Bevezető
Az NZXT termékpalettáján sok érdekes számítógépház sorakozik, ám ezek közül eddig még egyhez sem volt szerencsénk, legalábbis teszt keretén belül, most viszont megtört a jég, és rögtön egy meglehetősen ígéretes, barátságos árcédulát viselő példánnyal kezdjük a sort.
Mielőtt bemutatnánk magát a terméket, érdemes néhány pillantást vetni az alábbi táblázatra, ami minden fontos adatról lerántja a leplet.
A felszereltség az ár tükrében abszolút jónak mondható, így kíváncsian várjuk, vajon a belső felépítés is ennyire jó-e, azaz könnyen beszerelhetőek-e a különböző hardverkomponensek. A következő oldalakon mindenre fény derül!
Tartozékok és a belső
NZXT Source 340 Black+RED – Tartozékok és a belső
Az NZXT műhelyében készült S340-es számítógépház egy egyszerű, letisztult dizájnnal érkező termék, amelynek alapját hidegen sajtolt acélváz adja. Az újdonság egy elegáns és informatív dobozban kerül az üzletek polcaira, belsejében pedig igényesen elcsomagolva foglal helyet minden, amire szükség lehet. Első körben a ház mellett csak a dokumentációt találjuk, a csavarokat nem, hiszen azok a házon belül, egy külön fehér kartondobozban kaptak helyet. Fontos megemlíteni, hogy a házhoz tartozó belső kábelek igényesen elrendezve, nejlonnal beburkolva érkeznek, így a szállítás során mozgolódó csatlakozók nem karcolhatják össze a ház belsejét.
A tartozékok listája a szerelési útmutató mellett a különböző hardverkomponensek beépítéséhez szükséges csavarokból, illetve 10 darab kábelkötegelőből áll. Mást ezúttal nem kapunk, de igazából nincs is szükség semmi extrára.
A közepes torony formátumú számítógépház nagyon letisztult, egyszerű formavilággal bír, amelyből teljesen száműzték az íveket: mindenhol az egyenes vonalak és a határozott élek dominálnak, az összképpel azonban így sincs baj, sőt. A nagyméretű oldalablakkal ellátott termék előlapja egyetlen nagy fémlapból áll, ami egy piros műanyaglapra van rácsavarozva, mögötte pedig 140 milliméteres átmérőjű ventilátorok számára van hely, alul-felül szellőzővel, és természetesen szűrővel. Ennek a dizájnnak egyetlen nagy hátránya van: a letisztultság oltárán feláldozták az 5,25 hüvelykes előlapi bővítőhelyeket, azaz egy ilyen slotot sem kapunk. Ez manapság már egyre kevésbé probléma, de azért még bőven vannak olyanok, akiket zavar – érdemes szem előtt tartani e bővítőhely hiányának tényét.
A tetőlapon a szokásoshoz képest 90 fokkal elforgatott, szellősen elhelyezett USB 3.0-s portokat találunk, tőlük jobbra egy bekapcsoló gombbal, ami a körülötte elhelyezett plexi gyűrű jóvoltából üzemelő konfiguráció esetén piros fényárban úszik. Tőlük balra fejhallgató kimenet és mikrofon bemenet található, valamint egy, az adattároló-aktivitásról árulkodó piros LED is jelen van a sorban.
A tetőlap hátsó felében egy ventilátor bővítőhely is látható, amely 120 vagy 140 milliméteres átmérőjű légkeverőt fogad – gyárilag 120 milliméteres FN V2 példány jár.
A 200 milliméter széles, 445 milliméter magas és 432 milliméter hosszú S340 belsejében két kamrára osztott kialakítással találkozunk, így a tápegység, az adattárolók, illetve a konfiguráció többi része elkülöníthető egymástól. És a kábelezés is igényesen megoldható. A plexi oldalablak felőli oldalon az alaplaptálca található, ami nagyméretű szerelőablakkal, illetve kábelmenedzsmentet segítő kivágásokkal is rendelkezik. Itt Mini-ITX, Micro-ATX vagy ATX formátumú alaplap fér el, PCI slotból pedig összesen hét jár. A hetedik, vagyis legalsó PCI slot konfliktus-mentesen csak félmagas, félhosszú bővítőkártyát fogad, ugyanis normál méretű, vastagabb bővítőkártya esetén útban lehet a második 2,5 hüvelykes bővítőhelyen található SSD meghajtó – már ha amúgy két darab 2,5 hüvelykes SSD-ben gondolkodunk.
