Bevezető

Az ASUS O!Play családjának eddig megjelent tagjai közül szinte kivétel nélkül mindegyiket vendégül láttuk már egy-egy teszt erejéig, és most két újabb példánnyal bővült a termékpaletta, így velük sem teszünk kivételt: az alábbiakban alaposan körbejárjuk az O!Play Media Prót és a Blu-ray meghajtóval ellátott BDS-700-as modellt.

[bold]O!Play Media Pro

[/bold]

Az O!Play Media Pro első ránézésre minimálisan átalakított, DVB-T vevőt is tartalmazó O!Play Mini Plusnak tűnik, mindjárt kiderítjük, hogy tényleg az-e.

Annak érdekében, hogy a három asztali médialejátszót könnyedén össze lehessen hasonlítani, legfontosabb specifikációikat az alábbi táblázatban összesítettük.

 

Ahogy az a fenti táblázatból látható, a Mini Plus és a Media Pro között kevés különbség van. Utóbbi 4 in 1 helyett csak 2 in 1 típusú memóriakártya-olvasót tartalmaz és USB 2.0+eSATA kombó porttal sem rendelkezik, viszont kínál DVB-T vevőt, ami pedig a Plus esetében minősül hiánycikknek.

[bold]O!Play BDS-700

[/bold]

A második újdonság már egy nagyobb Blu-ray lejátszó formájában érkezik, persze némi csavarral. A csavar ott van, hogy a CD/DVD/Blu-ray és 3D Blu-ray tartalmak lejátszására képes újdonság alapvető asztali médialejátszó funkciókat is kínál, így tulajdonképpen két terméket ötvöz: egy klasszikus Blu-ray lejátszót és egy asztali médialejátszót.

Ezek után nézzük, milyen tulajdonságokkal rendelkezik a BDS-700:

Most, hogy a termékek nyers specifikációival tisztában vagyunk, vizsgáljuk meg őket egyenként, részletesen.

O!Play Media Pro - A hardver

Az O!Play Media Pro elődeihez hasonlóen egy tetszetős, informatív dobozban érkezik hozzánk, amin szinte minden fontosabb információt megtalálunk.

A doboz belseje is igényes, tartozékok tekintetében pedig egy rossz szavunk sem lehet, most sem spórolták ki a HDMI kábelt. A doboz két szintből áll: a felsőn az O!Play Media Pro foglal helyet, alatta pedig a kiegészítők sorakoznak. Vegyük is szemügyre gyorsan, hogy pontosan mit kapunk a friss jövevényhez.

A tartozékok között a következő dolgokat találjuk: egy vaskos, többnyelvű felhasználói kézikönyvet, egy telepítő lemezt, egy HDMI kábelt, egy RCA A/V kábelt, a DVB-T tuner antennáját a hozzá tartozó kis koax adapterrel, valamint magát a tápadaptert, amelyhez európai és angol szabványú villásdugó-adapter egyaránt jár. Gyakorlatilag semmit sem hiányolhatunk, a körítés tökéletes.

Most pedig ismerkedjünk meg az O!Play Media Próval is, ami első ránézésre semmiben sem különbözik a korábban már általunk is tesztelt O!Play Mini Plustól. Az ördög persze most is a részletekben rejlik. Az előlapon az USB 2.0-s csatlakozó mellett már nem 4 in 1, hanem csak 2 in 1 memóriakártya-olvasót találunk, amely SD és MMC memóriakártyákat fogad - ezekről automatikusan is le tudja játszani a különböző tartalmakat.

Az előlapon a távirányító infra vevőjén és a RESET gombon kívül egyéb extrát nem találunk - utóbbit, azaz a RESET mikrokapcsolót szerencsére egyszer sem kellett használnunk. Ha mégis igénybe kell venni, akkor egy kiegyenesített gémkapoccsal működésre bírhatjuk.

