1. Dell Inspiron M5010 - Specifikáció és hardver
A Dell mostanában valahogy nem találja az utat a siker felé az olcsóbb régiókban. Az előző és az új Inspiron se sikerült igazán jól, az XPS-ekből és Latitude-okból nyert profittal pedig aligha fogja átvészelni a válságot a cég, hiszen annyi konkurenciája lett mára, mint égen a csillag. A Vostro V13 volt hosszú idő után az első olyan gép, amelybe szó szerint belehabarodtunk, így aztán reménykedtünk, hogy a vállalat – látva a reakciókat – ebbe az irányba viszi majd tovább a fejlesztéseit. Sajnos egyelőre nem így lett, viszont a legújabb Inspironokat vinni fogják, mint a cukrot. A magyarázat a következő pár oldalon keresendő.
Mi lehet egy igazán sikeres notebook receptjének a titka? Csinos külső, jó brand, esetleg egy remek árcédula? Nos, a Dell mind a hármat igyekezett egybe gyúrni a legújabb Inspironnál, az M5010-nél, amely a cégtől nem megszokott módon ezúttal AMD alapokra épül. Sokan most biztos legyintenek, és előre leírják a készüléket, de tévednek, méghozzá elég nagyot. Lássuk, miből áll össze az új sikertermék.
Első és legfontosabb, hogy a cég a belépő szinten elhelyezkedő AMD processzorok közül az alacsonyabb fogyasztással rendelkező példányból vásárolt be, amely nem csak az akkumulátoros üzemidőre, de a hőtermelésre is jó hatással lehet. A 2 GB memória és a 250 GB-os merevlemez ma gyakorlatilag sztenderdnek tekinthető ebben a szegmensben, az eSATA viszont semmiképpen sem. Picit haragszunk a 100 MBites vezetékes hálózati kártya miatt, 2010-ben ez továbbra is ciki. Operációs rendszert nem kapunk, viszont a garancia 3 év, amely nagyon sokat nyomhat a latba vásárlásnál. Ezért a csomagért kevesebb, mint 140 ezer forintot kell a pénztárnál hagynunk, nem tűnik egy rossz üzletnek nemde?
A készülék mellé csomagolt kiegészítőket illetően a Dellnél nagyon spórolósra vették a figurát, ugyanis a FreeDOS-t helyreállító lemezen kívül gyakorlatilag semmit nem kapunk – eltekintve a kötelező leírásoktól. Ez azért probléma, mert a Windows 7 ugyan rengeteg mindent felismer már a telepítés során is, viszont a vezeték nélküli hálózati kártyát és a videokártyát nem. Ennek következtében vagy előre letöltjük a hozzájuk szükséges drivereket vagy átmenetileg előkapjuk a LAN kábelt. A tápegység természetesen 65W-os, semmi nem indokolja ennél izmosabb példány alkalmazását. Viszonylag gyorsan tölt, nekünk nagyjából két óra kellett ahhoz, hogy újra 100%-on lássuk a telepet. Ide tartozik, hogy az amúgy puritán BIOS-ban lehetőségünk nyílik megmondani a rendszernek, hogy csatlakoztatott tápegység esetén töltse, vagy ne töltse az akkumulátort. Ez nagyon hasznos, ha huzamosabb ideig nem használjuk elektromos hálózat nélkül a gépet, hiszen így nem csökkentjük az akkumulátor élettartamát.
A legnagyobb meglepetés nem is a visszafogott árcédula volt, hanem az a fajta zajtalan működés, amit az M5010 ebben a nyári időjárásban produkált. Üresjáratban az AMD bármit csinál, nem tudja felvenni az Intel brutális energiamenedzsmentjével a versenyt, így tehát nem meglepő az 56 fokos eredmény. Terhelésre viszont az alig 10 fokos emelkedés példátlan, ráadásul a zajszint gyakorlatilag egy decibellel se nő. Egyetlen egyszer tudtuk magasabb fordulatszámra bírni a ventilátort, ehhez egyszerre kellett 100%-ra terhelnünk a videokártyát és a processzort is. Az alacsony zajszintnek megvan általában az a hátulütője, hogy a gépház alja átmelegszik (néha átforrósodik), de szerencsére ettől nem kell tartanunk. Bár valóban képes felmelegedni a burkolat, soha nem ért el nálunk olyan szintet, amely már egészségre káros lenne. Bal kezesek viszont óvatosan egerésszenek, ugyanis a szellőzőnyílás erre az oldalra került és gazdagon távozik is ott némi meleg levegő.
