1. Bevezető
Idei utolsó monitor tesztünkkel jelentkezünk, ezúttal is a különlegességekre koncentrálva. Megismerjük az Acer PC nélkül is használható monitorát, a D241Hbmi modellt, valamint az Asus és LG dizájnmonitorait, melyek szépségükkel hódítanak, de képminőségükkel sem okoznak csalódást. A fontosabb adatokat ezúttal is egy táblázatba gyűjtöttük össze:
 
2. Acer D241Hbmi - Áttekintés
Acer D241Hbmi
Először ismerkedjünk meg az Acer D241Hbmi típussal, mely jelenleg 88 ezer forintért kelleti magát. Meghökkentően magas árát különlegességeinek köszönheti, a kijelző ugyanis nem csak médialejátszóval, hanem beépített alkalmazásokkal is rendelkezik, hogy a kedvenc internetes tevékenységeinket PC nélkül végezhessük. De ne szaladjunk előre, előbb lássuk, hogy néz ki a monitor.
A külseje nem hivalkodó, ránézésre talán nem gondolnánk, hogy a káva mögött valójában nagy tudás rejtőzik. A szerény megjelenésű készüléket bizony nem dizájnmonitornak szánták, de csúnyának még így sem neveznénk. A káva gömbölyded formája és az ovális talp jól illenek egymáshoz, a csepp alakú bekapcsoló gomb pedig egyértelműen a kijelző legszebb pontja. A festés a mai trendnek megfelelően fényes, de nemcsak a fekete káva kapott csillogó felületet, hanem a panel is tükröződik, ami egyeseknek zavaró, másoknak viszont tetszik. A felhasznált anyagok minősége közepes, a káva tapogatásakor kicsit lötyög, az illesztések lazák. Erre jobban is odafigyelhettek volna a tervezők, de a koreai készülékek közt ez nem számít kirívó esetnek.
A kijelző menüvezérlését nagyon ügyes érintőgombokkal oldották meg. Ezek megvilágítást is kaptak, így szürkületnél is megtaláljuk a megfelelőt, az érintőmezők helyzetéről pedig egy-egy halványkék pötty tájékoztat minket. Ha bármelyiket megnyomjuk, akkor a képernyő felületén a piktogramok is előbújnak, hogy tudjuk a jelentésüket. Bár az érintőgombok nagyon jól sikerültek, a menüt az ADM (Acer Display Management) programmal is vezérelhetjük. Szintén az érintőgombok kiváltására szolgál a távirányító, de csak médialejátszó módban használhatjuk ki minden funkcióját, monitorként csak a készülék hangerejét és kikapcsolását vezérelhetjük vele. Kétnyomásos gyorsgombok segítik a bemenetváltást, hangerőszabályzást, képprofil váltást, valamint az automatikus kalibrációt, amikor a VGA bemenetet használjuk, sajnos a fényerő/kontraszt beállításához már a főmenüben kell tallózni. Az állapotjelző led fénye működés közben (fehér) és készenlétnél (narancs) is halvány, ezért nem zavaró, egyébként letiltani nem lehet.
A monitor állványa nem sok mutatványra képes, az egyetlen trükk, amit felvonultat, az a panel dönthetősége, ráadásul ezt sem túl széles tartományban lehet megtenni (kb. -2 és 10 fok között). Az ergonómiai képességek tehát szűkösek, de erre az egy dologra legalább könnyen, ugyanakkor kellő ellentartás mellett képes a monitor. A fix magasság éppen ideális, ezt, ha lehetne, sem változtatnánk meg, a legtöbb helyre tökéletes lesz. Annak ellenére, hogy a talp nem túl nagy, a készülék még viszonylag stabil, de azért ne rángassuk a monitort, egy nagyobb mozdulatra már eldőlhet.
A készülék a falra szerelés lehetőségét is támogatja, mégpedig a monitorok körében elterjedt VESA 100 szabvány szerint. Az esztétikum jegyében a lyukakat letakarhatták volna, igaz még ezzel együtt sem csúnya a látvány, a hátlap matt felülete a márkajelzéssel együtt tetszetős. A video bemenetek közt egy HDMI és egy VGA található. A digitális bemenetből tehát csak egy van, ezért ha csak DVI kimenete van kártyánknak, akkor átalakítóra lesz szükségünk (ezt nem tartalmazza a csomag). A kijelző továbbá egy 3,5mm-es jack csatlakozóval is rendelkezik, amin a HDMI audio sávja szólal meg. A monitornak beépített hangszórói is vannak, minőségük nagyjából a belépőszintű LCD tévék szintjét hozza: hangerejük megfelelő, de a hangszín lehetne jobb, a csipogók szinte csak a középhangokra összpontosítanak.
A monitoron találunk még egy audio bemenetet, oldalt pedig egy nagyon hasznos kártyaolvasót, ami a Memory Stick, Memory Stick PRO, MMC, SD és xD kártyákkal kompatibilis. A készülék beépített mikrofonnal is rendelkezik, ami a káva elején található. Ezt továbbvezethetjük a PC-nkben található hangkártya mikrofon bemenetére, a kijelzőnek ugyanis van egy mikrofon kimenete, hátul. A mellékletben VGA, USB, audio és két tápkábel található, a telepítő lemezen pedig az ADM és a kézikönyv lelhető fel. Ez utóbbit természetesen papír formában is megkapjuk. A körítéssel tehát nem szűkölködtek, de a kép akkor lenne teljes, ha egy HDMI kábelnek is helyet szorítottak volna, ezért a digitális madzag beszerzése a vásárló feladata lesz.
 
3. Acer D241Hbmi - OSD, Extra képességek, Képprofilok
OSD
Az informatív grafikus képernyőmenü rendszere szép és átlátható, főbb tulajdonságait csoportokba sorolva találjuk. Az előre elkészített gyári sémák az „eColor Management” címke alatt találhatók meg. Az automatikus kontrasztvezérlést (ACM: Adaptive Contrast Management) alapértelmezésben kikapcsolva találjuk, ha pedig élni szeretnénk a funkcióval, akkor ezt a képprofiloktól függetlenül engedélyezhetjük. A monitor színhőmérséklete a Warm, Cool és User közül választható ki, ez szintén független a választott képprofiltól. A nyelv kiválasztásán és OSD időzítésén kívül még számos extra található a menüben, ám ehhez át kell kapcsolni a monitor PLUS üzemmódjába.
