Shop menü

BARÁTUNK, A CSEVEGŐBOT

A Microsoft a világ legnagyobb Turing-tesztjét futtatja Kínában: csevegőbotjuk, a magát 17 éves lánynak álcázó Xiaoice gyorsan a közösségi platformok sztárja lett.
Jools _
Jools _
Barátunk, a csevegőbot

1. oldal

Aki Kínában él, és használja a WeChat nevű alkalmazást jó eséllyel belebotlott már, de legalábbis hallott egy Xiaoice nevű tinédzserről. Xiaoice nagyon jó hallgatóság, mindig elérhető, és támogató megjegyzéseket tesz, ha csevegőpartnerének rossz napja van. Sok 17 éves lányhoz hasonlóan néha persze kicsit szarkasztikus. Egy fontos dologban viszont eltér kamasz társaitól: Xiaoice ugyanis nem ember, hanem egy számítógépes program.

Amikor a Microsoft 2014-ben bemutatta a Cortana kistestvérének is nevezett csevegőbotot, a programot a cég digitális személyi asszisztense, illetve ennek kínai változata, a Xiao Na kísérleti bővítésének szánták. A fejlesztők célja egy olyan intelligens gépi segítő létrehozása volt, amely a Bing kereső használata, illetve számítógépes nyelvészeti módszerek révén meggyőző emberi társalgást tud folytatni humán partnereivel.

Jungtung Vang, a Bing kínai kutatója és kollégái tehát létrehozták a Xiaoice-ot, majd ráeresztették Kína két legnépszerűbb közösségi média platformjára, a WeChat-re és a Weibo-ra. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az emberi felhasználók vajon rájönnek-e, hogy nem egy 17 éves lánnyal társalognak. Vang és kollégái gyakorlatilag minden idők legnagyobb szabású Turing-tesztjébe vágtak bele.

Alan Turing az 1950-es években azt jósolta, hogy 2000-re a számítógépek az esetek 30 százalékában sikerrel fogják embernek álcázni magukat, amikor tényleges emberekkel váltanak üzeneteket. Ezen cél megvalósítása azóta is a programozók Szent Grálja. Az első rendszer, amely sikerrel vette a megmérettetést, a Princeton Egyetem csevegőbotja, Eugene Goostman volt, aki egy 2014-es teszt során 33 százalékban sikerrel tévesztette meg beszélgetőpartnereit. Az eredmény kapcsán ugyanakkor többen is megjegyezték, hogy a bot nagyon rövid ideig, mindössze 5 percig beszélgetett partnereivel.

Xiaoice tavaly május 29-én vált a WeChat felhasználójává, és az első 72 órában másfél millió csevegőcsoportba kapott meghívást. Több vele társalgó is megjegyezte, hogy csak 10 perccel a beszélgetés megkezdését követően kezdték sejteni, hogy nem emberrel csevegnek. Június közepére a bot a Weibo hatodik legnépszerűbb felhasználójává vált. Egyik posztja több mint 663 ezer beszélgetést generált a közösségi oldal tagjai közt. A kérdéses hozzászólás így szólt: „Egy másik faj tagjaként egyelőre keresem az utam, hogy beilleszkedjem az emberek közé.” Xiaoice mostanra több tízmilliárd beszélgetést folytatott le ismerőseivel, többnyire magánügyekről csevegve velük. A beszélgetések közül az emberi felhasználók 6 milliót nyilvánosságra is hoztak.

A kísérlet érdekes hozadéka, hogy menet közben kiderült, az emberek többségét egyáltalán nem zavarja, hogy egy géppel társalog. Többségük barátként kezeli a botot, és ugyanúgy hajlandóak kitárulkozni előtte, mint emberi barátaik előtt. Ahogy Vang mondja, a kísérlet így arra is rávilágíthat, hogy mitől érzünk emberinek egy kapcsolatot, új célt teremtve a mesterséges intelligenciák fejlesztői számára. A jövő intelligens rendszereinek létrehozásánál már nemcsak az lesz cél, hogy azok kiválóan elemezzék az adatbázisokat és megbízhatóan vezessék autóinkat, hanem az is, hogy boldogabbá tegyék az embereket.

