A leszállás során összesen mintegy 30 ezer fénykép készült azzal 7 műszaki kamerával, amelyeket kifejezetten a landolás különböző fázisainak rögzítésére szereltek fel, aminek ilyen szintű monitorozására még sosem volt példa. A rover ezen kívül 9 másik műszaki kamerával rendelkezik, amelyek a felszíni munkálatokat segítik és gyakorlatilag a rover szemeiként szolgálnak, illetve további 7, kifejezetten tudományos célokat szolgáló kamerával is fel van szerelve, amelyek többek közt nagy felbontású fotókat készítenek a környezetről, illetve különböző hullámhosszokon fotózzák a mintákat.

A következő hónapokban tehát elképesztő mennyiségű fotóra számíthatunk a Marsról, és nem utolsó sorban magáról a leszállásról is, amelyről egy komplett videó készült. Így ha sikerül hazasugározni ezt a rengeteg adatot, mindannyian tanúi lehetünk, milyen lett volna a Percynek becézett marsjáróval landolni. A leszállásról készült első részletek akár már hétfőn megérkezhetnek.

Galéria megnyitása

Az első képeslapok

Ennek előhangjaként a NASA máris közzétett néhány fotót, amelyek közvetlenül a leszállás után, illetve közben készültek. A fenti felvételt például pár másodperc a felszín elérése előtt rögzítette az egyik kamera: ezen a marsjáró az égi daru kábelein lóg a marsi talaj felett, és a daruról van lefotózva. A kerekek ekkor nagyjából két méterre voltak a felszíntől. Az égi daru az utolsó 20 méteren segítette a rovert a marsi felszín felé, előtte maga légkör, egy ejtőernyő, illetve fékezőfúvókák gondoskodtak a lassításáról. A kép elkészülte után röviddel a rover közvetlenül a felszín felett levált az égi daruról, amely elrepült a leszállóhely felett és kicsit odébb a felszínbe csapódott.

A landolás pillanatait ugyanakkor nem csak a Perseverance rendszerei rögzítették. Az alábbi fotót a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerája készítette, amely mintegy 700 kilométerre volt a rovertől. A fényképen a marsjáró a szuperszonikus ejtőernyőn lóg, útban a felszín felé.

Galéria megnyitása

A landolás után közvetlenül beérkezett képek még a porvédő kupakok alól készültek, de azóta már megérkeztek az első színes, már sokkal jobb felbontású képek is a felszínről. A cikk nyitóképét az egyik, jelenleg délkelet felé néző, 20 megapixeles veszélyjelző kamera készítette, amely – ahogy már említettük – gyakorlatilag szemként szolgál: elől és hátul is több ilyen van a roveren, és ezek ügyelnek rá, hogy a marsjáró ne menjen neki a szikláknak és elkerülje a hasadékokat.

A fotón a rover árnyékán kívül kavicsok és sziklák látszódnak, valamint a viszonylag sík terepen túl, a távolban néhány domb is feltűnik. A leszállóhely kiválasztása, amelyet a Perseverance a leszállás során a kijelölt régión belül maga végzett el saját kameráira támaszkodva, jelenlegi ismereteink szerint ideális a küldetés folytatásához. A roverrel utazó első marsi helikopter bevetése miatt kiemelkedően fontos volt, hogy rendkívül sima legyen a terep, mivel az Ingenuity a rover hasára szerelve várakozik, és onnan fogják leengedni. A rover testének dőlésszöge a teljesen vízszinteshez képest jelenleg 1 fok, ami abszolút kielégítőnek nevezhető.

Galéria megnyitása

Végül az utolsó eddig beérkezett fotón a rover egyik kereke látható néhány izgalmasnak ígérkező kődarab társaságában. Utóbbiak érdekessége, hogy nagyon lyukacsosnak látszanak, ami vulkáni eredetre, de üledékes képződésre is utalhat.

A szakértők azért választották a Jezero-krátert a küldetés helyszínéül, mert azt a Mars nedvesebb múltjában egy hatalmas tó és egy folyódelta töltötte ki.

A rover ezen belül egy olyan helyen szállt le, amely kőzettani szempontból igen változatosnak tűnik, és egyszerre hordoz vulkáni és víz formálta jellegeket. Hogy a képen látható kerék előtti kő mitől lett ilyen, az egyelőre rejtély, de a közeljövő vizsgálatai minden bizonnyal segítenek eldönteni.

A fotón látszódó kerék kialakítása egyébként az egyik fontos fejlesztés, amelyet a Curiosity mintájára készült roveren végrehajtottak. Az előd kerekeinek gyors degradálódásából okulva a Perseverance-t vastagabb, nehezebb, strapabíróbb alumíniumból készült kerekekkel látták el, amelyek kevésbé szélesek, de nagyobb átmérővel rendelkeznek, mint a Curiosity kerekei.