Minden egyes PCI bővítőhely szellőzővel ellátott takarólemezt kapott, a kártyák rögzítését pedig kézzel is kezelhető – „thumb screw” típusú – csavarokkal végezhetjük, de első alkalommal szükség lesz azért csavarhúzóra is, mert a biztonságos szállítás érdekében alaposan meghúzzák őket. Ezek felett egy 120 milliméteres ventilátor számára alakítottak ki helyet, gyárilag pedig kapunk is egy légkeverőt, méghozzá egy FN V2-es modellt – ilyen van a ház tetején is. Ez a ventilátor-típus Rifle Bearing típusú csapágyazást kapott, üzemi fordulatszáma pedig 1200 RPM. A termék 45 CFM levegőmennyiség megmozgatására képes, élettartama 40 000 üzemóra vagy 4 év, maximális zajszintje pedig 21 dB(A), azaz a halkabb megoldások táborát erősíti – de vannak azért nála csendesebb termékek is a piacon.
A házba maximum 364 milliméter hosszú videokártya fér el, ha nincs az előlap mögött hőleadó radiátor – ha van, akkor a hely 334 milliméterre csökken. Processzorhűtőből maximum 161 milliméter magas példány beszerelésére van mód.
Érdekesség, hogy ezen, vagyis az alaplap felőli oldalon két darab 2,5 hüvelykes meghajtó bővítőhelyet is kialakítottak, méghozzá könnyen szerelhető, tálcás formátumban, így az SSD meghajtók bármikor megcsodálhatóak – amennyiben itt kapnak helyet. Tőlük jobbra egy elegáns szellőző látható, ami a 3,5 hüvelykes meghajtók által termelt hő feláramlását segíti.
A ház előlapjánál lévő nagy piros fémlap, amely esetünkben piros festést kapott, tulajdonképpen a kábelmenedzsmentet segíti, ugyanis hátoldalán kialakítottak néhány rögzítési pontot, valamint az egész lapot az alaplaptálca síkjánál beljebb is pozícionálták, így fejedelmi tér fogadja a kábeleket. A takarólemez jóvoltából gyorsan le lehet tudni a kábelmenedzsmenttel kapcsolatos feladatokat, mert a kábelek túlnyomó részét tökéletesen elrejthetjük, az oldalablakon keresztül így csak a letisztult, igényes konfiguráció látható – azt nem feltétlenül muszáj megmutatni, milyen lett a másik oldalon megbújó kábelezés, ha nem akarjuk.
Az előlap mögé két darab ventilátor bővítőhely került, amelyek 120 vagy 140 milliméteres átmérőjű légkeverőt fogadnak, de akár 240 vagy 280 milliméteres hőleadó radiátor is helyet foglalhat itt, amennyiben folyadékhűtő rendszerben gondolkodunk. Sőt, a számítógépház a Kraken X31-es és a Kraken X61-es kompakt folyadékhűtő szettekkel is kompatibilis – utóbbihoz volt is szerencsénk, a tapasztalatainkról a későbbiekben majd beszámolunk. A beszereléshez az előlapi ventilátor bővítőhelyekre lesz szükség, amelyek a ház előlapjának lepattintása után érhetőek el. A bővítőhelyek elé természetesen könnyedén levehető, gyorsan és egyszerűen tisztítható szűrő is került, ami ezúttal négy mágnes tart a helyén – ezek a műanyag keretes szűrő négy sarkán találhatóak. Alul az adattárolók bővítőhelye előtt kialakított fix szellőző látható, ami elé sajnos nem szerelhető ventilátor.
A házat megfordítva az alsó kamra tárul elénk, valamint azonnal elcsodálkozunk, mennyi hely várja a kábeleket az alaplaptálca hátoldalán, illetve a nagy piros, merevítőként is funkcionáló fémlapon. Ezt a lehetőséget később természetesen ki is használjuk. Most azonban nézzük, mi fér el az alsó kamrában. A bal szélen két darab 3,5 hüvelykes merevlemez számára van hely, tőlük jobbra pedig egy harmadik ilyen adattároló is elfér, a ház aljára szerelve. Alternatív módon 2,5 hüvelykes adattároló is telepíthető a harmadik bővítőhelyre. Amennyiben a tápegység már a helyén van, és úgy kell ide adattárolókat szerelni, akkor nehéz dolgunk lesz, ugyanis a tápegység felőli furatokhoz nem egyszerű hozzáférni, márpedig a merevlemezek biztonságos rögzítéséhez nem lesz elég az előlap felőli furatok használata. Ezért vagy kiszereljük a tápegységet – ha moduláris kábelezésű, akkor ez annyira nem nagy feladat –, vagy egy rövid csavarhúzóval nekiállunk bűvészkedni. További probléma, hogy a meghajtóknál csak egyszerű csavaros rögzítést használhatunk, rezgésmentesítő gumialátétek nélkül, azaz a HDD által keltett rezgések átterjedhetnek a házra. Kár, hogy erre nem figyeltek a tervezésnél.
