Edge
A Microsoft következő generációs operációs rendszere, a Windows 10 most már heteken belül megjelenik, így a Microsoft szoftverfejlesztői még nagyobb tempóra kapcsoltak, mint korábban – remek példa erre, hogy gyors egymásutánban három friss Windows 10 Preview build is érkezett a napokban. A legnagyobb változást a 10.158-as kiadás hozta, hisz a sok kisebb újítás mellett egy nagyon fontos extrát is elérhetővé tett, ez pedig nem más, mint a Microsoft Internet Explorer webböngészőjének leváltója. Az új webböngésző eleinte Project Spartan kódnév alatt futott, de az áprilisi BUILD konferencia alkalmával elárulták, mi lesz a végleges neve: nem más, mint Edge. A friss webböngésző motort már régóta lehet próbálgatni – egyik korábbi kiadását már mi is megvizsgáltuk néhány hónapja.
A 10.158-as build óta a Microsoft Edge felhasználói kezelőfelülete is elérhetővé vált, természetesen az összes fontos újítással együtt, így most már komplexebb képet kaphatunk arról, mit kínál a sokat kritizált Internet Explorer utódja, amihez a Microsoft óriási reményeket fűz. Nem véletlen, hogy a kissé megkopott Internet Explorer elnevezést is lecserélték, hisz tiszta lappal szeretnének indulni a webböngészők szegmensében, ahol hatalmas verseny zajlik az internetezők kegyeiért, és egyik szereplő sem kispályás kezdő.
A 10.158-as buildtől kezdve a Microsoft Edge webböngésző tálcás ikonja végre az Edge nevet viseli, dizájnja pedig megújult. A kezelőfelület letisztult, igényes, egyszóval illik a Windows 10 modern környezetébe, de ez aligha véletlen. De természetesen nem csak a kinézet változott, rengeteg beállítási opció is feltűnt, így a webböngésző viselkedése az aktuális felhasználói igényeknek megfelelően módosítható.
A webböngésző indulásakor többféle beállítás közül is lehet választani, így azonnal kedvenc weboldalaink nyílhatnak meg, de az előző böngésző állapot is visszatölthető az összes megnyitott füllel, csak úgy, ahogy üres lapot is kérhetünk. Igény esetén a leggyakrabban meglátogatott weboldalak is szerepelhetnek a kezdőlapon, sőt, ezeknél még ajánlott tartalmak közül is lehet válogatni, ha szeretnénk. Az éppen megtekintett weboldalt két kattintással kitűzhetjük a Start Menü csempéi alá is, ami nem egy hátrány.
Szükség esetén egyéb webböngészők könyvjelzőit is beimportálhatjuk, valamint a beviteli mezők automatikus kitöltésének lehetősége és a jelszavak megjegyzése is bekerült a repertoárba (igen, ez a régebbi bétában hiányzott, pedig manapság elég alap dolog). Sajnos a bővítmények kezelésére még nincs mód, és a bemutató kiadásban nem is lesz, hisz a tervek szerint ez a funkció majd csak a hivatalos rajt után élesedik. Az olvasó mód viszont teljes funkcionalitással működik: esetében választhatunk betűméretet, valamint különböző témákat is a világostól egészen a sötétig attól függően, melyik passzol jobban ízlésünkhöz.
Beállítási lehetőségekHiányérzetünk tehát még lehet, de semmi pánik, ez még mindig egy bemutató kiadásnak tekinthető webböngésző, ami később új funkciókkal bővülhet, valamint a még meglévő hibáitól is megszabadítják a fejlesztők az elkövetkező hetek, illetve hónapok folyamán.
A cikk apropója egyébként az, hogy a Microsoft új webböngészője az elmúlt tesztünk óta sokat fejlődött, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy megnézzük, miként teljesít riválisaival szemben, illetve HTML5 támogatás tekintetében fejlődött-e, és ha igen, pontosan mely területeken.
Tesztkonfiguráció
Tesztkonfiguráció és a tesztelés menete
A webböngészők teljesítményének mérését minden esetben úgy végeztük, hogy az egyes teszteket ötször futtattuk le, minden futtatás között újraindítottuk a webböngészőt és minden teszttípus esetén rendszer-újraindítást végeztünk. Az eredmények a mérések átlagából tevődnek össze.
