 160 GB (SATA 3 Gbps)

USB 2.0-s külső HDD: 500 GB-os WD Passport meghajtó

eSATA külső HDD: 1 TB-os WD merevlemez

Optikai meghajtó: NEC DVD ROM

Tápegység: Chieftec 850W

Operációs rendszer: Windows 7 Home Premium x64

Videokártya driver: GeForce 260.99

Alaplapok

Az MSI P67-es és H67-es alaplapjai Military Class II-es technológiával készülnek, ami annyit tesz, hogy a gyártó a hosszabb élettartam és a stabil működés érdekében minőségi alkatrészeket használ fel az alaplapok gyártásakor. Ilyen minőségi alkatrészek az ún. SFC-k (Super Ferrite Choke), amelyek a hagyományos vasmagos tekercseknél 10%-kal jobb energiahatékonyság mellett dolgoznak és 30%-kal több áram leadására képesek, így a rendszer számára nagyobb stabilitást és jobb tuingpotenciált kínálnak. A gyártó ezen kívül szilárdtest kondenzátorokat is alkalmaz az újdonságok esetében, amelyek hagyományos elektrolitos társaikkal ellentétben nem robbannak fel és ezzel együtt alacsonyabb üzemi hőmérsékleten dolgoznak, élettartamuk pedig jelentősan hosszabb, mint az elektrolit kondenzátoroké. Ezek a szilárdtest kondenzátorok (Solid Cap) a rendszer stabilitását is javítják.

A gyártó állítása szerint a Military Class II-es technológia alkalmazásának köszönhetően egy-egy alaplap több, mint 10 évig képes megbízhatóan üzemelni teljes terhelés alatt, de ha irodai konfigurációba szánjuk a Military Class II-es technológiával készített deszkákat, akkor az élettartam akár több, mint 40 év is lehet. Ezek a kijelentések marketing szempontjából igen megnyerőek, de a valóságban túl nagy jelentőséggel nem bírnak, hiszen az IT szegmens robbanásszerű fejlődésével nem hogy 10 évet, de még ötöt sem bír ki a legtöbb konfiguráció annélkül, hogy ne cserélnék le. Mivel mostanában elég sűrűn érkeznek új processzorfoglalatok, így a rendszerbővítés is nehézkessé vált, vagyis többnyire csak alaplapcserével tudjuk megoldani, ha régebbi rendszerről állunk át.

Az MSI alaplapok nem csak gyártástechnológia tekintetében fejlődtek, hanem BIOS tekintetében is, ugyanis most már ezeken a termékeken is UEFI alapú megoldás van jelen csak úgy, mint az ASUS alaplapjainál. A gyártó már a P35-ös chipset óta foglalkozik az UEFI BIOS-szal, saját szoftverének pedig a ClickBIOS nevet adta. Az alaplapok szolgáltatások, illetve szoftverek tekintetében is tartogatnak még meglepetéseket, de ezekkel majd csak később foglalkozunk, most inkább nézzük meg, hogy milyen körítéssel érkeznek a termékek és pontosan hogyan is néznek ki.

Az új alaplapok szép, egyforma dizájn köré épülő dobozban érkeznek, amelyen a termékek által támogatott legfőbb szolgáltatásokról is találunk némi információt.

A díszes doboz belsejében a felső szinten minden esetben a kellékek és a leírások lapulnak, amelyek között minden alaplapnál más és más "extrákat" találunk. Alapvetően elmondható, hogy az újdonságokhoz minden esetben jár egy felhasználói kézikönyv, valamint egy gyors üzembehelyezési útmutató, sőt, egy külön leírást is ad a gyártó, amelyből az alaplapokhoz tartozó szoftverek és szolgáltatások kezelésével kapcsolatban juthatunk hasznos és értékes információkhoz.

A kellékek között minden esetben megtaláljuk az alaplaphoz tartozó hátlapi takarólemezt, valamint két SATA adatkábelt és a ház kapcsolóinak, illetve ledjeinek bekötését segítő kis adaptereket. Ezen felül modellenként más és más kiegészítők járnak: a P67S-C43-nál egy átalakító kábelt kapunk, amely két USB 2.0-s portot varázsol az alaplapi kimenetből, a C45-nél nincs semmilyen külön extra, míg a H67MA-E45-ös modellnél egy Molex-SATA átalakító kábelt kapunk pluszban. A legtöbb extra a GD55-ös példányhoz jár, amelyhet extra SATA adatkábelek, Molex-SATA átalakító kábel és egy SLI/Crossfire híd is jár.