A Windows 7 beépített tesztprogramja semmi meglepő dolgot nem mutatott meg számunkra, ahogy az várható volt, az AMD belépő szintű központi egysége nem a vadító sebességéről lesz híres, de nem is ez a feladata. Az Athlon II P320 az 500-as szériához képest fele annyi L2 cache-sel gazdálkodhat, valamint lebegőpontos feldolgozó egysége is csak 64 bites, így ezeknél a műveleteknél várhatóan lassabb lesz házon belül is. Jó hír, hogy a memóriák ezúttal is 1066 MHz-en működnek.
A videokártyával már találkoztunk előző cikkünkben, ahol az AMD Vision platformjait mutattuk be. A Radeon HD4200 emelt órajelű változata nem egy játékra kihegyezett VGA, így legfeljebb régebbi programokkal érdemes próbálkoznunk, hacsak nem érjük be alacsony felbontással és részletességgel. Sajnos nem tudtuk kideríteni, hogy rendelkezik-e saját memóriával, de a furcsa VRAM méret és a mindössze 800 MHz-es órajel erre enged következtetni.
5400-as fordulatszáma ellenére elég sebesnek bizonyult a Seagate egy tányéros, 250 GB-os merevlemeze, amely produkált némi zajt, de ezt csak közvetlen közelről lehetett hallani. A 48 fokos üzemi hőmérséklet lehetne alacsonyabb is, de vélhetően az igazán nagy melegben se lépné át a lemez az 55 fokos tűréshatárnak számító szintet.
2. Dell Inspiron N5010 - Specifikáció és hardver
Ikertojásként tekinthetünk mai tesztünk másik alanyára, az Inspiron N5010-re, amely gyakorlatilag az előbb látott masina Inteles megfelelője. A specifikációs lista aligha fog meglepetést okozni, ettől függetlenül érdemes rajta végigfutni.
Erősebb processzor, valamivel nagyobb merevlemez és egy Bluetooth modul. Mindezért közel 30 ezer forintos felárat kér a Dell az előbb látott M5010-hez képest. Memóriából továbbra is csak 2 GB-ot kapunk, a vezetékes hálózat itt is 100 MBites, viszont az eSATA ezúttal is széria tartozék, ahogy a 3 év garancia is. A Windows 7-tel szállított példányért 20 ezer forintos felárat kell fizetnünk.
A noteszgép mellé csomagolt kiegészítők pontosan megegyeznek az M5010-nél látottakkal, a rossz hír az, hogy driver CD-t itt sem kapunk, ráadásul a vezeték nélküli hálózati kártyán felül a Bluetooth modulhoz szükséges meghajtó programot is magunknak kell beszereznünk. Az Intel legújabb integrált videokártyája szintén nem tartalmaz beépített Windows 7-es drivert, így annak letöltése is ránk vár. A BIOS-ban ezúttal is beállíthatjuk, hogy elektromos hálózatról üzemeltetve a gépet töltődjön-e az akkumulátor vagy sem.
Hasonlóan AMD-s társához az N5010 is mindvégig csendben tette a dolgát, egyedül a hőmérsékleti adatokban volt eltérés. Természetesen üresjáratban az Intel Arrandale processzorával nem lehet felvenni a versenyt, így a 39 fokos CPU hőmérséklet nem meglepő, az viszont már annál inkább, hogy maximális terhelés mellett ugyanez a központi egység 80 fokig képes felmelegedni. A zajszint nem nőtt számottevően, gyakorlatilag ugyanaz a halk működés volt jellemző az N5010-re is, mint az M5010-re. A melegebb processzor viszont jobban átfűtötte a burkolatot is, így az Inteles változat némileg melegebb volt ezen a téren is. A szellőzőnyílás továbbra is bal oldalon található.