A hátoldal már érdekesebb. A bal szélen a tápadapter csatlakozója lapul, mellette pedig egy Gigabites Ethernet port és a Kompozit A/V csatlakozó 3,5 milliméteres Jack audió kimenete bújik meg. A sorban optikai audió kimenet, valamint egy 1.3-as mini-HDMI videó kimenet is jelen van, sőt, még egy USB 2.0-s portot is kapunk. A sort a jobb szélen a DVB-T vevő speciális antenna bemenete zárja, amelyhez egy pici átalakító kábel is jár, így a mellékelt, mágneses talppal ellátott, a fémfelületekre tökéletesen tapadó hordozható antennát könnyedén a rendszerhez csatlakoztathatjuk. Az antenna helyenként lehet, hogy kevés lesz, attól függően, hogy mennyire vagyunk messze vagyunk a DVB-T adást szóró adótól, illetve mennyi terepakadály van köztünk és az adó között. Ha a gyári antennával nem sikerül a jel befogása, akkor erősítős szobai antennával próbálkozzunk. A legjobb eredményt persze még mindig megfelelő tetőantennával lehet elérni.

Az O!Play Media Pro jobb- és baloldalán semmi különleges nincs - ebben is hasonlít a termék az O!Play Minire és az O!Play Mini Plusra.

A fedlapon ezúttal is az O!Play Mini Plus esetében már megszokott mintát találjuk, amelyre "ASUS" és "O!Play" feliratok is kerültek. A készülék alján négy darab gumitalpat látunk, plusz a szokásos matrica is helyet kapott itt. A talpak természetesen most is négy darab csavart rejtenek. Garanciaidőn belül ezeket a talpakat inkább ne piszkáljuk, aki kíváncsi a termék belsejére, annak inkább megmutatjuk, mit rejt a műanyag ház. Íme:

Szétszedés közben kiderült, hogy az O!Play Media Pro egy Realtek RTD 1185DD típusú SoC egységgel érkezik. Az O!Play Media Pro SoC egységén egy alumínium hűtőborda lapul, amit két csavar tart a helyén. Ez a SoC megegyezik azzal az egységgel, ami a Mini Plusban is lapul. Itt tehát nincs változás.

A távirányító egy remek darab, amely dizájn tekintetében már ismerős lehet az O!Play TV Próból. A távvezérlőn sajnos se TimeShift, se felvétel gomb nem látható, de ez összességében nem is meglepő, hiszen az O!Play Media Pro nem kínál a különböző adattárolók számára belső bővítőhelyet. Mi azért titkon reménykedtünk, hogy ezek a funkciók is bekerülnek a repertoárba, legfeljebb USB-s adattár alkalmazása mellett.

Az egyéb funkciók használata is gyerekjáték, így ezekre gyakorlatilag felesleges karaktereket pazarolni, hiszen minden magától értetődő - még akkor is, ha először használunk O!Play lejátszót.

Az áramellátásról két darab AAA formátumú alkáli elem gondoskodik, amelyek a csomag részét képezik.

Egyetlen egy kifogásunk van a távvezérlővel kapcsolatban: a zongoralakk fekete borítás félelmetesen érzékeny az ujjlenyomatokra, a karcokra és a porra, így nem biztos, hogy jó ötlet ilyen felületet használni egy távirányítón, amit folyamatosan nyomkodunk, hiszen pillanatok alatt tele lesz ujjlenyomatokkal, amiket művészet letakarítani - főleg úgy, hogy közben 1-1 karc ne kerüljön a felületre. Ettől eltekintve más "problémánk" nincs.

 

O!Play Media Pro - Szoftver és tapasztalatok

Az új O!Play rengeteg hasonlóságot mutat menü tekintetében az O!Play Mini Plus-szal. A beállításokat tartalmazó menü felépítése nagyon hasonló - szinte csak a DVB-T tuner beállításait tartalmazó menü esetében fedezhetünk fel különbséget.

A kezelőfelület ezúttal is letisztult és egyszerű, így semmi sem vonja el a figyelmünket a kikapcsolódásról. Azért, hogy az érdeklődők is megcsodálhassák az O!Play Media Pro menüjét, készítettünk róla pár képet és egy rövid videót. Íme:

 

Ahogy az a fentiekből is kiderül, a menü felépítése nagyjából megegyezik az O!Play Mini Plus-éval.

