Egy szokatlan kísérleti kezelés során pár percre vörös fénnyel világítanak az alanyok szemeibe, hogy felturbózzák a mitokondriumok aktivitását. Utóbbi sejtszervecskék a sejtek erőművei, ezek látják el a működéshez szükséges energiával a sejteket. A koncepció első, korai tesztelése során 24 alanyon próbálták ki, hogy a vörös fénynek való egyszeri, pár perces kitettség javít-e a látáson. A vizsgálat alapján a módszerrel enyhe javulás érhető el a színlátásban, amely több napig érezteti hatását.
A vörös és az infravöröshöz közeli fényről már korábban igazolták, hogy laborsejtekben és állatokban javítja a mitokondriális működést. Ezek a hullámhosszak a jelek szerint a sejtszervecskék egyik fontos molekuláris struktúrája, az ATP-szintáz nevű protonpumpa működését fokozzák. Ez az enzim felel az ATP gyártásáért, amit a sejtek képesek energiaként felhasználni. Az említett hullámhosszú fényeket a vízmolekulák nyelik el, így a protonpumpák körül csökken a víz viszkozitása, ami hatékonyabb enzimműködést tesz lehetővé.
Ez a fajta mitokondriális turbózás számos testi rendszerben hasznos lehet. A University College London kutatói a retina, a szem fényérzékeny sejtjei kapcsán vizsgálták meg, hogy a módszerrel lehetséges-e javítani a látást. A retina sejtjeiben rengeteg mitokondrium van, és az időskori látásromlás egyik potenciális oka a mitokondriumok egyre kevésbé hatékony működése.
Muslicákon végzett korábbi vizsgálatok alapján a mitokondriumok reggelente termelik a legtöbb ATP-t. Ezért a kutatók kísérleteik során a 37–70 éves alanyoknak reggel, illetve a kontrollcsoport tagjainak délután világítottak vörös fénnyel a szemébe, majd összevetették az utána végzett látásvizsgálatok eredményeit. Az alanyoknak 3 percig világítottak a szemeikbe gyenge vörös fénnyel, majd három órával később megvizsgálták a színlátásukat, ami a legsúlyosabban érintett az időskori látásromlás során.
Azok, akik reggel 8–9 között kapták a kezelést, 12–17 százalékos teljesítményjavulást mutattak a színlátásteszten, a délután kezelt csoportnál viszont nem tapasztaltak javulást. A vizsgálati csoport 10 tagját egy héttel később is tesztelték, és színlátásuk még ekkor is legalább 10 százalékkal jobb volt a fénykezelés előttinél. Az alanyok egy része érdekes módon azt mondta, hogy nem érzékelt javulást a látásában, holott a teszteken jobban teljesítettek.
A kísérleti kezelés hatásosságának megállapításához további, nagyobb létszámú vizsgálatokra lesz szükség, de az eredmények kétségkívül érdekesek és bizakodásra adnak okot. A vörös fénnyel való kezelés egyébként korábban már bizonyított az időskori makuladegeneráció és a cukorbetegség okozta látásromlás kezelésében is. Állatkísérletek alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a vörös fénnyel való megvilágítás az agyi sérülések kezelésében is hasznos lehet. Vagyis a mitokondriumok jobb működésre bírása valóban eredményes, és a szakértők még csak most kezdik megérteni, hogy ezt milyen problémák kapcsán lehetne hasznosítani.
A londoni kutatócsoport ezen felül azt is igazolta, hogy a vörös fény védi a méheket a neonikotinoid rovarirtóktól, amelyek a mitokondriumot károsítják, így a szakértők szerint a méhészeknek érdemes lehet vörös fényű lámpákat telepíteni a kaptárakba.