A Windows 7 szerint a Core i3-330M jóval gyorsabb „vetélytársánál”, hiszen a maximális 7,9-es pontszámból az Inteles gép 6,2-őt, míg az AMD-s csak 5,1-et szerzett. Bár ezek a különbségek elég drasztikusak, úgy gondoljuk, hogy aki az AMD-s változattal szimpatizál, annak elsősorban az ár a döntő tényező, nem a sebesség. Az Intel HD Graphics integrált videokártyával már számos alkalommal találkozhattunk, teljesítménye közel azonos az AMD-s M5010-ben található Radeon HD4250-nel.
A 320 GB-os merevlemez beszállítója ezúttal is a Seagate volt, ám sok hasonlóságot nem fedezhettünk fel az M5010-ben lévő 250 GB-os változattal. Először is a 320-as lassabb volt, másrészt halkabb. A hőmérsékleti adatokban nem volt eltérés, ugyanolyan meleg volt mindkét HDD.
3. Ergonómia
Kivételesen egy füst alatt tárgyaljuk a két gép ergonómiájára vonatkozó dolgokat, amelynek az az egyszerű oka, hogy teljes egészében megegyeznek. A fedőlap csillogó műanyagból készült, amely modelltől függetlenül négy színnel (piros, rózsaszín, kék, fekete) kérhető, ám itt jegyeznénk meg, hogy a fekete változatnál némi vízszintes csíkos mintázat is megfigyelhető, amelytől sokkal kevésbé lesz unalmas. A formaterv elég különc, hiszen a kijelzőt tartó fedőlap nem ér végig a gépen. Ennek valószínűleg dizájnbeli okai vannak, mindenesetre a szemnek kellemes az tény, ugyanakkor ez a kilátszó rész az egyik legsérülékenyebb rész az összes közül. A gépet megfordítva egy meglehetősen zárt alsó fertájat láthatunk, hiszen az egyetlen fedél alatt csupán a memóriát tudjuk bővíteni, a merevlemezhez itt nem tudunk hozzáférni – ezt szerencsésebben is meg lehetett volna oldani.
A billentyűzet abszolút használható a mindennapokban, egyedül a nem teljesen tökéletes alátámasztás az, amely zavaró tényező lehet. A szemfülesebbek észrevehették már, hogy a klaviatúra egyébként teljesen megegyezik az Inspiron 1564-nél látottal. A numerikus rész ezúttal nem volt gyengébb, ellenben az apró gombokat nem mindig lehet pontosan eltalálni.
A touchpad a gép egyik erőssége, hiszen a remek anyagválasztásnak köszönhetően könnyedén siklik rajta az ujjunk, ráadásul felülete is egész méretes. Multitouch funkciókat természetesen támogat, valamint a négy sarokban lévő virtuális zónák funkcióját is testre szabhatjuk. A bal és jobb egérgomb halkan jár és könnyedén nyomható.
Csatlakozókat mindenütt találunk, egyedül az elöl elhelyezkedő hangszóróknál nem. A szétszórt portok valójában nincsenek sokan, az eSATA és a HDMI az, amelyek bővítik a kategóriára jellemző repertoárt. Előbbi USB-ként is funkcionál egyben, amely azt is jelenti, hogy a ráaggatott eSATA-s eszközök nem feltétlenül igényelnek külső tápellátást.
