1. Bevezető és specifikáció
Lassan itt az ősz (de nyugi, még nyár van!), ami egyeseknek az iskolakezdést, nekünk pedig az évenként aktuális termékfrissítéseket jelenti. A Dell nemrég rántotta le a leplet legújabb hordozható termékeiről, melyek közül elsőként a középkategóriás Inspiron 5547 tette tiszteletét nálunk, de a következő hetekben vélhetően a többi szériával is megismerkedünk majd szépen lassan.
A lassan kifutó státuszba kerülő példányok közül szinte mindegyik járt nálunk és általánosságban elmondhatjuk róluk, hogy pár típust kivéve a gyártó 2013-as választéka elég erősnek mondható. A jelenlegi kapható Latitude-ok - szerintünk - kategóriájuk legjobb termékei, de talán sokkal fontosabb, hogy a korábban népszerű és valóban remek Inspiron családot végre megmentették attól, hogy sok éves szenvedés után végleg a szakadékban végezze. Erre mi sem lehetne jobb példa, mint a gyönyörű és nem csak külseje miatt kívánatos 7000-es család, mely tőlünk is Ajánlott minősítéssel távozott februárban.
Mostani tesztalanyunk az Inspiron 5537 utódja, amely számozásából (5547) is rögtön sejthető. Ugyan az előd csak 17”-os változatban (5737) járt nálunk, ettől függetlenül tapasztalataink vélhetően hasonlóak lettek volna az eggyel kisebb variánssal is, így könnyedén párhuzamot tudunk vonni annak utódjával.
Az egyik legfontosabb és leginkább szembetűnő változás, hogy száműzték az optikai meghajtót a masinából, így lassan alig marad olyan típus, amelyben van - vélhetően a többi gyártónál is ez lesz a trend, a digitális értékesítés és tartalom fogyasztás korában gyakorlatilag abszolút érthető. Ezzel nyertek jó pár grammot, így a tömeg ha nem is nagyon, de azért csökkent, 2,38 kg-ra. Alapáron 1366x768-as TN panellel rendelkező kijelzőt kaptunk, felárért ugyanakkor kérhetünk 1920x1080 pixeles, érintés érzékeny változatot - arról nem szól a fáma, hogy ez is TN-e vagy sem, gyanítjuk, hogyha nem az lenne, azt azért reklámozná a gyártó. Az alacsony fogyasztású Intel Core i5-ből megkapjuk a nemrég bemutatott, az eggyel kisebb példánynál 100 MHz-cel gyorsabb változatot, az igazi trükközés viszont a videokártyánál van, de erről majd később. A 4 GB memória és az 500 GB-os merevlemez szintén sztenderd, a készülék előbbiből hivatalosan csak 8-at támogat (meglepődnénk, ha nem indulna el 16-tal például), a hagyományos mágneses adattároló helyett pedig SSD-t legfeljebb mi magunk tehetünk bele utólag. A 100 MBites vezetékes hálózati kártyára egy szót sem érdemes vesztegetni, annyira méltatlan 2014-ben, pláne, hogy mellette egy 802.11ac szabványú WiFi kapott helyet, igaz, az Intel legolcsóbb megoldásának személyében, de ne legyünk telhetetlenek. Az új Inspiron kék és ezüst színekben kapható, nálunk előbbi járt.
A 43 Wh-s akkumulátor nem tekinthető túl izmosnak, ami azért szomorú, mert az elődben ennél másfélszer erősebb telepet találunk. Felárért természetesen lehetőségünk van a hatcellás, 58 Wh-s akkumulátor begyűjtésére, de még az is elmarad az 5537 65 Wh-s akksijától. A 3 év garancia már régóta alap minden Dell notebook esetében, ezt a sorozatot továbbra sem kívánja megtörni a gyártó, ami dicséretes. A 177 ezer forintos végfelhasználói árba csupán egy Ubuntu Linux operációs rendszer fért bele, a Windows 8.1-ért mélyen a pénztárcánkba kell nyúlni, ugyanis több, mint 20 ezer forintos felárat kér érte a Dell.