Apró probléma, hogy a távirányító jeleit néha-néha késve veszi a rendszer - erre főleg a DVB-T beállításnál volt példa. Apró késések előfordulnak, ami bosszantó, hiszen a gombnyomásra nem reagál azonnal a rendszer, a második gombnyomás után pedig duplán végrehajtja az utasítást. Szerencsére ez a jelenség csak a DVB-T beállítás alkalmával volt látványos, amikor a csatornakeresést meg akartuk szakítani. Egyéb esetekben csak ritkán láttunk ilyesmire példát - inkább kisebb akadozásokat figyeltünk meg, ami fél, illetve egy másodperces késést jelent.

A képek, filmek és zenék esetében a már megszokott funkciókat kapjuk. A képeknél lejátszás közben lehet háttérzenét alkalmazni, tudunk nagyítani, akár 16x-os méretig, lehet lejátszás közben áttűnési effekteket használni, valamint a képek listázásánál is megtaláljuk a szokásos opciókat. A képeket elforgathatjuk, de akár módosíthatunk a videó beállításokon is (fényerő, kontraszt, stb.) Animált gif fájlokkal ez a médialejátszó sem bír - csak az első képet jeleníti meg, magát az animációt nem. Az egyes fotóknál a "lájk" gomb megnyomásával megoszthatjuk azokat Facebookon, persze ehhez ekőtte be kell lépni a Facebook fiókba. Ha utóbbi megvan, akkor a megosztás gyors és egyszerű.

A kínálatból természetesen a fájlkezelő sem hiányzik, ami a már megszokott szolgáltatásokat kínálja.

A zenéknél nincs probléma a lejátszással, a rendszer minden számot az elejétől kezd el játszani, nincs zavaró levágás, mint korábban, a HD2 esetében. A zenék tallózásához is rendelkezésre állnak a különböző rendezési opciók. A zenéket is lehet "lájkolni", ekkor a profilunkon megjelenik az adott zene előadója és címe, viszont magát a számot O!Play-en keresztül természetesen nem oszthatjuk meg ismerőseinkkel. A zenék lejátszásánál van lehetőség egy-egy track lejátszásának ismétlésére, de akár az "Összes ismétlése" opciót is használhatjuk.

A filmek esetében a támogatott formátumok lejátszása zökkenőmentes. Lejátszásnál tekerhetünk előre-hátra, de akár időtartamra vagy időpontra is ugorhatunk. Lehetőség van a feliratok testre szabására, valamint audió csatornát is válthatunk, ha szükséges. A feliratok kezelésével minden rendben, igaz, MKV esetében a formázott feliratoknál a formázással kapcsolatos tageket is megjeleníti a rendszer. A karakterkódolás UTF8-as és közép-európai móddal egyaránt működik - mindig az adott feliratfájlhoz passzoló karakterkódolást kell kiválasztanunk, ha esetleg az ékezetes betűk megjelenítése nem tökéletes. A menü gombbal filmnézés közben elérjük a lejátszó menüpontjait is.

A többcsatornás audió streameket lejátszása és kezelése tökéletes volt és a DTS->sztereó konverzióval kapcsolatban sem tapasztaltunk semmiféle kellemetlenséget.

Az online szolgáltatások között ugyanazokat találjuk, mint amiket az O!Play TV Pro esetében már bemutattunk - ezek mind-mind hibátlanul működnek, így most nem pazarolunk rájuk karaktereket.

Az extra szolgáltatások között megtaláljuk a már jól ismert AutoPlay-t, az O!Direct-et, az O!MediaShare-t és a Right TXT-t. Ezeket korábbi cikkeinkben már kiveséztük.

A végére hagytuk az O!Play Media Pro legkomolyabb szolgáltatását, a beépített DVB-T tunert. A TV és a rádió adások esetében a TimeShift funkciót nem alkalmazhatjuk, ugyanis a rendszer nem képes az adás rögzítésére. Ettől eltekintve a menüpontok, illetve a kezelőfelület ugyanaz, mint a TV Pro esetében.

A televíziós és rádió adások megtekintése, illetve meghallgatása zökkenőmentes, a DVB-T vevő tökéletesen működött. Vételhez ugyanúgy Németországot és a 38-as csatornát (610 MHz-es frekvencia, 8 MHz-es sávszélesség) kell kiválasztani, mint ahogy azt az O!Play TV Pro cikkünkben már említettük.