A jobb szélen a tápegység bővítőhelye látszik, alatta egy nagyméretű szellőzővel, ami természetesen kivehető szűrőt is kapott. A tápegység a ház hátulja felől tolható be a helyére, ám előtte le kell szerelni a hátoldali rögzítő keretet, ami szerencsére kézzel oldható csavarokat kapott – első alkalommal itt is szükség lesz csavarhúzóra. Sajnos a ház alján kialakított domború tartók, amelyek a tápegység aljával érintkeznek, nem tartalmaznak gumicsíkot. Ez egyrészt rezgéscsökkentő funkciót tölthetne be, plusz segíthet megvédeni a tápegység házát a karcolódástól, ami fényes festéssel ellátott tápegységnél fontos szempont lehet. A tápegység légkeverője szerencsére könnyen jut levegőhöz, hiszen a ház nagyméretű, ragasztott gumicsíkokkal is felvértezett műanyag lábakon áll, így alulról elég levegő áramolhat be.
A kábeleket nagyon kényelmesen el lehet rendezni, ahogy azt mindjárt meg is mutatjuk, viszont így is érdemes moduláris, lecsatolható kábelekkel ellátott tápegységben gondolkodni, ugyanis a kevesebb kábel jobb szellőzést, akadálytalanabb légáramlást eredményez, valamint az összkép is szebb lesz – és ugye a 3,5 hüvelykes adattárolók beszerelését is megkönnyíthetjük, ahogy arra fentebb már utaltunk. Szerencsére a moduláris tápegységek manapság már nem számítanak akkora különlegességnek, mint néhány évvel ezelőtt, hiszen már nem csak a csúcskategóriában, hanem az olcsóbb tápegységekben is találkozhatunk az ötletes módszerrel – néha csak félig moduláris formában, de az is elegendő.
A 7,05 kilogrammos számítógépházra gyártója 2 év jótállást vállal.
Szerelés, mérések, tapasztalatok
Összeszerelés
Az S340 nem bonyolítja meg a PC építő dolgát, ugyanis a ház belseje kellően szellős, a bővítőhelyek elhelyezése átgondolt, kábelmenedzsment terén pedig óriási a mozgástér, így minden adott ahhoz, hogy igényesen beszerelt konfiguráció kapjon helyet odabenn.
Az alaplap és a hozzá tartozó hátlapi lemez beépítése zökkenőmentes, csak úgy, ahogy a tápegységé is, igaz, fix kábelezésű példány esetén a kábeleket is át kell vezetni a hátoldali „ablakon”, ami sok kábel esetén nem túl kényelmes – újabb pont a moduláris tápegységek javára. Persze ideális esetben ilyen műveletre úgysem kell túl sűrűn sort keríteni.
A videokártya és az adattároló elhelyezése szintén gyors és egyszerű, így a PC építés nem nagy kihívás. Kivéve, ha a másik oldalon lévő kamrába akarunk 3,5 hüvelykes merevlemezt szerelni, mert ekkor le kell venni az előlapot az adattároló rögzítéséhez, a másik oldal felől pedig kell egy kicsit sakkozni, mire lyukra találunk a csavarral, hisz nem esnek kézre a furatok, a beszerelt tápegység kábelei, illetve maga a tápegység is útban van. Amennyiben csak 2,5 hüvelykes SSD kerül a rendszerbe – ahogy esetünkben is – akkor ez az egész kellemetlenség megspórolható.
A kábelek elrendezése már egy másik történet, ugyanis igényes végeredmény érdekében elég sok időt el lehet tölteni a megfelelő kép kialakításával. Mi is így jártunk, a végeredményt azonban még lehetne fokozni, de valahol meg kell húzni a határt. Egyébként fix kábelezésű tápegység esetén érdemes egészséges kompromisszumot hozni: csak annyi kábelrögzítőt használjunk, amennyit feltétlenül muszáj, mert ha a tápegység véletlenül meghibásodik, kiszerelésnél a tizenötödik kábelrögzítő elvágásakor már nem fogunk örülni.
A szerelés során összességében semmilyen komoly kellemetlenség nem jelentkezett: minden „kézre esett”, mindennek jól átgondolt helyet alakítottak ki, így a kábelmenedzsmenttel eltöltött extra időt leszámítva meglepően könnyű feladat az NZXT S340 belsejét hardverrel megtölteni.