Maguk az alaplapok egyforma dizájnnal érkeznek. Felszereltség tekintetében ezeknél a modelleknél már nincs akkora kánaán, mint az ASUS korábban bemutatott alaplapjainál: az eSATA port hiánycikk és USB 3.0-s csatlakozó sem jár minden modellhez, cserébe viszont olcsóbban kerülnek az üzletek polcaira, mint az említett ASUS megoldások.

Az MSI alaplapjainál tervezésbeli problémából csak egyetlen egyet találtunk, az viszont felért egy kisebbfajta katasztrófával. A 21,5 cm széles P67S-C43 s P67AC45-ös modelleknél nagyon oda kell figyelni, hogy milyen hosszú videokártyát használunk: esetünkben egy GeForce GTX 470-es modell alkalmazásakor azt a kellemetlen tapasztalatot sikerült begyűjteni, hogy a kártya rálóg a SATA portokra, amelyeknél így elég macerás az adatkábel csatlakoztatása. A kábelt a helyére pattintani még csak-csak lehet, de ha ki akarjuk húzni, akkor először magát a videokártyát kell kiszerelni és csak utána jöhet a SATA adatkábel. Kellemetlen. Öröm az ürömben, hogy a GD55-ös és a H67MA-E45-ös modelleknél nem áll fenn ez a kellemetlenség, ugyanis ezeknél a termékeknél a videokártya vége pont a SATA portokkal egy vonalban helyezkedik el, egyszóval a csatlakozókhoz kényelmesen hozzáférhetünk. Ha egy, a GeForce GTX 470-nél hosszabb videokártyát alkalmazunk, akkor a másik két alaplapnál is jelentkezhet a fent említett hiba.

Ezt leszámítva még egy kellemetlenséggel találkoztunk, méghozzá a H67MA-E45-ös alaplapnál. Ahogy az a fenti képen is látszik, a PCI Express x16-os slot és a memóriafoglalatok túl közel helyezkednek el egymáshoz, ami azt eredményezi, hogy beszerelt videokártya esetén a memóriafoglalathoz tartozó alsó rögzítő fület alig lehet kinyitni, így a memória modul cseréje elég nehézkes. Tulajdonképpen pont erre a helyzetre találták ki az ASUS mérnökei azt, hogy a memóriafoglalat videokártya felé eső részén nincs rögzítő fül, csak a helyére kell tolni a modult. Érdemes lenne az MSI-nek is hasonló megoldást alkalmaznia, legalább azoknál az alaplapoknál, ahol helyhiány miatt kialakulhat a fent említett helyzet.

A fentiektől eltekintve egyéb probléma nincs az alaplapokkal.

Az újdonságok egyébként mindannyian Realtek ALC 892-es audió vezérlőt alkalmaznak, ami az ASUS alaplapjairól már ismerős lehet. Pozitívum, hogy a tesztben szereplő P67-es alaplapok mindegyike rendelkezik optikai és koaxiális audió kimenettel.

Az összes alaplap egyetlen Gigabites Ethernet vezérlővel érkezik, ami minden esetben egy Realtek ALC 8111E típusú megoldás. USB 3.0-s portok tekintetében már vannak különbségek: ahogy az a bevezetőben is szereplő táblázatból kiderül, az MSI P67S C43-as alaplapja nem alkalmaz USB 3.0-s vezérlőt, a H67MA-E45-ös modellen két hátlapi portot találunk, míg a P67A-C45-ös és a P67A-GD55-ös alaplapokon két hátlapi USB 3.0-s port és két USB 3.0-s kivezetés áll rendelkezésre.

FireWire portot az MSI P67S C43-as alaplap kivételével mindegyik modell tartalmaz 1 hátlapi port és 1 kivezetés formájában, azaz összesen kettőt. Videó kimenetet értelemszerűen csak a H67MA-E45-ös modellnél találunk, így ennél az alaplapnál gond nélkül kiaknázhatjuk az adott processzorban található második generációs Intel HD Graphics videó vezérlőt.