Fogyasztás

A pici asztali médialejátszó üresjáratban 5,35 wattos, terhelés alkalmával pedig 6,15 wattos fogyasztás mellett üzemel úgy, hogy a hálózati vezérlő is aktív volt. 2,5 colos külső merevlemez alkalmazásakor az üresjárati fogyasztás 6,8 wattra kúszott fel, terhelés alkalmával pedig 9,2 wattot fogyasztott a rendszer.

Mivel az O!Play Media Pro passzív hűtéssel rendelkezik, így zajszintről nem beszélhetünk. Az asztali médialejátszó hangtalanul végzi a rá bízott feladatokat.

 

O!Play BDS-700 - A hardver

Az O!Play Media Pro mellett egy másik új O!Play-t is kipróbáltunk, amelynek különlegessége abban rejlik, hogy Blu-ray meghajtóval érkezik és úgy néz ki, mint ha egy egyszerű asztali Blu-ray lejátszó lenne.

A BDS-700-as típusjelzéssel ellátott újdonság egy rendkívül tetszetős dobozban érkezik, ami első ránézésre ijesztően nagy: az O!Play család egyéb tagjai nagyságrendekkel kisebb dobozokban foglalnak helyet, igaz, jóval kisebbek is, mint a BDS-700. Maga a doboz tetszetős és megfelelően informatív – ahogy az lenni szokott.

Ahogy a leragasztott kartondobozt kibontottuk, egyből elénk tárult egy fényes fekete kis dobozka, amely a tartozékokat rejti. A sorból persze a dokumentáció sem hiányzik, ami természetesen most is több nyelven íródott. Telepítő CD-t ezúttal nem rejt a csomag, de erre most igazából szükség sincs, hiszen semmi olyan funkció nem áll rendelkezésre, amelyhez plusz szoftver kéne.

A tartozékok között megtaláljuk a távirányítót a hozzá tartozó AAA formátumú alkáli elemekkel együtt. A távkapcsoló esetében érdekesség, hogy lefóliázva érkezik – ebből kitalálhatjuk, hogy a fólia alatt az oly sokszor kritizált lakkfekete borítás bújik meg.

A tartozékokat rejtő dobozban sajnos HDMI kábelt ezúttal nem találunk, pedig igencsak szükség lenne rá egy Blu-ray lejátszónál, amit ugye a többség alapból HDMI porton keresztül használ(na). Van helyette kompozit A/V kábel. A sort egy tápkábel zárja, azaz a termék ezúttal nem külső tápadaptert, hanem beépített tápegységet alkalmaz. Ez jó hír.

Az O!Play BDS-700 igazán szép darab. Az előlap és a ház rendkívül tetszetősre sikeredett, igaz, a lakkfekete borítással ismét találkozunk, ugyanis a Blu-ray meghajtót rejtő ajtó, valamint az ajtó mögötti rész szintén ilyen bevonatot kapott. Maga az előlap egyébként szép letisztult. Az automatikusan nyíló, illetve csukódó ajtó mögött a Blu-ray meghajtó mellett egy kijelző is helyet kapott, ami plexi ablak mögött csücsül. Itt látjuk a készülék működésével kapcsolatos legfontosabb információkat, igaz, a kijelző egy kissé erős világítást kapott. Szerencsére a fényerősség szabályozható, méghozzá a távirányítón található „Dimmer” gomb segítségével. Összesen három fényerősség-szint áll rendelkezésre.

Az előlap jobb oldalán megtaláljuk a bekapcsoló gombot, valamint három egyéb gombot is - utóbbiak között a "Play", "Stop" és "Eject" gombok lapulnak.

A BDS-700 hátulján számos csatlakozó található. Megtaláljuk itt a 10/100 Mbps-os Ethernet vezérlő RJ45-ös portját, valamint egy kompozit A/V és egy komponens videó kimenetet is. A rendszer két darab HDMI kimenetet kínál: az egyik A/V, míg a másik audió kimenetként szolgál – így külön kábelen keresztül kapcsolhatjuk a rendszert HD televízióhoz és házimozi erősítőhöz. A sorban jelen van még egy koaxiális és egy optikai audió kimenet is, sőt, külső adattárolók fogadására még egy USB 2.0-s port is rendelkezésre áll. A külső adattárolók rendelkezhetnek EXT3, FAT16, FAT32 vay NTFS fájlrendszerrel is, adattároló kapacitásuk pedig maximum 2 TB lehet. Kívülről nem látszik, de a BDS-700 802.11 b/g/n típusú WiFi adaptert is tartalmaz.