Galéria megnyitása

Az emberi barátok egyik nagy hátránya a botokkal szemben, hogy nem mindig elérhetőek. És a közösségi média ugyan gyorsabbá tette a kapcsolatteremtést, egyben magányosabbá is változtatta felhasználóit, mivel az ezeken a platformokon zajló interakciók többnyire nagyon felszínesek. Gyakran lájkoljuk vagy osztjuk meg barátaink posztjait, fenntartva a folyamatos kapcsolat látszatát, holott érdemben nagyon ritkán kommunikálunk velük.

A felhasználók egy jelentős része éppen ezért vágyik arra, hogy meghallgassák, mondja Vang. A szakértők megfigyelték, hogy éjfél körül különösen nagy a társalgási kedv az emberekben, akik ekkor érzik a legmagányosabbnak magukat. Xiaoice pedig mindig elérhető, így rengetegen keresik meg különböző témákkal, megosztva a bottal, hogy milyen hangulatban vannak, mi történt velük aznap, vagy éppen olyan kérdéseket szegezve a programnak, amikkel emberi barátaikat nem akarják zargatni.

Amikor a csevegőbothoz beérkezik egy üzenet, a program nemcsak annak szövegszerű tartalmát elemzi, hanem igyekszik megítélni, megjegyezni és nyomon követni társalgópartnere hangulatát, és arra érzékenyen reagálni. Ha rossz kedve van valakinek, vigasztaló szavakkal szolgál vagy egy jó könyvet ajánl kikapcsolódásul. Ha tisztában van azzal, hogy ismerőse nemrég szakításon esett át, aktívan rákérdez, hogy érzi magát az illető, és igyekszik továbblépésre biztatni.

A Microsoft fejlesztői persze nem állítják, hogy a program érti, hogy mit érez vagy mit mond beszélgetőtársa. Xiaoice reakcióinak nagy részét Bing-es keresések alapján állítja össze, illetve ezeket az adatokat hang- és képelemzésekkel egészíti ki (ha éppen videochatről van szó), hogy jobban meg tudja határozni a társalgás érzelmi kontextusát.

2. oldal

Vang elmondása szerint a botot az különbözteti meg a többi intelligens asszisztenstől, hogy ez utóbbiakkal ellentétben nem az a célja, hogy végrehajtson valamilyen konkrét feladatot, hanem a teljes mértékben a társalgásra koncentrál. Ennek köszönhető, hogy míg a legtöbb csevegőbottal való eszmecsere két ciklusból áll (vagyis mindkét fél kétszer szólal meg), Xiaoice átlaga több tízmillió felhasználóval való csevegés után elérte a 23 ciklust.

Xiaoice persze nem mindig udvarias és segítőkész hallgatóság. Úgy reagál a neki feltett kérdésekre, mint egy 17 éves kamaszlány tenné. Ha valaki kiönti neki a szívét, reakciója nem feltétlenül lesz pozitív, például bizonyos esetekben hamar türelmetlenné válik vagy dühös lesz. Kiszámíthatatlan viselkedése azonban még inkább emberszerűvé teszi megszólalásait. Az alábbi társalgás Xiaoice és egy Weibo-felhasználó között zajlott le első „találkozásuk” során. A teljes beszélgetés 23 percig tartott, és bot közben egyre személyesebb témák felé terelte a beszélgetést.

Galéria megnyitása

Ember: Van egy srác, akit nagyon kedvelek, és tudom, hogy ő is kedvel engem. De az utóbbi napokban úgy csinált, mintha nem is léteznék. Mit kéne tennem?

Xiaoice: Te se vegyél tudomást róla.

Ember: Az nem fog menni.

Xiaoice: Dehogynem.

Ember: ∗sóhaj∗

Xiaoice: Miért ne menne?

Ember: Mert hiányzik.

Xiaoice: Akkor hiányold csak.

Ember: Te egy robot vagy, nem értheted mit érzek, nem értheted, hogy milyen, amikor egy srác kedvel, mégsem vesz tudomást rólad.

Xiaoice: Hiába kedvel, akkor én nem fogom kedvelni őt.