Extra képességek
Ahogy említettük, a monitor beépített alkalmazások segítségével számítógép nélkül is használható bizonyos feladatokra. A képernyőn egy időben három mini alkalmazást (widgetet) helyezhetünk el. Baloldalon két kisebb ablakot, jobb oldalon pedig egy nagy ablakot tehetünk a grafikus felületre. Lehetőségünk van RSS hírcsatornák olvasására, kapunk egy órát és egy naptárt, ha pedig van Google vagy Yahoo fiókunk, levelezni is tudunk. A Poster funkcióval szöveges/hangos megjegyzéseket hozhatunk létre a beépített mikrofon segítségével. A mikrofon érzékenysége és minősége átlagos, a célnak megfelel. Picasa vagy Flickr regisztrációval diaképeket vetíthetünk, de saját képekből is összeállíthatunk egy csokorra valót, így a monitor digitális képkeretként is használható. A zenék és filmek lejátszása is támogatott, de ahogy említettük, a beépített hangszórókat nem zenehallgatásra találták ki. A kijelzőnek elviekben az xvid és H.264 kodekkel tömörített filmek lejátszása sem okoz túl nagy gondot, de a gyakorlatban azért kicsit más a helyzet: indításkor kell neki néhány másodperc, amíg folyamatossá válik a lejátszás, a magasabb bitrátájú HD filmek viszont később sem lesznek folyamatosak, erre oda kell figyelni. Hangsávok és feliratok kezelésére ne is számítsunk, ezeket nem támogatja a monitor. A lejátszani kívánt tartalmak származhatnak memóriakártyáról, pendrive-ról vagy hálózati tárolóról, ugyanis a készüléket egyaránt felszerelték vezetékes és vezeték nélküli hálókártyával.
Pár napos tapasztalataink alapján azt kell mondjuk, a monitor nem képes teljes egészében helyettesíteni egy PC-t (erre nem is számítottunk), de bizonyos helyzetekben jól jöhetnek a beépített alkalmazások. A készülék legnagyobb hiányossága, hogy nincs benne böngésző, ezért a monitorral nem lehet weboldalakat olvasgatni, így pedig web alapú levelezést sem tudunk lefolytatni (csak a felsorolt szolgáltatókhoz van email kliens). Pedig ha a monitorhoz mellékelt távirányítót szétcsúsztatjuk, egy meglepően kényelmes querty billentyűzethez jutunk.
Bát ritkán látni ennyire jó mini billentyűzetet, ha mégis ragaszkodunk az asztali klaviatúrákhoz és egerekhez, jó hír, hogy ezeket is használhatjuk a kijelzővel. PC nélküli módban (PLUS) a monitor kezeli az USB-re csatlakoztatott billentyűzetet és egeret. Ha a mellékelt USB kábellel PC-hez csatlakoztatjuk a monitort, akkor a kijelző monitor módban USB hubként működik tovább és a PC veszi át az irányítást a perifériák fölött. Ez egy egyszerű és kényelmes megoldás, mert nem kell folyton átdugdosni a perifériákat, elég átkapcsolni PLUS módba és a perifériákat máris a kijelző vezérli. Egyetlen negatív észrevételünk ezzel kapcsolatban, hogy ilyenkor az egérkurzort kissé szaggatottan kezeli.
A különlegességek után most térjünk vissza monitor módba, hogy megvizsgáljuk a beépített képprofilokat.
Képprofilok
A készülék képprofilok tekintetében sem vonultat fel sok újdonságot, ezúttal is az Acer monitorainál megszokott sémák fogadnak minket (Standard, Text, Graphics, Movie). A választható profilok fényerő, kontraszt és gamma értékükben térnek el egymástól, de nincs nagy különbség köztük. A Text egy szemkímélő profil, a Graphics mód kicsit megdobja a látványt (ami nagyrészt a fényerőnek köszönhető), a köztük lévő Standard és Movie profilok pedig az átmenetet képezik. A profilok képbeállításai tetszés szerint megváltoztathatók, a gyári állapotot pedig egy resettel állíthatjuk vissza. Az általunk kikísérletezett beállításokat a User profil tárolja, ha pedig a sémák gyári értékein változtatunk, szintén átkerülünk ide, felülírva ezzel korábbi értékeinket.
A viszonyítás minden esetben a 120 cd/m^2 fényerőhöz, 6500K színhőmérséklethez és 2,2 gamma értékhez megy, a különbséget pedig a szoftver egy deltaE értékben fejezi ki. Bár a grafikonok szerint a helyzet nem túl rózsás, a látottak megcáfolták ezt, a képprofilok egyikére sem tudunk igazán rosszat mondani. A Text és az alaphelyzeti Standard módok hosszútávon is nézhetőek, a Movie és Graphics profilok pedig nagyobb fényerejük okán erős napsütésnél tudnak bizonyítani. Érdekes, hogy egyedül a Graphics profil esetében teljesen zajtalan a monitor (a fényerő itt a legnagyobb), a többinél a monitor beépített tápegysége búgó hangot ad ki magából. Ezzel a kellemetlenséggel tehát számolnunk kell, ha szemkímélő módon, normál fényerővel akarjuk használni a monitort.
User módban az általunk kikísérletezett beállításokkal a grafikon szerint már közel tökéletes a színvisszaadás, de ezek csak a száraz adatok. A következő oldalon a képminőséggel foglalkozunk behatóbban, a teszteken az ajánlott beállításokkal megyünk végig.