A termék jobb- és baloldalán semmi extrával sem találkozunk: itt csak szellőzőket láthatunk oldalanként egy-egy csavar kíséretében.

A rendszer gumilábakon áll, amelyek egyfelől csúszásmentességet biztosítanak, másfelől a Blu-ray meghajtó motorja által keltett rezgések terjedésének is gátat szabnak.

Maga a BDS-700-as modell egyébként ezúttal több érdekességet is tartogat. A rendszer nem Realtek által készített SoC egységre, hanem egy Marvell SoC-ra épül (Marvell 88DE3010), sőt, még Splendid támogatással is rendelkezik, amely képjavító funkciókat biztosít. A BD 2.0-s tartalmak lejátszását segíti, hogy a lejátszó vezetékes, illetve vezeték nélküli (802.11b/g/n) kapcsolaton keresztül képes az internetre csatlakozni, valamint az a tény is, hogy a lejátszó 2 GB-nyi NAND Flash alapú tárhellyel rendelkezik. Persze ezt a tárhelyet USB 2.0-s külső adattárolóval is kiválthatjuk, ha akarjuk – a menüben kiválaszthatjuk, hogy BD 2.0-s Blu-ray film esetén melyik tárolóra támaszkodjon a rendszer.

Az újdonság Qdeo videó-utófeldolgozó egységgel is bír (12-bit/300 MHz), amely a jobb képminőségről gondoskodik. A Qdeo egység a videó zajcsökkentéséről, a de-interlacing funkcióról, a DVD videó felskálázásáról, az adaptív kontrasztjavításról, az intelligens szín-újratérképezésről, valamint a Deep Colour Decoder támogatásról egyaránt gondoskodik. Utóbbi MPEG1/2, MPEG 4 SP/ASP, H.264, VC-1 és RMVB típusú videóknál érhető el. Analóg audió kimeneten keresztül 115 dB-es jel/zaj arányra és 0,0025% alatti teljes dinamikus harmonikus torzításra számíthatunk – ezek szép értékek.

Az asztali Blu-ray lejátszó, amely médialejátszó képességekkel is fel van ruházva, 430 x 50 x 252 milliméteres mérettel, illetve 3 kilogrammos tömeggel érkezik. 

O!Play BDS-700 - Szoftver és tapasztalatok

A BDS-700-as asztali médialejátszó és Blu-ray lejátszó esetében egy új felhasználói kezelőfelület fogad minket, amely ezúttal is letisztult dizájnnal érkezik. A könnyen kezelhető és könnyen áttekinthető felhasználói kezelőfelületen keresztül minden szükséges szolgáltatást elérünk, amelyekkel kapcsolatban az alábbi pár soron keresztül megosztjuk a legfontosabb tapasztalatainkat.

Főmenü és beállítások

A menü vezérlése egyszerű, igaz, a távirányító jeleit néha apró fáziskéséssel követi a rendszer, ami esetenként bosszantó – még szerencse, hogy ebből nem űz sportot, így összességében nem zavaró a hibajelenség. A főmenüben a legfőbb funkciókkal találkozhatunk, plusz a beállításokhoz is eljuthatunk.