A notebook mellé gyakorlatilag semmit nem kapunk és itt a semmi alatt elsősorban a Windows-os meghajtó programokat tartalmazó lemez vagy pendrive hiányát értjük. Arra mindenképpen figyeljünk, hogy a Windows 8.1 se a vezetékes, se a vezeték nélküli hálózati kártyát nem ismeri fel alapból, így érdemes legalább az ezekhez szükséges illesztőprogramokat beszerezni a gyártó oldaláról a telepítés előtt. A tápegység 65W-os függetlenül attól, melyik akkumulátort kell töltenie a kettő közül.
2. Hardver és hangzás
Szokás szerint a hűtőrendszerrel kezdtük az ismerkedést, amely vegyes érzéseket hagyott bennünk. Normál használat mellett ugyanis rendkívül halk és a hőmérsékleti értékek is alacsonyak, legyen szó processzorról, videokártyáról vagy éppen a burkolatokról. Amint elkezdjük komolyabban terhelni (mondjuk elindítunk egy játékot), rendesen megjön a hangja, méghozzá szinte átmenet nélkül, mintha az apró ventilátornak csupán két állása lenne. Cserébe a hőmérsékletek nem szöknek az egekbe, nagyjából 80 foknál állt meg a processzor. A dedikált videokártya szenzorát semmivel nem tudtuk kiolvasni, de a burkolat hőmérsékletéből kiindulva melegebb az se igazán lehetett.
Ami a processzorkínálatot illeti, a tesztpéldányban lévő kétmagos, Hyper-Threading és Turbo Boost támogatással rendelkező Core i5-4210U-n kívül csupán az eggyel erősebb, de továbbra is kétmagos Core i7-4510U-t választhatjuk. A két központi egység közötti különbséget ez a táblázat tartalmazza, a lényeg nagyjából annyi, hogy az utóbbi némileg nagyobb gyorsítótárral és 300 MHz-cel magasabb órajellel rendelkezik. Ezért a különbségért nagyjából 20 ezer forintot kér tőlünk a Dell, azt, hogy megéri-e ennyit az erősebbik processzor vagy inkább azt, hogy 200 ezer forint feletti összeget az új Inspiron, azt olvasóinkra bízzuk.
Van ugyanis egy igen komoly hibája (vagy inkább gyengesége) a készüléknek, mégpedig az, hogy dacára a nem túl barátságos árcédulának, a Dell képes volt beletenni a gyengébbik Radeon R7 M265-ös videokártyát. Az AMD ugyanis több félét is gyárt ebből a modellből és a különbségek ezúttal nem tekinthetők elhanyagolhatónak. A grafikus mag 384 shader egységet tartalmaz, ezek mindegyike 725 MHz-en dolgozik (GPU Boosttal legfeljebb 825-ön), a probléma a mellette lévő memória modulokkal és az azokhoz tartozó sínrendszerrel van. Az AMD ugyanis árulja 64 és 128 bites sínrendszerrel is az R7 M265-öt (valamint 2 és 4 GB-os kiszerelésben is, de ez mellékes), az előbbi viszont fele akkora sávszélességet jelent az utóbbihoz képest azonos memória órajelek esetén. A RAM-ok típusa minden esetben DDR3, viszont az órajeleknek is csak a maximumát határozza meg a gyártó, így egyáltalán nem biztos, hogy az minden esetben effektív 2 GHz lesz (erre mostani tesztalanyunk a legjobb példa, amelynél ez az érték 1.8 GHz volt). A Dell úgy gondolta, hogy a közel 200 ezer forintos árcédula még nem elég magas ahhoz, hogy a 128 bites variáns mellett döntsenek, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatban kapunk egy, a modern integrált videokártyáknál vélhetően alig gyorsabb, de különálló megoldást.
