Az emberi intelligencia evolúciója a tudomány egyik nagy kérdése, hiszen szinte minden, ami elválaszt minket az állatvilág többi tagjától, annak az eredménye, pár millió évvel ezelőtt agyunk nőni kezdett és ezzel párhuzamosan új képességekre tettünk szert. Idővel felegyenesedtünk, gazdálkodni kezdtünk és megteremtettük az emberi civilizációt, miközben főemlős rokonaink továbbra is a fákon maradtak.
Egy kínai kutatócsoport tagjai nemrégiben bejelentették, hogy megpróbálták egy kicsit szűkíteni ezt az evolúciós szakadékot, és olyan transzgenikus rhesusmajmokat hoztak létre, amelyek az emberi intelligencia formálódásának egyik legfontosabbnak tartott génjének humán másolatait hordozzák. Az etikailag sokak szerint megkérdőjelezhető kísérlet célja a kérdéses gén működésének vizsgálata volt, vagyis hogy ennek humán változata valóban képes-e érdemben hatni a kognitív képességekre. És úgy tűnik igen, a módosított rhesusmajmok ugyanis jobban szerepeltek a memóriateszteken és agyuk fejlődése is hosszabb ideig tartott, mint nem génmódosított társaik esetében. Az agyméretben ugyanakkor nem mutatkozott eltérés.
Az emberi intelligencia kapcsán máig megfejtetlen kérdés, hogy vajon mely gének vezettek az emberi agy gyors fejlődéséhez. Ennek kiderítése érdekében a szakértők az elmúlt években alaposan összehasonlították a modern ember és a csimpánzok genomját, amely mindössze 2 százalékban tér el, hogy azonosítsák azokat a géneket, amelyek egyedien emberivé teszik fajunkat. Hogy az így megtalált gének közül melyiknek mekkora szerepe volt agyunk fejlődésében, az ugyanakkor továbbra is bizonytalan.
Az egyik népszerű kulcsgén-jelölt a FOXP2, avagy a nyelvi gén, amely a beszéddel van kapcsolatban. Egy másik érdeklődésre okot adó DNS-szakasz, az MCPH1, vagyis a mikrokefalin, amelyről egy ideje már tudni lehet, hogy a gén rendellenes változatai mikrokefáliát, vagyis kisfejűséget okoznak az emberben. A kínai tudóscsoportot ez a gén kezdte érdekelni, és 2010-től kezdtek azzal foglalkozni, hogy az emberi génváltozatot hordozó transzgenikus állatokat hozzanak létre. Végül 11 rhesusmajom-embriót fertőztek meg a mikrokefalin emberi változtatát hordozó vírusokkal. Az állatok közül, amelyek az emberi génvariáns 2–11 másolatát hordozták, végül 5 érte meg azt a kort, amelyben már tesztelni lehetett intelligenciájukat.
Ahogy már említettük, ezek a másolatok szignifikáns eltéréseket okoztak az állatokban: azok agya lassabban fejlődött, és bár nagyobb nem lett, a majmok jobban szerepeltek a rövid távú memóriát tesztelő feladatok során, mint „mezei” társaik. A kísérlet tehát eredményes volt, ugyanakkor nagyon sok kérdést felvet a konkrét kutatás jövőjével és általában a hasonló vizsgálatokkal kapcsolatban is.
A főemlősökkel való hasonló kísérleteket egyre inkább ellenzik Európában és az Egyesült Államokban, az pedig, hogy ezúttal emberi agyi géneket adtak az állatokhoz, csak tovább ront az etikai megítélésen. A nyugati szakértők jelentős része úgy véli, hogy nem lenne szabad hasonló kísérletekbe belevágni, mivel hozzánk nagyon hasonló fajokról van szó. A kínai kutatók ugyanakkor saját bevallásuk szerint nem tartanak attól, hogy egy-egy gén alapvetően megváltoztatná, és ténylegesen emberibbé tenné az állatokat. Ahogy mondják, bár a csimpánzok és rhesusmajmok valóban nagyon hasonlítanak ránk, fejlődésünk évmilliókkal ezelőtt különvált, és a mára rengeteg eltérés van a genomok között, amit néhány gén megváltoztatásával nem lehet semmissé tenni.
A másik kritika, ami a kutatás kapcsán elhangzott, hogy a transzgenikus állatok létrehozása nagyon drága és időigényes, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy jó út az intelligencia fejlődésének tanulmányozására. A hasonló kísérleteknél az alanyok száma nagyon alacsony, így az eredményekből nehéz bármilyen következtetést levonni. A kínaiak erre azt mondják, hogy a következő kísérleteknél már több majommal terveznek dolgozni. Egybe már bele is vágtak, ennek során a SRGAP2C nevű gén emberi változatát ültették be nem emberi főemlősökbe. Ez a variáns 2 millió éve bukkant fel, és szintén kapcsolatba hozható az intelligencia alakulásával