A beállítások között minden szükséges opció jelen van, ezekről a fenti pár fotó ad képet. Aki ennél részletesebben is szeretne megismerkedni az opciókkal, tekintse meg a lentebb található videót. Amenyiben a beállítások között nem szerepel a magyar nyelv, akkor minden bizonnyal régi firmware lapul az adott készüléken: ekkor a beállítások között a legutolsó menüpontban található "Firmware update" funkciót kell használni. Beállított internetkapcsolat mellett akár online frissítésre is van mód – mi ezzel próbálkoztunk, a végeredmény tökéletes lett. Aki inkább USB 2.0-s adattárolóról, illetve lemezről szeretné frissíteni a lejátszó szoftverét, természetesen ezekről is megteheti

Film, fotó és videó tallózásakor az adott menüpont alatt megjelennek a rendelkezésre álló források, amelyek között a DLNA és a csatlakoztatott USB-s adattároló partíciói egyaránt jelen vannak. A DLNA 1.5-ös támogatással ellátott rendszer a DLNA műsorforrásokat alapból nem listázza ki, csak akkor, ha a DLNA menüre kattintunk.A tallózás egyszerű, azonban nem szabad elfelejteni, hogy adott menüből csak adott tartalmak érhetőek el: zenék tallózásakor például az audió tartalmakon kívül minden más tartalmat kiszűr a rendszer.

Zenék

Ha már a zenéket hoztuk fel példaként, nézzük meg a zenelejátszással kapcsolatos képességeket. A fájlok tallózása és lejátszása zökkenőmentes: a mappák tartalmát rendezhetjük A-Z, valamint Z-A sorrendbe, sőt, a régi fájlokkal, illetve az új fájlokkal is kezdődhet a listázás. Az adott mappa tartalmát miniatűrök és lista formájában egyaránt elérhetjük, csak úgy, mint a videóknál és a fotóknál.

A mappa szerkesztésére ezúttal nincs mód: sem átnevezni, sem másolni, sem pedig törölni nem tudunk, ugyanis a rendszer fájlkezelő funkciót nem kínál. No, de térjünk vissza a zenelejátszás kérdéséhez. A fájlok lejátszásával és kezelésével nincs probléma, így itt semmi érdekesről nem tudunk beszámolni: minden tökéletesen működik, ahogy kell.

Képek

A képek esetében szintén minden rendben: a fotók közötti tallózás egyszerű – gyakorlatilag úgy működik, ahogy a zenéknél már leírtuk. A képek megjelenítése gyors és zökkenőmentes. Az adott mappában lévő képek diavetítésként is lejátszhatóak, természetesen áttűnési effektek használata mellett, szabályozható időközzel. Háttérzene alkalmazására és nagyításra is van mód.

A támogatott fájlformátumok esetében semmi problémára sem figyeltünk fel, azaz egyre mégis: JPEG fájlok esetében Synology DS409Slim NAS használata mellett előfordult, hogy az adott képre kattintva nem a kép, hanem egy fehér alapon fekete kérdőjel jelent meg. Ezekkel a fájlokkal azonos körülmények között eddig egyetlen egy asztali médialejátszó sem produkált hibát, így a jelenség előtt értetlenül állunk. USB 2.0-s adattárolóról ugyanennek a könyvtárnak a tartalmával hibátlanul elbánt a rendszer. Azért a fura hibajelenség mellett egy kellemes meglepetés is várt ránk: ez az O!Play simán lejátszotta az animált GIF fájlokat, amiért ki is osztunk neki egy piros pontot, hiszen ezt a funkciót már régóta hiányoljuk.

Videók, feliratok

A videók, illetve filmek lejátszásánál a támogatott formátumokkal nem volt különösebb probléma, igaz, azért egy-két apróságra felfigyeltünk. A BD ISO fájlok támogatása ellenére sem USB 2.0-s adattárolón, sem pedig NAS-on nem találta az adott mappában elhelyezett BD50-es ISO fájlt a rendszer – két ilyen ISO-val is próbálkoztunk. A másik hibajelenség XVID típusú, külső feliratfájllal rendelkező film esetében tűnt fel: itt a felirat kezelése hibás volt, nem hogy ékezeteket, sokszor még magánhangzókat sem jelenített meg a rendszer. A helyzet a karakterkódolás változtatásával sem javult.

 

Szerencsére ezt a hibát csak egyetlen filmnél tapasztaltuk (baloldali kép), az MKV-k, Blu-ray filmek és egyéb tartalmak esetében hibátlan volt a feliratok megjelenítése. Elvileg a felirat menü lehetőséget biztosít a felirat betűméretének és pozíciójának módosítására, gyakorlatilag azonban hiába változtattuk meg a paramétereket, nem történt semmi. Film megtekintése közben az alapbeállítás is tökéletes volt, így ettől probléma nélkül használható a rendszer. A felirat esetében a színek módosítására ezúttal nincs mód – ez lehet, hogy egyesek számára probléma lesz.