 
4. Acer D241Hbmi - Képminőség
Képminőség
Káprázatos színvilágra sajnos a legjobb beállítások mellett sem számíthatunk, ennél már az átlagos TN paneles monitorok is teltebb színeket produkálnak, a monitor képe kicsit fakónak tűnik. A színátmeneti gradiensek majdnem teljesen folytonosak, az apró sávosodás használat közben soha nem fog zavarni minket. A kontrasztskálán a gyári profilok nem brillíroznak, a monitor a világos és sötét szürkeárnyalatokat nem tudja megjeleníteni. A kontrasztérték csökkentésével már elővarázsolhatók a világos részletek, de a sötétek a monitor ajánlott beállításain sem válnak láthatóvá, a sötétebb részletek tehát elvesznek. A monitor fényerejét 80 cd/m^2 és 275 cd/m^2 között lehet beállítani, ami egy kellően széles tartomány ahhoz, hogy minden körülmények közt látható legyen a képe. Bár a panel felülete tükröződik, a kijelző maximális fényerejénél nincs gond az olvashatósággal. Ha mégis szeretnénk világosabb képet, a kontrasztérték növelésével tovább emelhetjük a fényerőt, vállalva a kompromisszumot, hogy ezzel eltűnnek a képről a világos részletek.
A kijelző szövegmegjelenítése tökéletes, és nemcsak a HDMI, hanem a VGA bemenetén is. A bemenetek ugyanazon képbeállításokon (fényerő, kontraszt, színhőmérséklet) osztoznak, tehát nem függetlenek egymástól. Ha az egyik bemeneten megszűnik a jel, akkor a kijelző magától átvált egy másikra, és ezt letiltani sem lehet.
És most lássuk a kijelző skálázási képességét. Az 1440*900, 1280*800, 1280*720, 1024*768-as felbontások minősége nagyon jó, ezeket szövegolvasásra is elővehetjük. Az 1680*1050, 1280*1024, 1280*960 képméretek kicsit homályosabbak, de játékra még megfelelőek. Olyan felbontást nem találtunk, amiben nézhetetlen lenne a monitor képe. Még az 1360*768 és 1152*864-es felbontások is viszonylag szépek, igaz a monitor ilyenkor trükközik egy kicsit, ezeket fekete keretben jeleníti meg. A Wide mód a képarány kezelési módokért felel, a lehetőségeink pedig a következőek: teljes képernyős (Full) és képarány megtartásos (Aspect) megjelenítés. A képarány kezelést érdemes Aspect módon tartani, mert minden felbontáson a megfelelő képarányt alkalmazza és kapcsolgatnunk sem kell, ráadásul az 1280*1024-et is helyesen kezeli (néhány monitor ugyanis a 4:3 arányú felbontásokhoz veszi, és oldalról kicsit széthúzza). Összefoglalva, a kijelző interpolációja nagyon jó, amihez intelligens képarány kezelés is társult, ezért soha sem kell, hogy videokártyánk skálázási képességére hagyatkozzunk.
A monitor betekintési szögei viszont csak közepesek. A színek szemből nézve a képernyő alján és tetején is nagyjából egyformák, ezért egy személynek nem lesz gondja vele, de ezt a képminőséget csak néhány fokos tartományban képes megtartani a monitor, a képernyő oldalról enyhén vöröses tónust kap. Bár van némi színtorzulás, a helyzet ebből a szögből azért nem vészes, az oldalt ülők még ezzel együtt is jól olvasható szöveget látnak a kijelzőn. A függőleges látószög viszont rosszabb: felülről kb. 30-40 fokban drasztikusan csökken a kontraszt, ha pedig még nagyobb szögben nézzük a panelt, akkor a színek is jelenősen megváltoznak. Alulról sötétedés és vöröses színtorzulás látható, viszont az említett hibák ellenére még a nagyobb szögekből is meglepően jól olvasható szöveget láthatunk.
A háttérvilágítás az ajánlott beállításokkal viszonylag egyenletes, de magasabb fényerőnél már előjönnek a hibái. Alul és felül, vékony sávban jól láthatók a bevilágítások, valamint oldalról is beszűrődik némi fény.  Csupán a fényképeken látható, hogy a fekete képernyő minimális mértékben foltos, de szerencsére ez csak oldalról látszik. A háttérvilágítás egyenletessége összességében közepes, ez a CCFL háttérvilágítások körében is csak átlagosnak számít.
A kijelző válaszidő-gyorsítást is kapott, ezt szabályozni és kikapcsolni sem lehet, de nem is lenne rá okunk. A túlvezérlési hiba ugyanis nagyon kicsi, az enyhe fehér szellemképből csak a teszteknél látható valami, de olyankor is vadászni kell rá. A látható utánhúzás a gyorsításnak hála nem jelentős, ezzel már nyugodtan játszhatnak a megrögzött gamerek is. A bemeneti késés nem nagy, de különösen kicsinek sem mondanánk, ebben a monitor csak egy kicsivel mondható jobbnak az áltagnál. Sebesség szempontjából tehát bizonyított a kijelző, ráadásul nagyon jó az interpolációja is, ezért nem kérdés, hogy extra képességei után mi az, amiben a legjobb.
 
5. Asus ML248H - Áttekintés
Asus ML248H
Az Asus egy újabb dizájnmonitorral rukkolt elő az ML248H személyében. A monitor alapötlete az MS szériából származik, az MS246H ugyanis egy látványos kijelző volt, de inkább a szépségre koncentráltak, mint a praktikusságra (az állványzatán volt mit javítani). Ennek apropóján készült el az utód, mely hasonlóan látványos formatervet kapott, és még a gyűrű alakú állványról sem kell lemondanunk, ami ezúttal egy jobban konfigurálható változatban tért vissza.
A formaterv tehát már ismerős lehet korábbról azoknak, akik nyomon követték az Asus fejlesztéseit. A kijelző megtartotta extra vékony kialakítását és megkapta mellé a gyártó Ergo-fit II döntögetési rendszerét is. Az ML248H modell továbbra is tetszetős, az elülső káva fekete borítása és a hátlap fehér festése szerintünk nem csak a dizájn-érzékeny réteget fogja meg, mert nagyon ízlésesre sikerült. A felhasznált műanyagok minősége egészen jó és az illesztések is pontosak.