Az 500 GB-os merevlemez nem váltja meg a világot, sebessége inkább az átlag alatti régióba tartozik, zajszintje viszont van, még ha nem is sok. Akárcsak a processzor esetében, itt is két szereplős a választékot jelentő lista, a másik HDD egy szintén percenként 5400-at pörgő, de 1000 GB-os példány. A bevezetőben említettük, hogy gyárilag nem rendelhetjük SSD-vel a gépet, ez ugyanúgy áll a hibrid merevlemezekre is. Ha ilyesmit szeretnénk, külön kell megvásárolni és utólag beszerelni.
A sztereó hangszórópár nem igazán fejlődött az előd óta, márpedig a tavalyi 5537 kevés hibáinak egyike pont az audio rendszer volt. Az átlagos, talán némileg annál is gyengébb hangszórók ugyan tisztán szólnak és hangosak is, de nem csak a mély-, hanem a középtartománnyal is hadilábon állnak. Zenehallgatásra így nem igazán ajánljuk, sorozatok fogyasztására viszont simán alkalmas.
3. Ergonómia és kinézet
Elérkeztünk ahhoz a részhez, amely a készülék selling pointjának is tekinthető. Ezt az angol kifejezést általában a termékek legfőbb vonzerjére szokták használni, ez pedig esetünkben nem más, mint az új Inspiron külseje, amely kétség kívül elég jól sikerült.
Bár ezüstben is mutatós lehet, kékben igazán vagány, fiatalos és trendi a gép. A diszkrét márkalogón kívül sehol nem hirdeti féltve őrzött titkát, a vártnál gyengébb 3D-s teljesítményt. Mind az alsó, mind a felső burkolat viszonylag gyenge, egy kézzel simán benyomhatjuk őket, amely főleg az alsó fedél esetében lepett meg minket.
A készülék szerelése gyerekjáték, két csavar kitekerése után az egész hátlap kipattintható, így minden fontosabb hardverelemhez hozzáférhetünk. A zsanér a burkolatokkal ellentétben meglepően fickós, mindenképpen a jobb minőségű műanyagból készült, nem fog egyhamar kikopni.
A billentyűzet sajnos nem egyezik meg azzal, amit az elődnél próbáltunk, bár annyira rossznak azért nem tekinthető. A legnagyobb problémája talán a túl magas nyomáspont és a tény, hogy olyan érzésünk van gépelés közben, mintha vadul csapkodnánk a klaviatúrát. Ezt leszámítva sok gond nincs vele, a gombok stabilitása rendben van és a félregépelések száma is minimális volt a próbahét alatt.
A touchpaddel alapjában véve elégedettek voltunk, még a felülettel egybeépített gombok is egész jól működtek - bár nem értettük teljesen, miért kellett itt is divatolni, ha az elődnél már bevált egy másik konstrukció - viszont néha egész egyszerűen nem volt hajlandó megmozdulni a kurzor, hiába simogattuk a téglalap alakú fekete területet. A jelenség azért is érthetetlen, mert a jobb és bal gombok ettől függetlenül továbbra is működtek. Alvó állapotba küldtük a gépet, majd visszatérés után a jelenség magától eltűnt, mindenesetre a hiba elég szokatlan, bár az is lehet, hogy csak a tesztpéldány sajátja volt.
Csatlakozókból a legszükségesebbeken túl ne várjunk sokat és akkor nem csalódhatunk - a három darab USB csatlakozón felül (melyek közül csak a jobb oldali kettő támogatja az újabb, 3.0-s szabványt) egy HDMI-t, egy LAN aljzatot és egy kombinált fejhallgató kimenetet/mikrofon bemenetet találunk. A memóriakártya-olvasó ezúttal szintén oldalt kapott helyet. Az USB csatik egyike sem tud áramot biztosítani a gép alvó, illetve kikapcsolt állapotában, illetve ha régebbi projektorok segítségével szeretnénk prezentálni, akkor jobb, ha észrevesszük, hogy analóg (D-Sub) video kimenet se kapott helyet a készüléken.
Kell-e többet mondanunk a kijelzőről annál, hogy 1366x768-as felbontással és TN technológiára épülő TFT panellel rendelkezik? El kellene már felejteni ezeket az LCD-ket, sajnos pontosan olyan színvilággal és betekintési szögekkel rendelkezik, mint bármelyik hasonló társa mondjuk úgy...4 évre visszamenőleg. Sajnos a drágábbik, 1920x1080-as érintés-érzékeny kijelzőről se tudjuk biztosan, hogy IPS vagy más prémium technológiás panelre épül, mi azért reménykedünk benne, hogy igen.