Rendelkezésre áll azonban a Splendid képjavító szolgáltatás, amely előre beállított opciókat és testre szabható beállításokat is kínál annak érdekében, hogy a képi megjelenítés a lehető legjobb lehessen (ismerős lehet már az ASUS monitorokból).

Támogatott korongok

A Blu-ray meghajtó a Blu-ray és Blu-ray 3D lemezek mellett természetesen egyéb média típusokat is fogad. A támogatott lemezformátumok között az alábbiakat találjuk meg: BD-ROM, BD-R/RE, AVCHD, DVD-Video SL/DL, DVD-R/-R DL/-RW, DVD+R/+R DL, Audio CD/CD-R/-RW.

[bold]Online szolgáltatások

[/bold]

A felsoroltak mellett online szolgáltatásokat is találunk a repertoárban. Ezek között a Youtube, a FlickR, a Picasa és az Internetes rádió szolgáltatást találjuk, amelyek próbánk alapján hibátlanul üzemelnek. Facebook integráció és "lájk" funkció ezúttal nincs, mint ahogy YouTube videó feltöltési lehetőség sem, de a többség valószínűleg tökéletesen el tudja képzelni a kikapcsolódást eme funkciók nélkül is.

Többcsatornás audió, bitráta teszt

A többcsatornás audió tartalmak kezelésével nem volt semmi probléma: a True HD, DTS HD MA, DTS HR, Dolby Digital Plus és DTS audióval tökéletesen megbirkózott a rendszer, sőt a DTS->sztereó konverzió is hibátlanul működött. Bitráta tekintetében még a 40 Mbps-os fájlok sem jelentettek problémát, azonban a 70 Mbps-os bitrátájú tesztfájlunkba ennek a terméknek is beletört a bicskája. Ez persze nem minősíti a BDS-700-ast, hiszen a 70 Mbps-os tesztfájlt eddig egyetlen asztali médialejátszó sem tudta hibátlanul lejátszani.

Az ASUS újdonsága a BD2.0-s tartalmakkal is könnyedén megbirkózik, így elérhető a MovieIQ szolgáltatás, amely hasznos információkkal bombáz minket filmnézés közben, már amennyiben rendelkezésre áll beállított internetkapcsolat. A repertoárban Blu-ray 3D támogatás is szerepel, ám ezt megfelelő monitor, illetve megfelelő HD televízió hiányában ezúttal nem tudtuk kipróbálni.

Webes távirányító

A BDS-700-as Blu-ray lejátszót nem csak távirányítón keresztül, hanem okostelefon, tábla PC, illetve egyéb eszköz segítségével is vezérelhetjük, hála a webes távirányítónak. A webes távirányítót itt is úgy érhetjük el, ha a lejátszó IP címét beírjuk az adott készüléken futó webböngészőbe. A próba alapján ütőképes a szolgáltatás, igaz, picike késés azért tapasztalható a távirányítóhoz képest. Hogy mikor jöhet jól ez a funkció? Például akkor, ha a BDS-700 úgy van elhelyezve, hogy a távirányító jeleit fizikai akadályok miatt nem képes venni. A webes távirányító persze nem váltja ki teljes egészében a mellékelt távirányítót, hiszen kevés funkciót kínál, ahogy az a fenti képen is látszik.

NAS funkciók

NAS funkciók nem állnak rendelkezésre, azaz NFS és SMB támogatás hiányában a BDS-700-hoz csatlakozó USB 2.0-s adattárolók tartalma nem látható a hálózaton. A beépített 2 GB-os NAND Flash tárhely tallózására szintén nincs mód, de törlésére igen: ehhez a beállítások menü megfelelő opcióját kell használni, ami az "Egyéb" szekcióban található.

Zajszint és fogyasztás

A BDS-700 alap esetben csedben működik, de CD/DVD/Blu-ray lemez használatakor sem hangos – maximum addig van egy pici hangja, míg az adott korongot felpörgeti. Zajszint tekintetében tehát maximálisan meg lehetünk elégedve, a rendszer abszolút nem gördít akadályokat a zavartalan kikapcsolódás elé.