A kijelzők elég hasonlóan viselkedtek, így nem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy ugyanaz a panel van mindkettőben. Az eltérő videokártyák miatt a képi világ némileg eltért, de némi szoftveres korrigálás után nagyon szép színeket és remek kontraszt/gamma arányt sikerült kihozni belőlük. A széles látószög szokás szerint egyiknek sem erőssége, viszont szemből több mint kielégítő, amit látunk. Főleg az éles szövegmegjelenítés az, amelyben jól teljesítenek a panelek. Fényerő tartományuk elég széles tartományban mozog, ráadásul mind a minimális, mind a maximális értéket jól sikerült belőnie a gyártónak. A kávában lévő 1,3 Mpixeles webkamera nem egy nagy eresztés, de nyílván nem konferenciabeszélgetést fog vele rendezni a célközönség. A hozzá tartozó mikrofon ellenben remekül használható.
4. Teszteredmények (CPU, VGA, akkumulátor)
A teljesítmény tesztek lefuttatásánál leginkább arra voltunk kíváncsiak, hogy az új Athlon II-es processzor mennyivel lassabb, mint a nemrég nálunk járt Turion II.
Azt előre tudtuk, hogy a Core i3-330M-mel nem fogja tudni tartani a lépést, de a lebegőpontos műveleteknél a már említett 64 bites FPU hatása nagyon meglátszik. Ettől függetlenül a mindennapos dolgokra bőven elegendő.
A videokártyák erejét már előző cikkünkben is összemértük, játéktól függően vagy az egyik, vagy a másik a gyorsabb, de többnyire a Radeon végez előrébb.
Az akkumulátoros üzemidők némi meglepetést okoztak. Rendszer szinten az AMD képes volt felvenni a versenyt az Intellel (fogyasztás tekintetében), hiszen a két gép gyakorlatilag ugyanazokat az eredményeket produkálta (sőt, maximális terhelésen az AMD-s M5010 még tovább is bírta szuflával). Ez mindenképpen örömteli hír, akárhonnan is nézzük.
5. Értékelés
Az Inspiron 1564 után enyhén szólva is szkeptikusan álltunk neki az M5010 és N5010 tesztelésének, de végül csalódnunk kellett – pozitívan. A két termék gyakorlatilag ugyanúgy viselkedik, ugyanúgy néz ki, csak nem ugyanannyiba kerül. Értelemszerűen a gyorsabb processzorral ellátott N5010 a drágább, így beleesik egy olyan kategóriába, ahol rengeteg ellenféllel kell majd megküzdenie. Az M5010 helyzete valamivel jobb, hiszen a 140 ezer forint alatti régióban nincsenek Core i3-mal szerelt masinák, ott jellemzően a régebbi Core 2 Duo-s notebookok gyülekeznek. A 3 év garancia mindkét termék esetében nagy fegyvertény, más cégek ezért a hosszú jótállásért súlyos pénzeket is képesek elkérni. Sajnos operációs rendszer egyik cédulába se fért bele, igaz, 20 ezer forintos felárért ezen a problémán is lehet segíteni. Jó volt látni, hogy az AMD még ha lassan processzorral is, de tudta tartani az Intel új platformjának fogyasztását, tehát kivételesen olyan gépre is rásüthetjük az ajánlott plecsnit, amelyben Athlon processzor dolgozik, mégis kihúzza akár 3-4 óráig is. Itthon ugyan még nem kapható a 9 cellás akkumulátor, de mindenképpen érdemes figyelemmel kísérni az érkezését, ugyanis 90 Wh-s kapacitásával majdnem dupla olyan hosszú üzemidőt biztosít, mint a sztenderd hatcellás.
A tesztben szereplő Dell notebookokat a CHS Hungary Kft-től kaptuk tesztelésre, köszönjük!
Dell Inspiron M5010 és N5010
Pro:
+ rendkívül halk működés
+ jó billentyűzet
+ jó touchpad
+ jó kijelző
+ eSATA
+ 3 év garancia
Kontra:
- a merevlemez lehetne talán halkabb (M5010) és hűvösebb
- a memóriákon kívül nehéz hozzáférni a többi alkatrészhez
- hosszútávon nem túl strapabíró műanyag ház
Hivatalos honlap: Dell Inspiron M5010 | Dell Inspiron N5010
Vásárlás: Dell Inspiron M5010 | Dell Inspiron N5010