4. Teszteredmények
A 100 MHz-cel gyorsabb Core i5 nem hozott jelentős változást a felhasználók életébe, viszont ha már az Intel ugyanannyiért adja, mint a 100 MHz-cel lassabb változatot, akkor mindenképpen örömteli a változás, még ha csak alig 6%-ról is beszélünk.
Számunkra sokkal fontosabb és egyben érdekesebb a neve alapján a középkategória alsó felébe sorolható videokártya produkciója. A számok és a grafikonok sajnos önmagukért beszélnek. A dedikált Radeon R7 M265 néhol alig gyorsabb, mint a processzorba integrált Intel HD Graphics 4400, ami egyszerre megdöbbentő és szomorú. A 64 bites memóriabusz gyakorlatilag ellehetetleníti a jobb sorsra érdemes grafikus mag működését - olyannyira, hogy néhány játék esetében szinte nem is éri meg használni a dedikált VGA-t, ami több, mint lesújtó. Reméljük, hamarosan vendégül láthatunk egy olyan notebookot is, amelyben 128 bites memóriabusszal rendelkező R7 M265 található, így alkalmunk adódik összehasonlítani az itt látható eredményekkel.
A 43 Wh-s akkumulátornak köszönhetően az új Inspiron képes hozni az átlagot, azaz a 4 órás filmnézést és közel 6 és fél órás “semmittevést”. Az, hogy akár másfél óráig is tudunk vele játszani, mielőtt töltőért könyörögne szép eredmény, de figyelembe véve a 3D-s teljesítményt ettől azért nem kell hasra esnünk.
5. Értékelés
A Dell egyik legújabb Inspironja nem aratott sikert szerkesztőségünkben, még annak ellenére sem, hogy a külseje valóban kedves a szemnek. Ez az egyetlen olyan pontja a készüléknek, ami miatt valószínűleg így sem fog megbukni a piacon, hiszen még ma is nagyon sokan vesznek pusztán kinézet alapján hordozható terméket, legyen szó akár mobiltelefonról, táblagépről vagy éppen notebookról. Sem üzemidőben, sem hardverek tekintetében nem tudja utolérni elődjét, a legtöbb esetben még megközelíteni se. A hűtő- és hangrendszeren nem sikerült érdemben javítani, a kijelző tizenkettő egy tucat és úgy általánosságban is elmondható, hogy egy jól kinéző, de túlságosan középszerű noteszgép lett az 5547, ráadásul még drága is. Amikor egy kifutó Sony VAIO Fit 15E gyorsabb hardverrel és operációs rendszerrel együtt is 25 ezer forinttal olcsóbb, illetve házon belül is alig drágább a minden téren jobb Inspiron 7537, akkor felesleges tovább bújni az árlistákat (bár találnánk rajta Asus X550-et, Acer Aspire E5-öt/V3-at, stb.), egyszerűen ez a gép nem ér ennyit. Kíváncsiak vagyunk, mennyivel kelt rosszabb benyomást az egy kategóriával lejjebb elhelyezkedő Inspiron 3542, ugyanis azonos áron lényegesen gyorsabb mostani tesztalanyunknál.
A cikkben szereplő Dell Inspiron 5547 típusú notebookot a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, melyet ezúton is köszönünk!
Pro:
+ kellemes külső, főleg ebben a kék színben
+ egész erős a továbbra is műanyagból készülő zsanér
+ 3 év garancia
Kontra:
- a 64 bites memóriabusszal gyakorlatilag felesleges bele a Radeon R7 M265
- terhelésre jelentősen és ugrásszerűen megnő a zajszint
- az üzemidő csupán átlagos, ami gyengébb az előd modellnél
- tudásához képest egyszerűen túl drága
Hivatalos honlap: Dell
Vásárlás: Irány a webáruház!