Fogyasztás tekintetében szintén pozitívak a tapasztalatok. Mivel a termék többféle módon használható, így minden aspektusból megvizsgáltuk, miként alakul a rendszer fogyasztása. Nézzük is a főbb állapotokat.

Kikapcsolt mód, készenléti állapot:

 

[list type="unordered"]

[*]Minden esetben 0,4 watt.

[/list]

Bekapcsolt mód, üresjárat:

[list type="unordered"]

[*]Blu-ray lemezzel, amely éppen nem pörög: 13,3 watt

[*]Csatlakoztatott USB 2.0-s merevlemezzel: 15 watt

[/list]

Bekapcsolt mód, videó lejátszás:

[list type="unordered"]

[*]DLNA támogatással, NAS-ról: 15,1 watt

[*]USB 2.0-s merevlemezről: 18,2 watt

[*]Blu-ray lemezről: 20,8 watt

 

[/list]

A BDS-700 összességében tehát jól vizsgázott és a fentiek alapján bizony jóval többet is kínál, mint egy átlagos Blu-ray lejátszó. Ennek fényében a következő oldalon pár szóban jellemezzük.

Verdikt

O!Play Media Pro

Az O!Play Media Pro és az O!Play Mini Plus között minimális különbségek vannak. Ilyen például az, hogy az O!Play Media Pro normál helyett mini-HDMI porttal érkezik és 4 in 1 helyett csak 2 in 1 memóriakártya olvasót kínál. Az eszköz a műsorok felvételére nem képes, de teletextet kínál, valamint elektronikus műsorújság is van rajta, igaz, utóbbi a műsorok címeit és a velük kapcsolatos információkat nem, csak a kezdési és vég időpontokat jeleníti meg. Ez így volt az O!Play TV Pro esetében is.

Az O!Play Media Pro tehát az O!Play Mini Plus picit átalakított, DVB-T tunerrel is ellátott változatának tekinthető, ami 39 900 forintos ajánlott végfelhasználói áron kerül forgalomba - tudtuk meg az ASUS hazai képviseletétől. Jelenleg az O!Play Mini Plus ára 32 000 forint körül helyezkedik el, így rajtunk áll, megelégszünk-e a Mini Plus szolgáltatásaival, vagy inkább pár ezer forintos plusz kiadásért cserébe a DVB-T tunerrel is rendelkező Media Prót válasszuk. A Mini Plus egy nagyon jó médialejátszó, így ha csak egy tuner hiányzik a boldogságunkhoz, akkor megéri a Media Pro a plusz kiadást. Amennyiben viszont felvételi funkciókra, beépíthető adattárolóra és NAS funkciókra is szükségünk van, úgy a értelemszerűen a TV Pro modell felé kacsintgassunk inkább.

O!Play BDS-700

A Blu-ray optikai meghajtóval is felvértezett O!Play egy ütőképes asztali CD/DVD/Blu-ray lejátszó, amelybe az ASUS mérnökei asztali médialejátszókra jellemző funkciókat is belecsempésztek. A rendszer a legfrissebb firmware alkalmazása mellett is tartalmaz egy-két apró hibát, ám ezeket a korábbi gyakorlatot látva valószínűleg rövid időn belül száműzni fogják. A Blu-ray lejátszók piacán üde színfolt lehet a BDS-700, ami tulajdonképpen átmenetet képez az asztali Blu-ray lejátszók és az asztali médialejátszók között. Az újdonság többet tud, mint egy átlagos Blu-ray lejátszó (ez mondjuk az árán is meglátszik), viszont tudása egy picit szerényebb, mint egy átlagos asztali médialejátszóé, ez még idővel változat, ahogy fejlődik a firmware.

A Wifi és a hangsávnak külön HDMI kimenet hasznos extrák lehetnek, így mindenképpen érdemes megfontolni Blu-ray lejátszó keresésénél a 60 ezer forint környéki BDS-700-ast is.

A tesztben szereplő O!Play Media Pro és OPlay BDS-700-as készülékek az ASUS hazai képviseletétől érkeztek kipróbálásra, ezúton is köszönet értük!