1. Bevezető és specifikáció

Egy ideje már javában dúl az ultrabook láz, legalábbis külföldön, ahol az emberek többsége megengedheti magának, hogy 300 ezer forintos laptoppal járjon csak azért, mert könnyű és divatos. Az Acer ugyanakkor szembemenve egy kicsit a trendekkel elkészített egy olyan változatot, amely nem csak, hogy nagyobb, mint az összes eddigi verzió, de tartalmaz egy kifejezetten erős videokártyát is arra az esetre, ha nem elégednénk meg azzal, hogy a készülékünk könnyebb, mint az átlag és sokáig elvan akkumulátorról.

A koncepció viszonylag egyszerű volt, kellett egy stílusos, az átlagember szemének elfogadható külsővel rendelkező, ámde a kategóriatársaknál érezhetően vékonyabb laptop, amely ugyanakkor igyekszik mellőzni a kompromisszumokat és teljes értékű hordozható gépként képes funkcionálni, ha a helyzet úgy kívánja. Ez azt jelenti, hogy nem áldozták fel az optikai meghajtót a saját tömeg oltárán, plusz csatlakozókból sem szenvedünk majd hiányt. Olvasóinkban az egyedüli nagy kérdőjel az árcédula lehet, de a gyártó igyekezett még ezt is az ultrabookok alá belőni – nem véletlenül, hiszen a termék valójában messze nem olyan könnyű, mint papírvékony testvérei, ez által kevésbé lehet divatos a fiatalok körében.

Az Aspire M3 egyértelműen azokat a játékosokat szólítja meg, akik sokat utaznak, így fontos számukra a viszonylagosan könnyű hordozhatóság, ugyanakkor nem szeretnének engedni azokból a hardverekből, amelyek megteremtik a lehetőségét gondtalan időtöltésüknek. Éppen ezért az Acer a processzorban lévő integrált videokártya mellé betett egy NVIDIA Kepler architektúrára épülő GeForce GT 640M-et, amely még soha nem járt nálunk, így nagyon kíváncsiak voltunk rá – egy dologban biztosak voltunk, lassú nem lesz. A normál 15”-os gépek 2,6 kg-os átlag tömegét sikerült 2,3 kg alá csökkenteni, amely már érezhető különbséget jelent a mindennapi hurcolászásnál. Sokan felszisszennek majd az ultrabookokból átörökített alacsony fogyasztású Core i5-ös processzoron, de teljesen feleslegesen hergelik magukat, a játékok szempontjából eddig se a központi egységek voltak a hátráltató tényezők. Sőt, akik tényleg sokat cipelik a gépeket, kifejezetten örülnek majd az Acer ezen döntésének, hiszen az akkumulátoros üzemidőre ez a lépés igencsak jó hatással lesz. Az Aspire V3-nál találkoztunk először az Intel HM77-es lapkakészletével, amely azon kívül, hogy hardveresen támogatja a következő generációs processzorokat (ismertebb nevükön az Ivy Bridge architektúrára épülő CPU-kat), rendelkezik az ún. Smart Response Technology-val és Rapid Start Technology-val is. Ezeknek köszönhetően (illetve szoros összefüggésben) bekerült egy kis kapacitású SSD is a gépbe, amely jelentősen meggyorsítja nem csak a rendszer, hanem a gyakran használt alkalmazások indulását is, nem beszélve arról, hogy alvó állapotból nagyjából két másodperc alatt ébred fel a gép. Az 54 Wh-s lítium-polimer akkumulátor bíztatónak tűnik az üzemidőre nézve, a 3 év garancia pedig a legolcsóbb, dedikált videokártya nélküli kiszereléshez is jár már.

Az M3 mellé jóformán csak a legszükségesebb dolgokat kapjuk, a töltő-akkumulátor kombót egyedül az antisztatikus törlőkendő egészíti ki, amelyre szükség is van, ugyanis a fényes kijelző igencsak könnyen koszolódik. A rendszer visszaállítását a merevlemezről tudjuk elvégezni, hiába az optikai meghajtó, ehhez kapcsolódó lemezt nem kapunk a termékhez.