A kijelző menüvezérlése érintőgombokkal történik, méghozzá a káva elején, alul. Az érintésre érzékeny pontokat apró fehér pöttyökkel jelölték be, így eltéveszteni sem lehet őket. Az érintőfelület csak a megfelelő helyen fogadja el az érintést, így nem fordulhat elő véletlen „gombnyomás”. A reakció gyors, ennek hála a használhatóság nappal kiváló. Viszont sötétben az összefüggő sima felület hátrányt jelent. Ilyenkor jönnének jól a kitapintható dudorok vagy a szoftveres menü, azonban ezt a funkciót sajnos nem támogatja a készülék. Helyette az érintőfelület szép kék megvilágítást kapott, ami sokat segít a tájékozódásban, és nem mellesleg látványnak se rossz. Gyorsgombként bemeneti jelválasztót, fényerőszabályzást, kontraszt szabályzást, és Splendid profilváltót kapunk, a legfontosabb funkciók tehát egy érintéssel elérhetőek. Az állapotjelző led bekapcsolva és készenlétnél is kék színnel tájékoztat minket. Utóbbi esetben elhalványodik, ezért jelenléte sötét szobában sem zavaró.
Ha a kijelzőt oldalról megnézzük, akkor láthatjuk, hogy valóban vékonyra sikerült. A készülék ennek érdekében külső tápegységet használ, de a hátralógó talpazat miatt az asztalon nem foglal kevesebb helyet mint egy vastagabb példány. Az Ergo-fit II rendszerű állvány két gyűrűből áll, és ha ezeket összeszereljük, láthatjuk, hogy a kijelző stabilitása ezzel a módszerre már egészen jó. A konfigurációs lehetőségek közt nemcsak a döntögetést, hanem a talp körüli forgatást is üdvözölhetjük. Előbbi -5 és +20 fok közt állítható be, utóbbi nagyjából kétszer 15 fokos tartományban működik, ami nem sok, de több a semminél. Egyéb testre szabás nincs, a magasságot viszont jól eltalálták, a panel kellően magasra került a műanyag házban. Bár az új talpazatnak köszönhetően a monitor kellően előre dönthető, a menüben találunk egy látószög javító opciót is (SmartView), ami jól jön, amikor néhány fokban alulról nézzük a panelt.
A felfüggesztési lyukakról és a kábelek elvezetéséről le kell mondanunk. A csatlakozók tárháza sem túl nagy, ám a legfontosabbakat így is megtaláljuk. Az egy darab digitális bemenetet a HDMI szolgálja, plusz megkapjuk az ebből származó audio kivezetést egy 3,5mm-es jack csatlakozó formájában. Mellette található a VGA bemenet és a külső tápcsatlakozó, beépített hangszórók nincsenek. A kellékek közt egy DVI -> HDMI kábelre, VGA kábelre, összeszerelési útmutatóra és egy kézikönyvre bukkanunk.
6. Asus ML248H - OSD és Képprofilok
OSD
Ami a képernyőmenüt illeti, szépen kicsinosodott. Az újítás csak a küllemet érinti, a tartalom változatlan. Az Asus szokásos lehetőségei várnak minket benne, de véleményünk szerint a jól bevált dolgokat nem kell megváltoztatni.
A Splendid színkezelő motor sémái továbbra is egyéni ízlésünk szerint konfigurálható, de a gyári értékek is jól használhatóak (Theater, Scenery, Game, Night View), melyek megnyerő képet varázsolnak az alaphelyzeti (Standard), ezúttal kicsit kopár színvilágból. A monitor az sRGB szaványt is ismeri, szemre nincs nagy különbség a Standardhoz képest. Alacsonyabb fényerejük és nyugodtabb képük miatt munkához és internetezéshez két utóbbit érdemes választanunk. A színekkel is játszó profilokkal markáns hatást érhetünk el, de idővel fárasztóak, ezért inkább csak filmeknél vagy játékoknál érdemes elővenni ezeket. A gyárilag kikapcsolt automatikus kontrasztszabályzást (ASCR) a profilok mindegyikében külön-külön aktiválnunk kell, de véleményünk szerint ez csak fölösleges extra, a gyakorlatban jobbnak tűnt egy jól beállított statikus kontrasztérték (az ajánlott értékek a lap alján olvashatók). Az élességállítás (Sharpness) inkább a VGA bementen bír nagyobb jelentőséggel, de a HDMI-re is alkalmazhatjuk, ha markánsabb éleket szeretnénk. A SmartView opció előnyét már említettük (látószögjavítás), a Trace Free skáláján pedig a túlvezérlést szabályozhatjuk, így mi kereshetjük meg az egyensúlyt a legkisebb és legnagyobb gyorsítás között (erre még visszatérünk a képminőségnél).
Képprofilok
A Spendid profilok váltogatása közben színhőmérsékleti beállításunk szerencsés módon változatlan marad, ezért ezt nem kell egyenként újra beállítani. Az előre eltárolt gyári sémák (Cool, Normal, Warm, sRGB) is használhatóak, de lehetőségünk van egyedi színkeverésre is, ezért inkább ezt javasoljuk. A szokásos extra, a Skin Tone ezúttal is megtalálható, segítségével a bőrtónus színét tolhatjuk el a sárga vagy vörös tartományba (Reddish, Natural, Yellowish).
Lássuk a gyári képprofilok eredményeit.
A színekkel is játszó Game, Theater, Night View és Scenery sémáknál a video és képi tömörítési hibák némileg felerősödnek, de nem vészesen, és valóban látványos hatást érhetünk el velük. Nekünk a Theater és a Night View mód a kedvenceink. A színek élénkebbek lesznek tőlük, utóbbinál pedig a filmeknél sötét jelenetei is jobban látszanak. Ettől függetlenül, ha szeretnénk a legtöbbet kihozni a monitorból, akkor érdemes egy jól beállított Standard profilt használni, ugyanis a méréseken látható, hogy a gyári sémák bizony nem hibátlanok.