Hogyan tovább?

A NASA szakértőinek elmondása szerint a rover kiváló egészségnek örvend, és délkelet felé néz egy, a jelenlegi információk szerint biztonságosnak tűnő terepen. A több mint 1 tonnás, majdnem 3 méter hosszú rover rádióizotópos termoelektromos generátorában 4,8 kilogramm plutónium-238 bomlása szolgáltatja az energiát. A generátor által termelt elektromos energiát két lítiumion-akkun tárolják, és a rover rendszerei ezekről működnek, ami sokkal rugalmasabb és megbízhatóbb üzemeltetést lesz lehetővé, mint hogyha napelemekre kellene támaszkodni, hiszen akár éjszaka, porviharok alatt és a marsi tél idején is üzemeltetni lehet a rendszereket.

Galéria megnyitása

Hogy mi várható a jövőben, arról a pénteki sajtótájékozatón beszéltek a szakértők. Egy pár, az utazás és a landolás idejére rögzített eszközt máris kioldottak, így lekerült két kamera porvédő kupakja, és egy antennát is kiengedtek. Más műszereket ugyanakkor még nem aktiváltak. Ennek folyamata nagyon lassan, fokozatosan fog zajlani, amely során alaposan ellenőrzik a marsjáró rendszereit és kalibrálják a szükséges műszereket. A tudományos szakasz várhatóan csak a nyáron veszi kezdetét, de ez nem jelenti azt, hogy addig ne történne semmi, sőt.

A következő napokban várható az öt kamerával és egy robotkarral felszerelt árboc kinyitása. Ezen túl az energiaellátás, a hőrendszer és a kommunikáció stabilizálása is a rövid távú célok között van, majd ha ez sikerült, a rover egy szoftverfrissítést is kap. Utána, várhatóan a leszállás utáni 9. marsi nap (1 marsi nap földi idő szerint 24 óra 39 perc 35 másodperc) környékén, a rover megteszi első rövid útját: ennek során 5 métert fog előre gördülni, majd visszatolat eredeti pozíciójába. Ha a rövid próba közben minden jól megy, utána nem sokkal egy hosszabb utat is beiktatnak.

Galéria megnyitása

Az Ingenuity bevetése is a korai, 2–3 hónapon belüli teendők között kap helyet, így remélhetőleg a helikopter első repülésére sem kell sokat várnunk. Ehhez a minihelikoptert le kell választani a rover hasáról, majd pár centis magasságból leejteni a felszínre. Ezt követően a rover odébbgurul, teret adva az 1,2 méter rotorátmérőjű járműnek a felszálláshoz. Ez persze a leírtaknál sokkal lassabban és óvatosabban fog zajlani, a helikopter felszínre helyezése és a rover elhátrálása nagyjából 10 napot vehet igénybe.

Az Ingenuity reptetése elsősorban technológiai demonstrációs célt szolgál, és egy komolyabb marsi helikopter elődje, amelyen ki akarják próbálni a kulcsfontosságú technológiákat. Ennek megfelelően elég pici a hatóköre: egyszerre legfeljebb 90 másodpercig képes a levegőben maradni, ami alatt 50 métert tehet meg, legfeljebb 5 méteres magasságig emelkedve. Az Ingenuity tesztelése során 30 nap alatt maximum 5 ilyen rövidke repülést terveznek a napelemmel, kommunikációs rendszerrel, kamerákkal és más szenzorokkal, illetve rugalmas, szénszálas lábakkal felszerelt, nem egészen 2 kilogrammos helikopter számára.

Míg a laikus érdeklődőknek minden bizonnyal a tesztelés során készült képek és videók lesznek a legizgalmasabbak, a NASA szakértőinek a műszaki adatok jelentik a prioritást, hiszen az egész kísérletnek az a fő célja, hogy kiderüljön, hogyan lehet repülni a Mars földinél sokkal ritkább légkörében.

Ha a repülési teszt véget ér, és a Perseverance műszereinek beállítása is befejeződött, a rover megkezdi útját az első tudományos vizsgálódási hely felé, amelynek kijelölése a korábbi, bolygó körüli pályáról végzett vizsgálatok, illetve az árbocról és esetleg a helikopterről készült képek alapján történhet majd. A tudományos szakaszban helyi kőzettani vizsgálatokat és egyéb méréseket végez a rover, illetve mintákat is gyűjt, amelyeket aztán egy későbbi küldetés során visszajuttatnak a Földre alaposabb elemző vizsgálatok reményében.