Szoftverek és BIOS

[bold]Szoftverek, amelyek járnak az MSI alaplapjaihoz

[/bold]

Az MSI számos hasznos szoftvert mellékel alaplapjaihoz, amelyek közül a tuningosoknak a Control Center lesz a legfontosabb. Ez a szoftver lehetőséget ad a rendszer tuningjára és ezzel együtt az adott konfiguráció legfontosabb paramétereinek monitorozására is használható, ahogy az a lenti képeken is látható. A BIOS frissítését a Live Update alkalmazás könnyíti meg, de ennél a megoldásnál is azt javasoljuk, hogy inkább töltsük le mi a kérdéses BIOS fájlt és frissítsük saját kezűleg a BIOS segédprogramjával, ne Windows alól próbálkozzunk, hiszen az ördög sohasem alszik. Itt említenénk meg azt a kellemetlenséget, hogy a teszt alkalmával amelyik alaplaphoz egyáltalán volt friss BIOS, azt sem lehetett letölteni a gyártó oldaláról, ugyanis akármelyik szerver hivatkozására kattintottunk, mindig hibaoldal jött be. Azóta ezt megoldották, de ejnye.

 

A Control Center és a Live Update mellett néhány multimédiás kiegészítő alkalmazás is lapul a telepítő lemezen. Az első a Video Genie, amely a videók képminőségén hivatott javítani, míg a másik az Audio Genie, amely a rendszer hangzásának beállításában segít. A sor végén az Easy Viewer alkalmazás áll, amely egy tetszetős kis képnézegető szoftver. Az alkalmazásokra összességében nem lehet panasz.

BIOS

Az MSI szoftvermérnökei az ASUS-hoz hasonlóan szintén grafikus kezelőfelülettel ellátott BIOS-t készítettek a gyártó legfrissebb hatos sorozatú alaplapjaihoz, amely a ClickBIOS  nevet viseli. A frappáns névvel ellátott szoftver igen könnyen kezelhető és látványos, viszont mi nem találtuk a főmenüben és az almenükben jelét annak, hogy a rendszer kezelné az egeret (a teszt nem most készült, azóta lehet ott is működik). A plusz alkalmazások esetében már elérhető az egérkurzor, de a BIOS beállításainál nem találkoztunk vele. A beállítások egyébként jól felépített menücsoportban érhetőek el, az egész BIOS gondosan megtervezett, alaposan tesztelt szoftver benyomását kelti, látszik, hogy az MSI már régóta foglalkozik a témával. A teszt során mindössze egyetlen egy hibával találkoztunk: a C45-ös modellnél az OC Genie technológia bekapcsolásakor - ami ennél a modellnél a GD55-ös alaplappal ellentétben nem mikrokapcsolóval aktiválható, hanem egy külön BIOS opcióval - a BIOS-ba lépve a menüben 17000 MHz körüli CPU órajelet láttunk, ami mosolyt csalt az arcunkra. Ennyire azért nem hatékony az OC Genie, ami nem más, mint egy, a rendszert automatikusan tuningoló szolgáltatás, ami az ASUS TurboV technológiájára hasonlít. Ettől az apró malőrtől eltekintve hibátlan volt az összes BIOS. Érdekesség, hogy a P67-es és H67-es alaplapok megjelenése előtt pár héttel az MSI illetékesei egy felhívást tettek közzé, amelyben lehetőséget adtak a vállalkozó kedvű felhasználók számára, hogy ötleteikkel és javaslataikkal beszálljanak a ClickBIOS fejlesztésébe.

Az alaplapok esetében külön-külön menüpontok alatt három játékot és négy hasznos segédprogramot találunk, ám ezeknél kényelmetlenséget okoz az a tény, hogy az alkalmazások futtatásához szükség van az adott alaplaphoz mellékelt telepítő CD-re, ennélkül ugyanis nem működnek az alkalmazások.