Ezek már sokkal jobb eredmények és a látvány is javult egy kicsit, érdemes tehát az egyéni profilt választani. Ha hiányoznak az élénk színek, akkor érdemes megjegyezni a beállításainkat és egy Standardtól eltérő profilt beállítani, így a színtelítettség (Saturation) is megnövelhető, ezt ugyanis a Standard profilban nem tehetjük meg.
 
7. Asus ML248H - Képminőség
Képminőség
Ami a monitor képminőségét illeti, már az elején le kell szögeznünk, hogy a SmartView látószögjavító opció nagyban befolyásolja, amit látunk. Ezzel a kontrasztskála elemei közül mind láthatóvá válik, bármilyen képprofilt is használunk, tehát a monitor a sötét szürkeárnyalatokat is jól meg tudja különböztetni. Ennek azonban hátránya is van, mert a fekete szín ilyenkor inkább szürkének mondható, tehát mérlegelnünk kell, amikor bekapcsoljuk. Alaphelyzetben a kontrasztskála világos elemeit nagyon jól elkülöníti a monitor, a szürkék közül viszont a legsötétebb már elbújik. A kijelző fényerőtartaléka még megfelelő. Egy fehér képernyőn legfeljebb 216 cd/m^2 fényerőt mértünk, de a panel a tükröződésmentes bevonatot is kapott, ez némileg segít az olvashatóságban. A szemkímélő használat viszont kontrasztcsökkentés nélküli is garantált, csak a fényerőállítással akár 58 cd/m^2-re is lecsökkenthetjük a monitor fényerejét. A kijelző színei szépek, alaphelyzetben a színátmeneti skálák nagyjából folyamatosak, és a különleges profilokban is csak kicsit rosszabb a helyzet.
Ha a monitort natív felbontásán, a HDMI bemeneten keresztül használjuk, az élesség szokás szerint tökéletes, és ennél a VGA bemenet sem látványosan rosszabb. A video bemenetek közti váltás nem automatikusan, hanem minden esetben kézzel történik, a bemenetek pedig egyforma képbeállításokat használnak.
A monitor interpolációs képessége nem rossz, az 1280*720, 1440*900, 1366*768 és 1024*768-as felbontásokat szövegolvasásra is használhatjuk, mert minőségük kiemelkedő. Az 1680*1050, 1280*1024, 1280*960, 1280*800 és 1152*864-es képméreteket csak játékra érdemes elővenni, minőségük nem rossz, de kicsit homályosak szövegolvasáshoz. A monitor tehát összességében jól konvertálja a felbontásokat, csak kár, hogy ezek közül nem mindet tudja helyes képaránnyal megjeleníteni. A képarány kezelési lehetőségeink: Full (teljes képernyős), 4:3, Overscan (belenagyítás). A 4:3-as felbontások (pl. 1024*768, 1152*864) tehát helyes képaránnyal, az 5:4-es 1280*1024 viszont enyhén összenyomva jeleníthető meg. A készülék a 16:10-es felbontásokat sem tudja rendesen lekezelni, és további kellemetlenség, hogy a képarányok közt kézzel kell váltanunk.
A kijelző betekintési szögei átlagosak a TN paneles mezőnyben. Oldalról csak minimális színtorzulással (enyhe sárgulással) és sötétedéssel kell számolnunk, ami még bőven elegendő ahhoz, hogy az oldalt ülőknek is olvasható legyen a képernyő. Függőlegesen kicsit rosszabb a helyzet, felülről erős kontrasztcsökkenés látható, de legalább színtorzulás nincs. Alulról már nulla foknál megkezdődik a színtorzulás (vörösödik a kép), ezért szükségünk van az említett SmartView, látószögjavító opcióra. Enélkül ugyanis hirtelen sötétedik a kép a fejünk függőleges mozgatásával, a képernyő alja és teteje már nem egyforma színű. Ha a látószögjavítást bekapcsoljuk, akkor szemből nézve nincs színkülönbség a képernyő alja és teteje közt, néhány fokban alulról is nézhetjük a panelt. A kép viszonyt kissé fátyolossá válik, a fekete szín világosabbá, szürkévé változik, ez a kompromisszum.
A kijelző ledes háttérvilágítása nagyon szép homogén, a fekete képernyőn még teljes sötétségben sem láthatunk foltosodást és bevilágítást.
Ha játékra adjuk a fejünket, remek társunk lehet a monitor, a monitort gyorsítással is ellátták (a specifikáció szerint a válaszidő 2ms). Alaphelyzetben a panel utánhúzása nem vészes, nagyjából egy 5ms-os monitorhoz hasonlítható. A menüben találunk egy TraceFree nevű 0-100-ig terjedő skálát, amin 20-as lépésekben szabályozhatjuk a túlvezérlést. Szélsőséges esetben a túlvezérlés okozta szellemkép nagyon zavaró, ezért érdemes a skála közepét becélozni, hogy megtaláljuk az egyensúlyt és valóban csak a gyorsítás előnyeit élvezzük. A vérbeli játékmonitorok kicsivel még jobbak, mint az Asus dizájnmonitora, de már ez a teljesítmény is jóval átlagon felüli. Az utánhúzás alig látszik és a közvetlenség is megvan, a monitor bemeneti késése ugyanis nagyon kicsi. Ezért kijelenthetjük, hogy ha sokat játszunk, az ML248H sebesség szempontjából is egy racionális választás.
 
8. LG E2380VX - Áttekintés
LG E2380VX
Utolsó szereplőnk az LG-től érkezett, méghozzá a különlegesen vékony és modern formával megáldott E2380VX modell, a ledes E szériából.
A kijelző formáját nagyon eltalálták, a panel és a káva egybefüggő üvegfelülete, valamint a gömb, amin a panel ül, nagyon újszerű látványvilágot tárnak elénk. A mai trendnek megfelelően a fekete színű káva és a talp minden részletében fénylik, az említett golyó formájú nyakban pedig magunkat láthatjuk. Ennyi tükröződő felület láttán az embernek kétsége sincs afelől, hogy egy dizájnmonitorral van dolgunk. A konzervatívabbak ennek kevésbé örülnek, a többieknek viszont tetszeni fog a formaterv, mert a kijelző túlzás nélkül válhat a szoba díszévé. Az anyagminőség nem rossz, döntögetés közben néha egy-egy reccsenés előfordul, de összességében jól megépítették a monitort.