Tapasztalatok
Mielőtt kitérnénk a konkrét tapasztalatok összegzésére, feltétlenül érdemes megemlíteni, milyen hardverkomponensekből állt az S340 belsejében elhelyezett konfiguráció.
•Processzor: Core i3-4160
•Memória: 2 x 4 GB Kingston HyperX
•Alaplap: ASUS Z87 Plus
•Videokártya: MSI GeForce GTX 970
•Tápegység: FSP Hexa 500W
A mérések előtt feltétlenül érdemes néhány szót ejteni a ventilátorokról. Ezek maximális, 1200-as percenkénti fordulatszámmal használva hallható szélzajt produkálnak, így alacsony zajszintről nem érdemes beszélni, de ha a fix 12 voltos bekötés helyett inkább az alaplapi ventilátor-csatlakozóra kapcsoljuk őket, egyenként, akkor azért jelentősen javul a helyzet. Ezzel a módszerrel csak akkor halljuk újra a ventilátorok szélzaját, ha extrém terhelés éri a rendszert, hisz ekkor 1230 RPM körül forognak a lapátok, egyéb esetben azonban 890 és 940 RPM közé áll be a fordulatszám – attól függően, hogy az adott alaplap hogyan kezeli a ventilátorokat, illetve létrehoztunk-e egyedi fordulatszám-szabályzó profilt.
A tapasztalatok alapján jól vizsgázott a gyári rendszerhűtés, valamint a ház kialakítása is remekül segítette a meleg levegő gyors, eredményes távozását. A helyzetet pedig, amennyiben szükséges, két előlapi ventilátor beépítésével tovább lehet javítani.
Mérések
A beszerelt rendszerrel természetesen egy gyors tesztet is végeztünk, amelynek keretén belül 30 perc üresjárat után lejegyeztük a különböző komponensek hőmérsékleteit, majd ezt Prime95 alapú CPU terhelés közben, illetve Prime95 és a videokártyát izzasztó FurMark együttes bevetésével is megismételtük.
A rendszer összességében remekül szellőzött, csak maximális terhelés esetén van hallható hangjuk a rendszerhűtő ventilátoroknak – átlagos felhasználás, például játék alkalmával csendben dolgoznak, ha nem fix 12 voltra, hanem alaplapi ventilátor csatlakozóra kötjük őket és a fordulatszám-profil beállítására is szentelünk némi időt. Alaplaptól függően az alapértelmezett intelligens ventilátor-vezérlés is tökéletesen megteszi.
Amennyiben a ház elejére is kerül két darab ventilátor, amelyek csak alacsony fordulatszámmal pörögnek, akkor egy komolyabb gamer konfiguráció halk és eredményes hűtése is kiválóan megoldható. Egyszóval szellőzés tekintetében nagyon jó lett a Source 340-es modell.
Verdikt
Az NZXT Source S340 remekül vizsgázott a próba során. A számítógépház alapvetően jól szerelhető, kábelmenedzsment terén pedig óriási kényelmet nyújt, hiszen minden komolyabb erőfeszítés nélkül építhető olyan konfiguráció, amely letisztult belsővel rendelkezik, hála a kábelek rejtett elvezetését segítő kivágásoknak, illetve a merevítőként is funkcionáló takarólapnak.
Az S340 összességében egy elegáns, jól szerelhető, kábelmenedzsment frontján extra kényelmet kínáló termék, ami a maga 21 000 forint körüli áráért jó vételnek tekinthető. Szellőzése remek már gyárilag is, de ha az előlap mögé is kerül egy vagy két ventilátor, akkor egy erősebb gamer PC komponenseit is kiválóan ellátja friss levegővel. A gyári ventilátorok zajszintje mindössze 21 dB(A), ha 1200-as percenkénti fordulatszámmal pörögnek, de alaplapi portra kapcsolva szabályozható a fordulatszámuk, igaz, nem PWM alapon, hisz a csatlakozó csak három tűvel rendelkezik. Alap esetben nem lesz baj a légkeverőkkel, aki pedig zajszint terén Noctua szintű kiszolgáláshoz szokott, úgyis lecseréli majd a ventilátorokat.
Az NZXT Source 340 nekünk elnyerte tetszésünket, így oda is ítéljük neki az Ajánlott vétel plecsnit. Aki Razer termékekkel vette körbe magát, mintegy 9 000 forintos felárért cserébe zölden világító, Razer logóval ellátott kivitelben is szert tehet az S340-esre. Ezt a változatot hamarosan élőben is meg lehet majd csodálni a Tüzér utcai üzletünkben, mert lecseréljük egy ilyenre a kiállított Nvidiás konfigurációnk házát.
Hasznos hivatkozások