Galéria megnyitása

Míg a Curiosity küldetésének célja az volt, hogy igazolja, a Mars egykor élhető lehetett, és ez sikerült is neki, a Perseverance tényleges mikrobiális nyomok, baktériumok és moszatok mikroszkopikus fosszíliái után kutat majd, amelyek akkor létezhettek ebben a kráterben, amikor a felszínt még folyékony víztömegek borították. Izgatottan várjuk, mire jut.

Hírlevél feliratkozás
A feliratkozással elfogadom a Felhasználási feltételeket és az Adatvédelmi nyilatkozatot.

15 hozzászólás

A komment írásához előbb jelentkezz be!
rfj1989
rfj1989
2021. febr. 23. 12:08
#6

"a helikopter felszínre helyezése és a rover elhátrálása nagyjából 10 napot vehet igénybe" - ez most valami vicc? :D értem én, hogy minek elsietni meg óvatosság stb, de 10 nap? :D

Meteoreso
Meteoreso
2021. febr. 23. 7:45
#5
arn
arn
2021. febr. 22. 17:47
#4

allat lehet ilyen dolgokat fejleszteni :)

Irasidus
Irasidus
2021. febr. 21. 12:44
#3

Úgy háromszáz éve látjuk a sarki jégsapkákat, és úgy kétszáz éve létezik spektroszkópia amivel közvetve megállapítottuk a vízjeget, és úgy 13 éve, hogy Phoenix űrszonda közvetlenül is kimutatta a vízjeget, azonkívűl közvetett bizonyítékok ezrei bizonyítják azt, hogy az vízjég (pl.: olyan bagtel középiskolsás fizikával megérthető dolog is, hogy metán a Marson légnemű, vagy, hogy metánesső/jég az nem fehér, hanem fekete). Leszláni a Marsa, a tereviszonyok miatt akárhol nem lehet, így a legnagyobb nagy része kiesik a kutatható területekből, persze nagyon jó lenne egy ilyen kutatás, csak annak költsége a mostaninak a sokszorosa, és nagy a kudarc esélye. A szonda jelenleg nem bomlástermékeket keres, az asztrobiolgiai vizsgálat csak másodlagos dolog - még mindig. Fő kutatási terület, bármily meglepő is, a Mars alapos megismerése (geolgiai, kémai, légköri folymatok feltárása). A biológiai kisérletek eddig kétértelmű eredményekre vezettek, így mindenképpen a környzetet is meg kell ismerni, ha biológiai folyamatok (mellék-) termékeit akarjuk keresni, mivel az lehet, hogy csupán egy élettelen kémiai reakció mellékterméke. De ismétlem, a fő cél nem ez.

Meteoreso
Meteoreso
2021. febr. 22. 17:37

Azt gondolom meg lehet állapítani a vízmosásokból hogy mekkora víztömeg volt ott, nem  kicsi...

Mi lett vele hol van ? Elpárolgott? Ha mondjuk a földről elpárologna az összes víz azt nem lehetne kimutatni ??? Hova menne a marsra csapódna ?

A.

-Volt ott nagyon sok víz ( ami persze csak folyadék de nem bírom kimozdítani ebből a fantáziátokat) 

Felforrósodott a légkör mint mondjuk a vénusz ropira száradt vagy elpárplgott (ami nagy víztömegnél nehéz elképzelni)  pont azért mert jól mondtad hogy üvegház hatást hoz létre a pára...

Majd leesett a teljesen kiszáradt bolygóra két valami ami vízjeget tartalmazott üstökös akármi, ez a két dologból van most ott víz. (és az előző folyadékhoz semmi köze)

B.

Egyáltalán nem párolgott el csak megfagyott , idővel belepte a por és ott van alatta a mai napig  csak le kellene fúrni10 centi és 100 méter között valamennyit. csak ritka kezdetlegesek az eszközeink a felszinen meg úgyse találunk UV miatt semmit , ami volt és még van az lejjebb van, és továbbra is barlangokat kellene keresni.

Meteoreso
Meteoreso
2021. febr. 21. 11:16
#2

A Sherloc-on van egy Watson kamera ez jó :D

Amúgy azt honnan tudják hogy víz volt a bolygón ?

Lehetett más folyadék is ami a becsapódó meteorokból olvadt ki, A Titánon pl Metáneső esik.

Miért nem olyan kráterbe szálltak le ahol vízjég van ? ott tuti volt víz :) Nem nagyobb lenne az esélye hogy ott találnak bomlástermékeket ?

Irasidus
Irasidus
2021. febr. 21. 16:19

@Meteoreso - Ja, fenti hozzászólásom neked ment... csak így sikerült. Olvasd, és tanulj. :)

i2k010
i2k010
2021. febr. 21. 10:25
#1

Köszi a cikket. Érdekes volt.

Vissza az oldal tetejére