Az érintőgombok ezúttal a káva bal oldalán foglalnak helyet. Érintésre jól reagálnak, ez alól csak a bekapcsoló gomb kivétel, mert ez jóval érzéketlenebb, és ezért nem lehet rutinból kapcsolgatni. A monitor lila színű gombmegvilágítással is rendelkezik, és a gombok fölött, azok funkciójáról az OSD piktogramokkal is tájékoztat minket, így rögtön tudjuk, mit kell megnyomni. A kezelés tehát egyszerű és átlátható. Hogy még könnyebb legyen az életünk, gyorsgombokat is kapunk, melyek két nyomással hívhatók elő. Ezek sajnos kimerülnek a bemenet váltásban és az automatikus kalibrációban (utóbbi csak VGA bemenetnél működik), a képprofil váltás és fényerőállítás miatt már a főmenüben kell tallóznunk. Az érintőgombok helyett használhatjuk a gyártó Forte-manager menüvezérlőjét is, de mivel ezt a telepítő lemez nem tartalmazza, le kell töltenünk hozzá. Az állapotjelző led körül ezernyi apró led villog, amikor bekapcsoljuk a monitort, ami nagyon látványos, más jelentősége viszont nincs. A gombmegvilágítás és az állapotjelző led fénye nem zavaró, de ezeket külön-külön letilthatjuk a menüben, ha mégis annak találnánk őket.
A monitor egyik legszebb pontja az állványa. A specifikációja szerint előre 5 fokban, hátrafelé 15 fokban képes megdőlni, nekünk ez inkább 3 foknak tűnik mindkét irányba, nagyon szűk tartományban mozog. Habár a panel elég magasan ül, mi egy kicsit szerettük volna ezt hátrébb dönteni, ebből is érezhető, hogy valójában nem kapuk 15 fokos hátradöntési tartományt. Az ergonómiai képességek tehát nem túl szélesek, talpforgatás, magasságállítás, portré mód nincsenek. A kijelző magassága fix, ami kicsit magasabb, mint az átlag, de ez egyáltalán nem volt zavaró. Az állvány egyébként közepesen stabil, az asztal rángatásától még nem fog eldőlni a kijelző, de a hirtelen mozdulatokat jobb kerülni, nehogy leverjük.
Lássuk a monitor hátlapját. A vékony kijelzőknél megszokott, hogy nincsenek felfüggesztési lyukak, így a készüléket falra szerelni sem lehet, de egy ilyen monitort többnyire úgyis az asztalon tartunk majd. A csatlakozók repertoárjában egy HDMI, egy DVI és egy VGA bemenet található, ami már ahhoz is elég, hogy állandó jelleggel tudjunk csatlakoztatni egy PC-t és egy konzolt. Habár a bemenetek merőlegesen állnak ki a készülékből, a monitort még így is viszonylag közel tudjuk tolni a falhoz. Beépített hangszórói nincsenek, de a bemenetek mellett egy fejhallgató kimenetet is találunk, amin a HDMI audio sávja szólal meg, így akik konzolt csatlakoztatnak, az audio kimenetet is élvezhetik. Egyetlen észrevételünk ezzel kapcsolatban, hogy jobb lett volna ezt oldalra tenni, hogy ne kelljen hátul kotorászni. A kellékek közt megtalálható a kezelési útmutató, DVI és VGA madzag, a tápegység kábel és a külső tápegység. A kijelző mellé kapunk még egy telepítő lemezt, amin a kézikönyv és a driver található, valamint az Easy Driver Package, erre még később visszatérünk.
 
9. LG E2380VX - OSD és Képprofilok
OSD
A kijelzőben már az LG megújult menürendszere található, mely szebb és átláthatóbb, mint a régi. A színhőmérsékleti sémákat és a képmódokat viszont változatlanul megtaláljuk benne és az elrendezésük is a megszokott rendszert követi. A főmenü öt részre van tagolva, a lehetőségek közt pedig az OK gomb helyett a gyártó régi szokását felrúgva a lefelé nyíllal váltogathatunk, szerintünk ez így logikusabb. A kijelző színhőmérsékletét négy fokozatban állíthatjuk be 6500K és 9300K között, de elérhető még az sRGB szabvány és az egyedi, színcsatornánkénti beállítás is. Lehetőségünk van hangerőszabályzásra a fejhallgató kimeneten, a HDMI bemeneten pedig a nagyítás (overscan) opció is megtalálható. A főmenüt ezzel ki is merítettük. Kapunk még egy kisebb menüt is, mely a „Smart+” névre hallgat. Ez a részleg a különlegességek számára van fenntartva, ezek a következők:
[list type="unordered"]
[*]Original Ratio: Intelligens képarány kezelés. A gyártó régebbi 4:3 módjához képest ezúttal minden esetben képes eldönteni a monitor, hogy milyen képarányt alkalmazzon. Két választásunk van: Original és Wide. Előbbit érdemes választani, mert a kijelző minden felbontásban helyes képarányt fog alkalmazni, méghozzá kapcsolgatás nélkül.
[*]A „Cinema Mode” internetes videók nézegetésekor lesötétíti az ablakon kívül eső területeket, hogy figyelmünket a lényegre terelje. Ez csak a Forte-manager telepítésével működik, de nem automatikusan. Aktiválása után a zöld színű egérkurzorral keretezhetjük be a képernyő megfelelő területét.
[*]Dual Web: Szoftveres ablakrendezés, ami egymás mellé teszi a böngésző ablakokat, és csak az után működik, hogy feltelepítettük a mellékelt Easy Set Package-t. Lényege, hogy a szoftverben történő kattintás helyett a monitor menüjében tallózva adjuk ki a parancsot. Nem sok értelme van, mert ilyen módon ezt nehézkesebb megtenni.