Vezérlők, fogyasztás, hőfokok

[bold]HDTune és HDTach tesztek

[/bold]

Ezúttal is lefuttattunk néhány tesztet, amelyekkel az adott alaplapok SATA és USB vezérlőinek teljesítményét próbáljuk feltérképezni, illetve kideríteni, hogy van-e különbség az egyes termékek különböző vezérlőinek teljesítménye között. A választ az alábbi néhány kép összehasonlításával kapjuk meg (aki nem akarja nézegetni őket: alig látni valami eltérést). A teszt készítésének időpontjában sajnos még nem állt rendelkezésünkre USB 3.0-s külső merevlemez, így az USB 3.0-s vezérlő képességeit nem tudtuk ellenőrizni.

[bold]

SATA 3 Gbps

[/bold]

[bold]

USB 2.0

[/bold]

[bold]Fogyasztás

[/bold]

Az alaplapok fogyasztásának méréséhez ezúttal is ugyanazokat az összetevőket használtuk - az alaplapokat leszámítva - mint amelyeket az ASUS alaplapok tesztelésekor is rendelkezésre álltak.

Az MSI alaplapjai az elmúlt teszt alkalmával bemutatott ASUS P67-es és H67-es alaplapokhoz képest szerényebb fogyasztást produkáltak, ami egy kissé furcsa, ugyanis a hardverkörnyezet ugyanaz volt. A mezőny egyébként nagyon szépen egyben volt a különböző megmérettetések során, egyedül a C43-as modell lógott ki a mezőnyből üresjárati és Cinebench fogyasztás tekintetében. Jobb értékeket produkált mint a többiek, de tekintve, hogy egy "fapados", minden különösebb extrát nélkülöző modellről van szó, ez tulajdonképpen nem is annyira meglepő.

[bold]Hőmérsékletek

[/bold]A tesztek alkalmával műszeres méréssel azt is vizsgáltuk, hogy az egyes alaplapok PCH chipje mennyire melegedett. Az alábbi eredmények a maximális értékeket tükrözik.

Itt is elmondható, hogy az MSI alaplapjai jobb eredményeket produkáltak, azaz hűvösebben üzemeltek, mint az ASUS alaplapjai, igaz, a különbségek összességében nem jelentősek, de ha arra gondolunk, hogy a nyári nagy meleg alkalmával minden Celsius fok számít, akkor egyből más a helyzet.

Végszó

A C43-as és C45-ös alaplapok a legolcsóbbak, említésre méltó különlegességet nem kínálnak. A teszt alkalmával fény derült arra a kellemetlenségre, hogy ezeknél az alaplapoknál hosszabb videokártya alkalmazásával hozzáférhetetlenné válnak a SATA 3 Gbps-os és SATA 6 Gbps-os portok, azok ugyanis pont a videokártya alá kerülnek, így egy-egy adatkábel kihúzást csak úgy lehet megoldani, ha a videokártyát előbb kiszereljük a rendszerből.

Az utolsó alaplap, amelyről mindenképpen pozitív véleménnyel vagyunk, az a GD55-ös modell. Ez az alaplap felszereltség és szolgáltatások tekintetében is teljesen rendben volt és olyan tervezésbeli hibákat sem találtunk nála, amelyek a fent említett triónál jelent voltak. A termék ugyan egy magasabb árszintet képvisel, de cserébe kínál extra funkciókat, amelyek bizony sokszor jó szolgálatot tehetnek.

Az alaplapok fogyasztás és hőmérséklet tekintetében jól vizsgáztak, így ha a fenti problémák nem zavarnak minket, akkor bátran választhatjuk őket.

Mielőtt azonban meghoznánk a végleges döntést, érdemes megvárni cikksorozatunk harmadik és egyben utolsó részét, amelyben a Gigabyte alaplapjait is vendégül látjuk,és amely valószínűleg nagyobb népszerűségnek örvend majd, mint a jelenlegi bemutató. Ezzel együtt a következő cikk egyfajta összesítés is lesz, ugyanis az eddig megvizsgált alaplapokat összehasonlítjuk egymással és megpróbálunk tanácsot adni, hogy melyiket, miért érdemes választani.

Hasznos hivatkozások

MSI P67S-C43: a gyártó weboldala | iPon webshop.

MSI P67A-C45: a gyártó weboldala | iPon wepshop.

MSI P67A-GD55: a gyártó weboldala | iPon wepshop.

MSI H67MA-E45: a gyártó weboldala | iPon wepshop.

A tesztelt alaplapokat a Ramiristól és a Cédrustól kaptuk kölcsön, ezúton is köszönet értük!