2. Hardver és hangzás

Ismerve a specifikációt kicsit aggódva láttunk neki a hűtés hatékonyságának vizsgálatához, igaz, az alacsony fogyasztású processzor és a benne lévő integrált videokártya nem jellemző, hogy túl nagy hőt generáljon még a legkeményebb helyzetekben sem. Ez az üresjárati hőmérsékleteken látszott is, hiszen nyugalmi állapotban alig 50 fokos volt mind a processzor, mind a benne lévő videokártya, de maximális terhelés már éppen, hogy befértek 90 fok alá, miközben a kezdeti alacsony zajszint némileg megemelkedett. Szó szerint izzasztóbb kérdés volt az a verzió, amikor nem az integrált, hanem a dedikált VGA-t bírtuk működésre. Ilyenkor az üresjárati hőmérséklet is megemelkedett pár fokkal, az igazán kritikus pont viszont a maximális terhelés volt. A processzort ilyen körülmények között egészen 96 fokig sikerült felhevítenünk, ami már nagyon nem kevés, főleg, ha beleszámoljuk, hogy egy alacsony fogyasztású példányról van szó. Ami aggasztóbb, az az alsó burkolat melegedése (érthető módon), ugyanis ilyen esetben alig lehet hozzáérni, ha nem is volt forró, de kellőképpen meleg volt ahhoz, hogy az ölünkben való használat gondolatáról ideje korán lemondjunk. A videokártya egyébként meglepő módon hűvösebb volt a központi egységnél közel 10 fokkal, ami figyelembe véve a készülék vastagságát, bizakodásra adhat okot a közeljövőben megjelenő normál vastagságú, játékosoknak szánt laptopokat illetően. A zajszint egyébként a legforróbb helyzetben is elviselhető maradt, igaz, ebben nagy szerepe volt a hátul elhelyezett szellőző nyílásnak, illetve valószínűleg a hőmérséklet is ezért volt olyan magas, amilyen.

A készülék egyik érdekessége kétség kívül az NVIDIA Kepler architektúrájára épülő GeForce GT 640M névre hallgató videokártya, amely természetesen a cég Optimus technológiájával is kompatibilis, azaz lehetőségünk van manuálisan, illetve automatikusan is váltani az integrált és a dedikált videokártyák között. A 28 nm-es gyártástechnológiával készülő GK107-es magra épülő videokártya 384 shadert tartalmaz, ez pont a negyede annak, mint amit az asztali GTX680-as csúcskártyában láthatunk. A memóriabusz sínszélessége 128 bit, nagy kár, hogy a GDDR5-ös chipekről egyelőre le kell mondanunk (a GPU támogatja). Ez a VGA kulcsfontosságú szerepet tölt be majd az NVIDIA palettáján, ugyanis valószínűleg a GT 540M utódjaként erre a mobil GPU-ra irányul a legnagyobb figyelem. Ami a memóriákat illeti, a gép alaplapján találunk egy 2 GB-os chipet, amely nem cserélhető, míg a hátlapot lecsavarozva férünk hozzá a másik 2 GB-os példányhoz, amely már egy közönséges SO-DIMM modul. A gyártó szerint ennek cseréjével maximálisan 6 GB-ig bővíthetjük a gépet, amely a mai világban nem tűnik soknak, de léteznek már 8GB-os modulok is.

Nem ez az első alkalom, hogy a nagykapacitású merevlemez mellett találunk egy csekély méretű SSD-t is, amely alapvetően a rendszer indulását és rugalmasságát hivatott gyorsítani, illetve javítani. A 20 GB-os Toshiba flash memória elég tempósan teszi a dolgát, de látható, hogy a SATA2-es csatlakozó felület erősen korlátozza. Az 500 GB-os Hitachi merevlemez halkan és visszafogott hőtermelés mellett teszi a dolgát és bár nem tartozik a leggyorsabb 5400-as HDD-k közé, tempójával – főleg az SSD közbenjárása miatt – nem lesz gondunk.

A hangszórók sajnos inkább a gép gyenge pontjai közé sorolhatók, ugyanis hangzásuk nem túl szép és ezen a grafikus EQ se sokat segít. Fizikailag a gép legelején kapnak helyet a burkolat alatt és lefelé sugároznak, így ölben tartva még érdekesebb hangzást produkálnak.

3. Ergonómia és kinézet

Mielőtt rátérnénk a Timeline-U széria első képviselőjének külsejére, azt mindenképpen érdemes kiemelni, hogy az M3-as Aspire mindenhol kizárólag matt anyagokat kapott, igaz, ezek legalább 90%-ban műanyagot jelentenek. A fedőlap semmi érdekeset nem rejt, a fekete sivárságot mindössze a márkalogó töri meg. Alul sem fogunk forradalmi újításokat találni, viszont említésre méltó, hogy az mSATA foglalatos Toshiba SSD-t könnyedén ki tudjuk cserélni egy nagyobbra, ha úgy támadna kedvünk, más kérdés, hogy túl sok értelme nincs, hiszen a rajta lévő tartalmat nem igazán szabályozhatjuk. A leendő tulajdonosoknak érdemes tudni, hogy a bekapcsoló gombot a készülék elején kell keresnünk, csakúgy, mint a visszajelző LED-eket.