A tesztrendszer az alábbi komponensekből állt:
• Alaplap: Gigabyte Z97-D3H rev 1.1
• Processzor: Core i3-4160
• Rendszermemória: 2 x 4 GB Kingston HyperX Fury DDR3-1866 MHz
• Adattárolás: Western Digital Caviar Black 500 GB (SATA 6 Gbps; 7200 RPM)
• Tápegység: Cooler Master V850
• Számítógépház: Cooler Master Test Bench
• Processzorhűtő: Gyári Intel CPU hűtő
• Operációs rendszer: Windows 10 Preview (Build 10.130 és 10.162, minden frissítéssel)
Webböngészők:
• Internet Explorer 11.0.10011.0 (Windows 10 Build 10130)
• Internet Explorer 11.0.10162.0 (Windows 10 Build 10162)
• Microsoft Project Spartan 15.10130.0.0 (Windows 10 Build 10130)
• Microsoft Edge 20.10162.0.0 (Windows 10 Build 10162)
• Google Chrome 43.0.2357.130 m
• Mozilla FireFox 39.0
• Opera 30.0.1835.88
Tesztek I. – JavaScript
JavaScript tesztek
SunSpider Benchmark 1.0.2
A népszerű SunSpider Benchmark 1.0.2-es változata az adott webböngésző JavaScript motorját próbálja megizzasztani. A teszt során a különböző feladatok teljesítésének idejét méri a rendszer, így az alacsonyabb összesített pontszám nagyobb sebességet jelent.
A Microsoft webböngészői látványosan dominálnak ebben a tesztben, és az is remekül látszik, hogy az egyes kiadások között van némi előrelépés, még ha ez szinte hibahatáron belüli is.
Kraken 1.1
A Mozilla nevéhez fűződő Kraken Benchmark szintén csak a JavaScript teljesítményt vizsgálja, és viszonylag hamar eredményt ad. A Kraken Benchmark a SunSpider Benchmarkhoz hasonlóan többféle platformon is fut, így nem csak asztali PC vagy noteszgép webböngészője tesztelhető vele. A szoftver a jelek szerint többnyire egy programszálon dolgozik, így a Turbo támogatással ellátott, magas egyszálas teljesítményt kínáló központi egységekkel szerelt rendszerek jobb eredményeket érhetnek el benne.
A Kraken 1.1 alatt a modern webböngészők nagyon hasonló teljesítményt nyújtanak, az IE 11 kiadásai azonban látványosan lemaradnak az élbolytól, azaz remekül látszik, hogy a Spartan és az Edge esetében valóban történt némi előrelépés.
Octane 2.0
Az Octane 2.0 mögött a Google szakemberei állnak, úgyhogy várható volt, hogy a Chrome jól teljesít, de...
A Microsoft Edge igazán komoly meglepetést okozott, hisz mindenkit maga mögé utasítva az első lett – a Chrome lemaradása persze nem vészes, viszont remekül látszik a Spartan óta végbement fejlődés. IE 11 fronton nincs túl nagy előrelépés: a javulás mértéke elenyésző.
Tesztek II. – Komplex appok
Komplex appok
A második körben már olyan alkalmazásokat használunk, amelyek többféle területen is vizsgálják az adott webböngésző teljesítményét, így jobb képet adnak az összteljesítményről, illetve a valós használat alkalmával tapasztalható teljesítményről.
Futuremark PeaceKeeper
A Futuremark ingyenesen elérhető, keresztplatform-támogatással ellátott tesztprogramja a renderelés teljesítménye mellett a HTML5 WebGL, a HTML5 videó, a HTML5 Game, a HTML5 WebWorker, a Canvas, a Data, a Text Parsing és a DOM Operations tesztek eredményeinek összesítésével jellemzi az adott webböngésző teljesítményét. A komplex teszt tehát minden fontosabb területet felölel, így az általa adott pontszámok igazán beszédesek.
A korábbi teszt alkalmával a Spartan még nagy lemaradásban volt a riválisokkal szemben ebben a megmérettetésben, és a jelek szerint a helyzet arányaiban nem is javult. A Firefox-Chrome párharcban azonban komoly változás állt be: a Chrome korábban még vezetett riválisa előtt, most azonban a FireFox csúnyán elhúzott tőle, illetve a mezőny többi tagjától is.
