A biztonsági szempontból kritikus fontosságú mentőrendszer tesztelésére vasárnap került sor. A kísérlet lényege az volt, hogy igazolják, ha kilövés közben bármilyen probléma lép fel a hordozórakétával, az utasokat szállító kabin pillanatok alatt le tud válni, és eltávolodik a hordozótól, majd sértetlenül földet is ér. Ennek érdekében a hétvégi start után nem sokkal az irányítók leállították a Falcon–9 fő hajtóműveit, majd aktiválták a Dragon űrhajó személyszállító változatának mentőrendszerét.

A kísérlet során a jelek szerint minden a tervek szerint zajlott, a Dragon gond nélkül levált, és saját hajtóművei segítségével gyorsan távozott a rakéta környékéről, majd miután megfelelő pozícióba orientálta magát, ejtőernyőivel visszaereszkedett a Földre. Egy ilyen manőver végrehajtása azonban a látszat ellenére egyáltalán nem könnyű feladat, hiszen a mentőrendszernek úgy kell működnie, hogy akkor is gyorsan kilője a kapszulát a problémás rakétáról, ha az még maga is jelentősen gyorsul, aztán pedig a normál leszálláshoz képest jóval kedvezőtlenebb sebesség és beérkezési szög mellett kell gondoskodnia arról, hogy az utasok épségben átvészeljék a landolást.

Egy hasonló rendszert 2018 őszén élőben is láthattunk működni, szerencsére kifogástalanul. Ahogy arról annak idején beszámoltunk, október 11-én egy, a Nemzetközi Űrállomásra irányuló kilövés közben, a start után két perccel meghibásodott a hordozórakéta. A fedélzeten egy orosz és egy amerikai űrhajós utazott, Alekszej Ovcsinyin és Nick Hague, akik komolyabb sérülések nélkül megúszták a kalandot, a mentőrendszer ugyanis azonnal működésbe lépett. Az űrhajósokat szállító kabin kilőtt a rakéta orráról, majd ballisztikus pályán visszatért a Földre.

Utólag az is kiderült, hogy a rendszer valóban életet mentett, ugyanis tényleg katasztrofális volt a probléma: az egyik gyorsítórakéta egy hibás alkatrész miatt nem megfelelően szögben vált le a hordozó középső részéről, így beleütközött az üzemanyagtartályba, amely felrobbant.

Ami a SpaceX-et illeti, a Dragon nyolc SuperDraco hajtóművel van felszerelve, amelyek az űrhajó oldalán, körben, kettesével elrendezve kaptak helyet, az ejtőernyők pedig az orrkúpban rejtőznek. Elon Musk cége korábban már külön-külön a mentőrendszer minden elemét tesztelte, ez volt azonban az első alkalom, hogy koordináltan, egy tényleges kilövés során indították be azt. A vasárnapi indítás során az úgynevezett Max–Q után nem sokkal állt le a rakéta, ez az a pont, amikor a legnagyobb aerodinamikai nyomás éri a járművet, a kilövés után kevesebb mint 2 perccel.

A teszt során a leállítás és a kapszula kilövése nyomán a Falcon–9 bukdácsolni kezdett, és nem sokkal később felrobbant, a Dragon azonban eddigre már messze járt. Körülbelül 5 perccel a kilövés után aktiválódtak a pici pozicionáló ejtőernyők, majd amikor a Dragon 2 kilométerre volt a felszíntől, a négy főernyő is kinyílt. A kapszula kicsit több mint 9 perccel a kilövés után landolt az Atlanti-óceánban, ahonnan röviddel később kihalászták a készenlétben álló hajók.

A sikeres teszt szükséges feltétele volt annak, hogy a Falcon–Dragon-rendszert emberi utazásra alkalmasnak nyilvánítsa a NASA. Az amerikai űrügynökség a SpaceX-szel és Boeinggel is leszerződött, hogy a cégek emberszállításra alkalmas járműveket fejlesszenek ki, amelyekkel orosz segítség nélkül is elérhető a Nemzetközi Űrállomás. Amennyiben a vasárnapi próba alatt begyűjtött adatok mélyebb elemzése is azt mutatja, hogy minden a tervek szerint zajlott, a SpaceX számára következőnek már egy tényleges emberi űrrepülés jöhet.

A teszt utáni sajtótájékoztatón Jim Bridenstine, a NASA igazgatója nagyon bizakodónak tűnt, és elmondta, hogy a kényszerleszállás a vártnál is simábban ment, ami a potenciális utasokra ható erőket illeti, így a NASA nagyon optimista a jövőt illetően. Musk pedig hozzátette, hogy mindezt úgy sikerült abszolválni, hogy elég szeles volt a leszállási zóna. A SpaceX alapítója a jövővel kapcsolatban azt is felvetette, hogy a landolás még finomabbá tétele érdekében akár az újrahasznosítható orrkúpok elkapása során használt, kifeszített hálós rendszer bevetése is szóba jöhet, ami azért is kedvező lenne, mert megkímélné a Dragont a sós vízbe merüléstől.

Hogy mikor kerülhet sor a SpaceX első emberes kilövésére, azt egyelőre nem tudni. Musk szerint a hardver március végére teljesen bevetésre kész lesz, Bridenstine azonban elmondta, hogy az indítás időpontjának kiválasztásakor azt is figyelembe kell venni, hogy mikorra vannak ütemezve az űrállomáson a legénységének váltásai, illetve a teherszállítmányok érkezése, és hogy a Dragon hogyan illeszthető be ebbe a menetrendbe.