25 évvel járunk a Resident Evil-sorozat elindítása után, ami egészen döbbenetes. Minden bizonnyal ha nincs a járvány, akkor a most megjelent Resident Evil Village sem kési le a március végi évfordulót. Nem nagy gond, ilyen apróságokra és enyhe csúszásokra nem adunk, főleg nem ilyen helyzetben, és főleg akkor, ha egyébként maga a játék jó lett. Márpedig jó lett.
De hogy milyen játék a Resident Evil Village? A kérdés jogos, hiszen maga a sorozat is eléggé eltérő stílusokat képviselt eddig. A klasszikus első három rész után a negyedik gyakorlatilag megteremtette a modern TPS-műfajt (még akkor is, ha például nem lehetett benne egyszerre mozogni és lőni), míg az előző, vagyis a hetedik rész pedig FPS-nézetű túlélőhorrorba ment át.
Szóval mondhatjuk, hogy a Resident Evil egyre inkább csak egy márkanév, ami mögött nem egyértelmű, hogy éppen mi rejlik, de azért jellemzően valami jóság. Mindenesetre a Resident Evil Village az előző rész egyenes folytatása, így olyan hatalmas eltérésekre ezúttal nem kell számítanunk, de azért mégis eléggé más játékról beszélhetünk. A főszereplő továbbra is Ethan Winters, aki sikeresen kiheverte az előző rész fáradalmait, és most éppen feleségével és kislányával vakációzik, hol máshol, ha nem Romániában.
Oké, a konkrét helyszínt sosem nevezi meg a játék, de minden elhintett információ erre utal (például a lej, mint pénznem), meg eleve teljesen egyértelmű, hogy a negyedik rész hangulatához szerettek volna visszatérni, ami pedig deklaráltan egy erdélyi faluban játszódott. Ez is egy erdélyi faluban játszódik. Akárhogy is, az események nem alakulnak vidáman: megjelenik a klasszikus Resident Evil-főhős, Chris Redfield, aki minden különösebb magyarázat nélkül megöli Ethan feleségét, elrabolja a kislányát, majd távozik.
Főhősünk egy eléggé reménytelen helyen ébred fel, és rövid úton rájön, hogy a közeli falucskában nem véletlenül nincsenek már lakosok, ugyanis elég komoly problémájuk akadt a vérfarkasokkal. Ez nagyjából le is fekteti a játék alapjait: egy elkerített történetet kapunk, ahol ezúttal a természetfeletti sokkal nagyobb szerepet kap, mint a klasszikus Resident Evil-féle vírusos, mutánsos vonal, amivel nincs is semmi baj.
És habár maga a történet nem a világ legnagyobb eresztése, azért bőven élvezhető, és bizonyos pontokon igazi őrület. Ebben pedig nagyon jól idézi a negyedik részt, ahol elég rendszeresen lehetett WTF-fejjel nézni, hogy ezek a kedves japán kollégák mégis mit raktak össze nekünk.
A játékmenet alapjaiban (ahogy már fentebb írtam) a hetedik rész által képviselt FPS-vonulatot viszi tovább, csak ezúttal sokkal jobban fel vagyunk szerelve és sokkal több az akció. A Resident Evil Village inkább egy shooter, mint az előző rész, de természetesen azért továbbra sem abban az értelemben, ahogy mondjuk egy Call of Duty. Még mindig nagyon fontos, hogy alaposan nézzünk körbe a helyszíneken, és mivel most egy viszonylag tág terület (egy falu) áll rendelkezésünkre, ez különösen számít, hiszen nagyobb eséllyel hagyhatunk ki valamit.
Ebből a szempontból nem változott a Resident Evil: vissza kell fogni magunkat, gyűjtögetni, menedzselni a holmijainkat, de ha nagyjából normálisan játszunk, akkor azért nem fogunk hiányt szenvedni fegyverből és lőszerből. Ráadásul a készítők az inventory menedzsmentjét is leegyszerűsítették, ugyanis a különböző holmik különböző kategóriákat kaptak. Csak a fő tárgyaink foglalnak helyet, így tehát nem fogunk két percenként betelni, és nem kell azon agyalni folyamatosan, hogy mit hagyjunk ott vagy mit dobjunk ki. Ráadásul rendszeresen feltűnik a kereskedő, aki gyorsan a legjobb barátunk lesz.
Ezek következtében igaz az, amitől sokan tartottak: a Village valójában kevésbé horrorisztikus és félelmetes, mint a hetedik rész. Ez egész egyszerűen abból fakad, hogy jellemzően jól fel vagyunk szerelve és el vagyunk látva tölténnyel. De ez persze nem azt jelenti, hogy ne lenne eléggé para a játék (nekem például bőven az), de kétségtelen tény, hogy az előző epizódhoz képest sehol nincs ebben a tekintetben. Talán azért volt szükség erre a váltásra, mert egyébként nagyon sok olyan visszajelzést kapott a Capcom, hogy a hetedik rész sokaknak egyszerűen túl félelmetes volt, így viszonylag hamar abbahagyták.
Azt is látni kell, hogy történik egy viszonylagos váltás a Village első és második fele között, és az első jóval izgalmasabb és érdekesebb. Ezen kívül pedig azt is meg kell említeni, hogy a végéhez közelítve, a trailerekből megismert és világhírnévre szert tett magas néni, Lady Dimitrescu kastélyában azért ismét csak közelebb kerül a játékmenet ahhoz, amit az előző epizód kedvelői várnának.
Mindezzel együtt a Resident Evil Village körülbelül nettó 10 óra játékidőt ígér, ami nem tűnik soknak, viszont nagyon tartalmas, szórakoztató és érdekes, és nincs benne semmi felesleges sallang. Számomra ez manapság már, a többszörösen túltelített Ubisoft-féle anyagok világában inkább pozitívum, mint negatívum, ráadásul adott a New Game+ játékmód, aminek köszönhetően elég nagy újrajátszhatósági értéket képvisel az anyag.
Bónusznak pedig ott van az ezúttal tényleg jól sikerült Mercenaries mód, ahol az ismert pályát kisebb szakaszokra bontják le és kerítik el, és ahol árkádos jelleggel kell minél több pontszámot szereznünk.
A Resident Evil Village technológiailag remek. A hangulata elképesztően szuper, a textúrák, a fényeffektusok, a modellek jól kidolgozottak és részletesek. Támogatja a sugárkövetést PC-n és konzolokon is, ami ugyan nem tesz hozzá nagyon sokat az élményhez, de kétségtelen, hogy jobban néz ki tőle a játék. Persze alapból is nagyon jól néz ki, szóval aki esetleg nem tudja, vagy nem szeretné a sugárkövetést használni, az is nagyon jól fog járni. A hangok és a zenék pedig kiválóak.
Összességében tehát a Resident Evil Village egy nagyon frankó játék. Nem a legeredetibb, nem a legemlékezetesebb, kategóriákat sem fog teremteni, és nem is a leghosszabb. Viszont nagyon jól összerakták, iszonyatosan hangulatos, és rendkívül élveztem minden egyes vele töltött percet. Aki ismeri a sorozatot, az nagyjából el tudja képzelni mire számíthat, és mindenkinek abszolút ajánlható, akinek nem okoz problémát, hogy nem annyira ijesztő, mint elsőre gondolnánk.