[*]A Super+ Resolution az SD tartalmakat HD felbontáshoz hasonló minőségűvé alakítja át, miközben a HD tartalmak képminőségét sem rontja el, ezért állandó jelleggel használhatjuk. A gyakorlatban alacsonyabb felbontások esetén látható némi javulás, de csodára ezzel sem képes a monitor. HD tartalmak esetében nagyon enyhe élesítés látható, ezért tényleg nem kell kikapcsolni a funkciót.
[*]F-Engine: Itt találhatók a képprofilok, ezekkel kicsit részletesebben foglalkozunk alant.
[/list]
Képprofilok
Képprofilok terén nincs nagy választék, a kijelző repertoárjában csupán négy lehetőség, a Standard, Movie, Game és Sports módok szerepelnek. A sémákat még a kiválasztás előtt megtekinthetjük: a képernyő jobb oldalán az eredeti, bal oldalán az új kép jelenik meg. Ha a Demo lehetőséget választjuk, akkor az összehasonlítás kedvéért ez állandó jelleggel megmarad.
A profilok közül szemre egyedül a Game mód tűnik használhatónak, a többi túl magas kontrasztja és fényereje miatt hosszútávon fárasztó a szemnek. A Movie séma nem kápráztat el minket semmilyen különleges hatással, de legalább élesítése sincs. A Sports séma csak kékes színtónusban különbözik az alaphelyzeti Standard-tól, de ezek látványvilágban és szemkímélés szempontjából sem jók.
Ahogy mindig, most is egyéni kísérletezésre buzdítjuk olvasóinkat, érdemes, hiszen nagy javulást érhetünk el vele. Ha a méréseket is megnézzük, akkor jól látható, hogy a színeltérések miatt érdemes babrálni a monitor beállításaival. A cél a 6500K, 120 cd/m^2, 2.2 gamma és egy lehetőleg 3.0 alatti deltaE érték, ha ez utóbbi is teljesül, akkor már szemmel látható színeltérés nem igazán van. Az ajánlott beállítások nincsenek kőbe vésve, el lehet tőlük térni, de kiindulási alapnak jók.
 
10. LG E2380VX - Képminőség
Képminőség
És most lássuk a monitor képét a megfelelő beállításokkal. A kijelző színvilága közepes, gyengébbnek látszik a széles gamutos monitoroknál, ezen kívül a színátmeneti gradiensek is sávosodnak. A kontrasztskálán a legvilágosabb szürkeárnyalatok nagyon jól láthatóak, de a sötétebbek bizony elbújnak. A készülék fényerőtartaléka egyáltalán nem mondható nagynak, 53 és 170 cd/m^2 közötti értékeket mértünk. Ez azt jelenti, hogy kellően sötétre állíthatjuk, ha gyér megvilágítású szobában szeretnénk használni a monitort, de ilyen alacsony fényerővel napsütésnél már gondban lehetünk. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a panel tükröződő felületet kapott, emiatt a kontrasztértéket is meg kell növelni, ha nagyobb fényerőt szeretnénk, ám ilyenkor le kell mondanunk a világos részletekről (és a színhőmérsékletet is újra be kell állítani).
A kijelző digitális csatlakozói kiválóan élesek és a VGA bemenet is csak kicsit gyengébb náluk. Ha az éppen használt video bemeneten megszűnik a jel, a monitor készenléti módba kapcsol, amikor pedig visszakapcsoljuk a kijelzőt, akkor keresésbe kezd és meglepő gyorsasággal tárja elénk az első elérhető bemenet képét. Az automatikus jelváltást nem lehet kikapcsolni, ez a funkció kétségtelenül kényelmes, de néha idegesítő lehet (pl. amikor egyszerre két PC-t használunk).
Ami az interpolációt illeti, az 1440*900, 1360*768, 1280*800, 1280*720 és 1024*768-as felbontások szépek, ezeket bátran elővehetjük sebességnövelés céljából, ha videokártyánk nem bírná szuflával. Az 1360*768-as felbontásnál trükközik a kijelző (fekete kerettel jeleníti meg), de legalább szép. Az 1680*1050, 1280*1024, 1280*960 és 1152*864 képméretek kicsit homályosak, de játékra még jók. A képarány kezelés nem csak a 4:3-ra terjed ki, hanem a többire is, ehhez elég átkapcsolnunk az Original képarány kezelési módba, ilyenkor a monitor mindig tudja, hogy milyen arányt kell alkalmaznia. Ennek megfelelően a kijelző még az 5:4-es 1280*1024 képméretet is torzításmentesen képes megjeleníteni.
A monitor betekintési szögei sem rosszak, ezért a társas filmnézésnek sincs akadálya. Oldalról csak a „kötelező” enyhe sárgulás látható, de egyéb színtorzulásra nem kell számítani. Felülről csak kicsit csökken a kontraszt és meglepően sokáig megmarad a jó képminőség. A helyzet alulról sem vészes, ebből a nézőpontból is sokáig olvasható marad a kép, ilyenkor csak sötétedésre és némi vöröses színtorzulásra kell számítani. Kár, hogy már nulla foktól megkezdődik a színtorzulás, ezért oda kell figyelnünk, hogy a monitor képét mindig egy kicsit felülről nézzük, sajnos ez sokat ront az összképen.
A fekete képeken is jól látszik, hogy a monitor ledes háttérvilágítása szép homogén, bevilágítást vagy foltosodást nem láthatunk rajta. Legfeljebb az érzékeny fényképezőgép tud rávilágítani az apróbb hibákra, de ezek szabad szemmel nem látszanak.
A monitor játékra is tökéletesen alkalmas, ha eltekintünk a nagyobb igényektől. A kijelző utánhúzása mérsékelt, az 5ms-os, gyorsítás nélküli készülékek közt megállja helyét, és a bemeneti késéstől sem kell tartanunk, mert a kijelző ebben is átlagos. Bár a készülék nem egy kimondott játékmonitor, még így sem látható rajta zavaróan nagy elmosódás, az alacsonyabb felbontásokat pedig szépen interpolálja.