WebXPRT 2013
Ez a teszt szintén komplexebb módszereket alkalmaz a teljesítmény méréséhez, így összetettebb képet ad. A négy teszt között HTML5 és JavaScript alapúak egyaránt vannak, maga a mérés pedig meglepően sokáig tart.
A WebXPRT teszt remekül rávilágított arra, hogy mind a Spartan, mind pedig az Edge esetében tesztelésre szánt, kvázi béta verziós szoftverről van szó, ami még messze nem tökéletes. A két szóban forgó webböngészőnél az Offline Document tesztnél megállt a folyamat, és több tízpercnyi várakozás után sem történt előrelépés, azaz valahol a Spartan új kiadásának készítésekor homokszem került a gépezetbe, ami még az Edge-nél is jelen van.
BrowserMark 2.1
A Rightmark által kifejlesztett webböngésző teszt szintén a komplexebb, árnyaltabb képet alkotó appok táborát erősíti. A kezdőlapon megjelennek az aktuális webböngészővel és operációs rendszerrel kapcsolatos adatok, plusz azt is kiválaszthatjuk, melyik szerverről fusson a teszt. A szoftver az alábbi képet adta a versenyzőkről:
A komplex tesztekkel dolgozó Browsermark meglepő végeredményt tárt elénk: szerinte a Spartan és az Edge teljesítménye a régebbi és az újabb IE 11 teljesítménye között helyezkedik el. Ez baj, de ne feledjük, egyrészt béta webböngészőkről van szó, másrészt ez csak egy teszt a sok közül.
Bmark
A Bmark Canvas 3D és WebGL alapú tesztekkel dolgozik, így inkább a grafikai képességekről rántja le a leplet.
BMark alatt már jobb a helyzet, ugyanis a Spartan és az Edge is jobban teljesít, mint az IE 11-es kiadásai, viszont riválisaiktól még elmaradnak.
Tesztek III. – HTML5 és a végszó
HTML5 teszt
A html5.org tesztjét ismét bevettük a kalapba, hisz ebből kiderül, mely webböngészők milyen szinten támogatják a HTML5 szabvány különböző funkcióit. Ebből az is kiderül, mekkora előrelépésre tettek szert a Microsoft webböngészői a verzió-váltás során. Először lássuk az összesített pontszámot. Íme:
Internet Explorer fronton abszolút nem történt változás, csak úgy, ahogy Spartan-Edge fronton sem: minden maradt a régiben, azaz semmilyen új szolgáltatás nem került be a repertoárba. Ha viszont a korábbi tesztünket nézzük, akkor mindkét fronton látható előrelépés: az IE 5 ponttal, az új Spartan és az Edge pedig 47 ponttal javult, azaz a fejlesztők abszolút nem tétlenkedtek.
Most pedig következzenek a részletes adatok:
A fentiek alapján kiválóan látszik, mely területeken vannak elmaradva a Microsoft webböngészői a konkurens megoldásokhoz képest. A legszembetűnőbb talán a Security sor lehet, ahol minden rivális webböngésző jobban teljesít a Microsoft szoftvereinél.
Nem szabad elfelejteni azért azt sem, hogy a Microsoft Edge fejlesztése még javában zajlik, az általunk kipróbált kiadás pedig még nem a végleges változat volt – a július 29-én esedékes megjelenésig még fejlődhet a Microsoft új reménysége.
Egész jó alternatíva
A Microsoft Edge kezd egyre inkább eltávolodni az Internet Explorertől. Úgy látszik tehát, hogy a gyomlálás tényleg jót tett a kódnak. Hibák sajnos még vannak, bár ezek közül néhányat csak kifejezetten böngésző izzasztó benchmarkokban sikerült előhoznunk, szóval annyira nem vészes a helyzet. Ettől függetlenül reméljük, hogy mire az átlagfelhasználókhoz is eljut az Edge addigra minden ilyen hibát kijavítanak benne (volt teszt, ami IE11 alatt még ment, Edge alatt már nem). Az irány szerintünk jó, úgyhogy érdekes lesz látni, hányan állnak majd át az új böngészőre a Windows 10 startja utáni hónapokban.