A klaviatúra sok Acer noteszgépből ismerős lehet már, utoljára az Aspire V3-nál láthattuk és ott sem találtunk komolyabb kivetnivalót benne. Három zavaró jelenséget fedeztünk csak fel a mindennapos használat során, az első a bal oldali Shifttel egybenőtt hosszú í betű, a másik az Enterrel összebútorozott ű betű, a harmadik pedig az indokoltnál kisebb irány billentyűk, amellyel igencsak nehéz navigálni táblázatoknál és játékoknál egyaránt. Az alátámasztás a vékonyabb kialakítást figyelembe jónak mondható, a gombok holtjátéka viszont inkább csak átlagosnak tekinthető.

A touchpad ugyanakkor semmilyen rokonságot nem mutat az eddigi Acer noteszgépekével, főleg felületének nagysága miatt, amely már-már vetekszik a MacBook Pro gigászi üveg felületével. Anyagminőségét tekintve természetesen elmarad attól, de nem érheti szó a ház elejét, az M3 tapipadja jó minőségű műanyagból készült. Talán pont ezért kár, hogy a jobb gomb műveletét csak és kizárólag a fizikai gombbal lehet eszközölni, többérintéses megoldással nem tudjuk kiváltani. Ezt leszámítva a legtöbb multitouch gesztust támogatja a készülék, így a nagyítással, forgatással nem lehet gond.

Meglepő módon jobb és bal oldalon gyakorlatilag egyetlen csatlakozót sem találunk az új Timeline-on, mindössze a kártyaolvasó az, amely megtöri a csendet, illetve a vékony kialakítású DVD-író feliratai azok, amelyek árulkodók. A szellőzőnyílás tekintetében örültünk a hátsó elhelyezésnek, de a csatlakozókat illetően nem vagyunk maradéktalanul boldogok, hiszen bármit szeretnénk csatlakoztatni, vagy el kell forgatni a notebookot vagy fel kell állnunk, amely hosszútávon kényelmetlen lehet. Az viszont tény, hogy amíg például hangfalrendszerrel használjuk az M3-at, addig kifejezetten hasznos lehet, hogy a vezeték egyik oldalon se hömpölyög végig. A kék színű USB 3.0 foglalattal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy a hozzá tartozó alkalmazással megmondhatjuk a rendszernek, az akkumulátor hány %-os töltöttségi szintjéig engedje ellátni árammal a ráaggatott eszközöket (akár kikapcsolt állapotban is).

A kijelző egy teljesen mezei 15,6”-os példány a klasszikus 1366x768-as felbontással, amelyre lehet fújni, az viszont biztos, hogy a középkategóriás videokártya mellett gyakorlatilag jó esélyünk lesz rá, hogy a legújabb játékokat is közepes, netán magas részletességgel futtassuk majd. A betekintési szögek függőlegesen átlagosak, vízszintesen egész jók, a fényerő tartalék bőséges, bár az élvezeti értéken némileg ront az átlagnál jobban tükröződő kijelző. A minimális fényerő ugyanakkor lehetett volna egy kicsit alacsonyabb, lesznek páran, akik sötét helységben soknak találják majd. A kávában lévő HD felbontásra képes webkamera optikája valószínűleg ugyanaz, mint ami a V3-ban is volt, hiszen a két készülék ilyen fronton nyújtott képminősége gyakorlatilag megegyezik. A mesterséges fényeket egész jól kezeli, nem érezni komolyabb lassulást a képfeldolgozás sebességén.

4. Teszteredmények

A teszteknél érthető módon elsősorban az új NVIDIA Kepler alapú videokártyára voltunk kíváncsiak, de ahhoz, hogy bebizonyítsuk, mennyire nem fogja vissza az alacsony fogyasztású processzor a középkategóriás megjelenítőt, először el kellett készítenünk az alábbi táblázatokat, íme:

Jól látható, hogy az erősebb AMD processzorokkal könnyedén felveszi a versenyt a kis Core i5, sőt, az alap Core i3-tól sincs igazán messze, ha nagyon erősen hunyorgunk, akkor nyugodtan rámondhatjuk, hogy gyakorlatilag a Core i3-2310M sebességét kapjuk alacsonyabb fogyasztás mellett. Az is megfigyelhető továbbá, hogy – ha nem is drasztikusan, de – a kisméretű SSD beépítése némileg gyorsított a rendszeren. Természetesen, ha mellétettünk volna egy kizárólag SSD-vel működő notebook által produkált grafikont, jól látható lenne, hogy ez a fajta megoldás messze nem tökéletes, de a mindennapi használat során már így is jelentősen rugalmasabbnak érezzük a masinát. Ami viszont árulkodó, az az egy szem DirectX9-es játékteszt, melybe a processzornak még elég sok beleszólása volt, de az már itt látszott, hogy a Radeon HD6650M-nél biztos, hogy gyorsabb a GT 640M, ami nem hangzik rosszul…

…főleg akkor, ha olyan beállításokkal is lefuttatjuk a szokásos tesztjeinket, melyek néhol inkább a videokártyát izzasztják meg, mint a processzort. Az esetek többségében az eddigi kiskirálynak kikiáltott GT 555M-et hozza a GT 640M, sőt, a legtöbb esetben túl is teljesíti azt, amely mindenképpen jó hír azoknak, akik ilyen videokártyával szerelt gépet készülnek vásárolni, de a tesztben szereplő processzornál erősebb központi egységgel (ráadásul az Acer gépében GDDR3-as memóriákkal ment). Ezek után már csak a fogyasztása kérdéses, jöjjenek tehát az üzemidőt mérő tesztek.

Az első két tesztnél csak és kizárólag az integrált videokártyát használtuk, ahogy minden olyan esetben, amikor dedikált VGA is rendelkezésre áll a processzorban lévő mellett. A gyártó 8 órás üzemidőt ad meg a marketing anyagban, amelyet valóban el lehet érni, mint ahogy az ábra mutatja, de ilyenkor tényleg csak dokumentumot olvasgatunk minimális fényerő mellett. A maximális fényerő melletti Full HD videózást fele ennyi ideig, azaz kereken négy óráig bírta a készülék, ezt felfoghatjuk egyben tipikus használatnak is. Ami meglepetés volt, az a maximális terhelés mellett elért 1 óra 40 perces eredmény, amely több mint valószínű, hogy nem csak az új Kepler architektúra, hanem az alacsony fogyasztású Sandy Bridge alapú Core i5 processzor érdeme is. A lényeg viszont a grafikonon van, ha utazás közben játszani szeretnénk, jó eséllyel másfél-két óráig minden további nélkül megtehetjük ezt, ha teljesen fel van töltve az akkumulátorunk.

5. Értékelés

A Timeline-U szériába tartozó Aspire M3 egy érdekes elképzelés az Acer részéről, hiszen egyszerre próbálnak meg könnyebbé és izmosabbá tenni egy sztenderd középkategóriás gépet. A legnagyobb problémát valójában pont ez jelenti, hiszen a hűtés hatékonysága éppen, hogy csak megüti az elfogadható szintet, a hőmérsékleti értékek pedig egy 3 éves használati időtartamot prognosztizálva aggasztóak. Az tény, hogy a billentyűzetbe és a touchpadbe nehéz belekötni és a készülék valóban egy vérbeli játékgép, ha csak a teljesítményét nézzük, de összességében mégis inkább aggódtunk, mintsem örültünk a készülék tesztelésének befejeztével. Tény, hogy akik erős gépet szeretnének, ennél valamelyest nagyobb tömeggel rendelkezőt fognak csak találni, akik pedig könnyű gépet akarnak, azok ennél csak gyengébbet tudnak vásárolni. Ennek ellenére érdemes meggondolni, hogy tényleg ennyire számít-e az a 30 deka, amennyivel könnyebb az átlagos 15,6”-os noteszgépeknél az M3. Mindentől függetlenül, ilyen melegedési problémák mellett sajnos ajánlott plecsnit semmiképpen nem tudunk adni a legújabb Timeline-nak, azt viszont nem árt tudnunk, hogy kicsit gyengébb processzorral és integrált videokártyával már alig 200 ezer forintért elvihető, szemben a tesztben szereplő változat 250 ezres cédulájával.

Az Acer Aspire M3-at a gyártó hazai képviseletétől kaptuk tesztelésre, köszönjük!

Pro:

+ hosszú akkumulátoros üzemid

+ remek teljesítmény

+ kategóriájában alacsonynak számító tömeg

+ USB 3.0

+ kiegészítő SSD a rendszer rugalmasabb működéséhez

+ 3 év garancia

Kontra:

- komoly melegedési problémák

Hivatalos honlap: Acer

Vásárlás: iPon webáruház