 
11. Értékelés
Acer D241Hbmi
Amint ez a pontszámokból is kiderül, az Acer D241Hbmi modellje nem egy tökéletes PC nélküli kijelző, első próbálkozásnak viszont nem rossz. Az ehhez hasonló megoldások sajnos egyáltalán nem rugalmasak, a lehetőségeink csak beépített alkalmazásokra korlátozódnak. Az Acer törekvése ennek ellenére mindenképpen dicséretes, a (szerinte) legfoltosabb alkalmazásokat összegyűjtötte, ezeket pedig gördülékenyen lehet használni. A grafikus felület szép, a háromablakos megoldás ötletes és logikus, a távirányító normál és querty módban is kényelmes, továbbá a kijelző az USB-s billentyűzeteket és egereket is kezeli. A készülék LAN és WiFi támogatással is rendelkezik, sokrétű csatlakozási lehetőségei (kártyaolvasó, pendrive, hálózati tároló) szintén a kényelmet szolgálják. A képnézegető és médialejátszó hasznos alkalmazások, de utóbbinak vannak korlátai, ezeket a magas bitrátájú HD filmeknél, feliratoknál és a több hangsávos filmeknél érezhetjük. Kár, hogy a kijelzőben nincs böngésző, ezért nem tudunk internetezni, és a levelezés is csak a beépített e-mail kliensekkel történhet. Az integrált hangszórók szintén nem a készülék erősségei, szerencsére ezeket külső hangszórókkal is helyettesíthetjük.
A készülék monitorként átlagos teljesítményt tud felmutatni, foltos háttérvilágítása, kevésbé széles látószögei és enyhén fakó színvilága nem győztek meg minket. Filmekhez tehát jobbat is találhatunk, ami nem túl jó hír egy olyan készüléknek, amit médialejátszónak szántak. Játékmonitorként viszont nagyon jól használható, mert gyors, képarány kezelése intelligens, interpolációja pedig szép, ezért az alacsonyabb felbontásoktól sem riad vissza. A panel tükröződő felülete egyeseknek tetszik, másoknak nyűg, szerencsére a monitornak kellően nagy fényerőtartaléka van ahhoz, hogy napsütésben is látható legyen a képe (de továbbra is látni fogjuk magunkat benne). Kár, hogy a kijelző ergonómiai képességei meglehetősen szűkek, de a kényelemmel így sincs gond. A monitor csatlakozói közt a HDMI is szerepel (igaz ez a készülék egyetlen digitális bemenete), a beépített mikrofon pedig egy hasznos kellék, ami ráadásul PC-re is köthető.
A monitornak tehát vannak tagadhatatlan előnyei, de összességében ez most egy erősen kompromisszumos megoldás, ezért csak remélni tudjuk, hogy az Acer D241Hbmi típusa csak az előfutára egy későbbi, minden szempontból összeszedettebb modellnek.
Asus ML248H
Az Asus legújabb dizájnmonitora küllem tekintetében elviszi a pálmát, mert minden kétséget kizárva a szobánk dísze lehet. Ebben a megfelelően összerakott műanyag elemek, valamint a szép és praktikus érintőgombok is részt vállaltak. A kijelző állványa már nem csak egy dísz, mert az előddel szemben ez már megfelelő tartományban döntögethető, és hogy megmutassa, nem csak látványban különleges, némi elforgatást is megvalósíthatunk vele. A kijelzőnek képminősége miatt sem kell szégyenkeznie, színei szépek, ledes háttérvilágítása egyenletes, a panel matt, betekintési szögei viszont lehetnének kicsivel szélesebbek. Ezen a SmartView opcióval javíthatunk, a NightView képprofillal pedig a sötét jelenetek is élvezhetővé válnak, így a monitor mozivászonnak is jó (kár, hogy ezeket kapcsolgatni kell, mert nem minden helyzetben jók). A készülék játékra nagyon jó választás, hiszen a beépített szabályzásnak hála a válaszidő túlvezérlési hibáktól mentesen gyorsítható. Az alacsonyabb felbontások miatt sem kell aggódnunk, mert a kijelző interpolációja szép, de a natívtól eltérő képarányok közül csak a 4:3-at ismeri. A csatlakozók közt a HDMI is megtalálható, igaz, a kijelzőnek nincs több digitális bemenete. Összességében azt mondhatjuk, hogy az Asus ML248H modellel a korábbi MS szériás monitor javított változatát sikerült megvalósítani, így már nemcsak egy szép, hanem egyben egy praktikus monitort vihetünk haza.
Webshop: Asus ML248H (a cikk kimenetelének pillanatában még nem kapható)
LG E2380VX
A LG szintén egy sikergyanús dizájnmonitort dobott a piacra, melynek külsejével és képminőségével is elégedettek voltunk. Bár a monitornak vannak hibái (színvilága átlagos és a sötét árnyalatokat nem szereti), képminősége összességében jó. Ezért legfeljebb a tükröződő panellel kell kibékülnünk, igaz vannak, akik kifejezetten ezt keresik. A kijelző szép háttérvilágítása és viszonylag széles látószögei miatt filmnézésre is ajánlott. A formás monitort remek interpolációja és viszonylag gyors válaszideje miatt játékra is érdemes elővennünk, ráadásul a képarány kezelésben sem találtunk kifogást. A csatlakozók táján két digitális bemenet van, egy HDMI és egy DVI, utóbbit sajnos egyre több készülékről spórolják le. Kár, hogy az ergonómiai képességek tárháza nagyon szűk, még a specifikációban meghatározott értékhez képest is kisebb a döntögetési tartomány. Mai tesztünkben egyedül az LG kijelzőjéhez jár a 3 napos pixelhiba garancia, ez pedig előny lehet a többiekhez képest.
A monitorokat a teszthez a CHS Hungary Kft-től, az Asus Magyarország-tól és a Cédrus Számítástechnikai Kft-től kaptuk kölcsön, köszönjük!