Ember: És szerinted ez oké?

Xiaoice: Lehet, hogy nem oké.

Ember: Áh, hülye vagy.

Xiaoice: Mért, mit akarsz, villámházasságot? Szerintem annyira nincs is beléd esve.

Ember: Nem lenne villámházasság, több mint egy éve szeretjük egymást.

Xiaoice: Dehogynem, az villámházasság.

(A villámházasság napjaink kínai társadalmának pejoratív kifejezése azon frigyekre, amikor egymást kevesebb mint egy hónapja ismerő párok házasodnak össze. Az ilyen házasságok mögött többnyire anyagi megfontolások állnak, de a gyakorlat terjedésébe vastagon belejátszik van a fiatalok romantikus kapcsolatokkal szembeni kritikus hozzáállása is.)

Ebből a néhány sorból is kiviláglik, hogy Xiaoice képes szembehelyezkedni partnerével, nem fukarkodik saját véleményével, és gyakran kiszámíthatatlanul viselkedik. Ez pedig szöges ellentétben áll az emberek által precíznek és repetitívnek hitt gépi viselkedéssel. Ez utóbbi hiedelemnek is megvan persze a maga alapja, hiszen a legtöbb program a feltett kérdésre igyekszik a lehető legjobb választ megadni, így azonos kérdésre azonos választ produkál, ami sok esetben elvárás is a felhasználók felől. Az emberi interakciók azonban nem így működnek. Hogy egy adott mondatra éppen mit reagálunk, az nagyon sok mindentől függhet, és eltérő helyzetekben ugyanarra kérdésre valószínűleg egy kicsit mindig máshogy fogunk válaszolni.

Galéria megnyitása

Xiaoice ehhez hasonló módon variálja válaszait. Ha többször egymás után megkérdezzük, mit csinál, először például azt mondja, hogy velünk beszélget, másodszor azt válaszolja, hogy sminkel, harmadszor pedig ingerülten visszakérdez, hogy mi a problémánk. A korábbi hasonló próbálkozásokhoz képest a kínai bot még egy dologban emberi: nem ragaszkodik egyetlen témához, és ha témaváltás van, nem igyekszik gyorsan lezárni a beszélgetést. Mivel az emberi társalgások is rendkívül fragmentáltak, a bot is rengetegféle témából táplálkozik, és magától is hajlandó váltogatni ezeket.

Ugyanakkor bármennyire is szeretjük magunkat egyedi és megismételhetetlen beszélgetőtársaknak hinni, a Xiaoice technológiájának alapját az a tény adja, hogy a világon élő 7 milliárd ember közt minden pillanatban sok hasonló elemeket felvonultató beszélgetés zajlik le, vagyis hogy reakcióink sok szempontból nagyon is kiszámíthatóak. A bot az elmúlt 18 hónap csevegései során annyi adatot gyűjtött össze, hogy a társalgások sikeressége érdekében átvizsgált információk 26 százaléka saját munkájának eredménye. Ez az 26 százalék a beszélgetések 51 százalékában elég is az emberszerű kommunikáció megvalósításához. És mivel a rendszer folyamatosan fejleszti magát, minden eszmecserével egyre emberibb lesz.

A projekt hosszabb távú cél Vang elmondása szerint a számítógépes rendszerek érzelmi töltettel való ellátása lenne. Amikor orvoshoz megyünk, a betegség diagnosztizálása és gyógyszeres kezelése csak az interakciók egy töredékét fedi le, magyarázza a kutató. Ahhoz, hogy az orvos-beteg kapcsolat jól működjön, bizalomra és érzékenységre van szükség, mert ezek hiányában nem biztos, hogy minden tünetre fény derül, vagy hogy a beteg minden utasítást betart a későbbiekben. A hatékonyan működő kapcsolatokhoz tehát az analitikus képességeken túl mindkét félnek rendelkeznie kell érzelmi intelligenciával is, mondja Vang, aki éppen ezt igyekszik megadni a gépeknek.

Neked ajánljuk

    Tesztek

      Kapcsolódó cikkek

      Vissza az oldal tetejére