A James Webb alig több mint három éve indult útjára, de ez idő alatt máris jelentősen bővítette a távoli világegyetemről alkotott ismereteinket. Ezeket a felfedezéseket bővíti egy friss tanulmány, amelyben egy olyan spirálgalaxis felfedezéséről számolnak be a kutatók, amely mindössze 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás már után létezett, és úgy nézett ki, mint a modern spirálgalaxisok.

A Zhulong nevű rendszer nagyon hasonlít a Tejútrendszerhez, benne középen egy csomóban sűrűbben helyezkednek el a csillagok, majd ez a dudor koronggá simul, amelyből spirálkarok nyúlnak ki. A szakértők úgy gondolják, hogy először a központi dudor alakult ki, és ezért ebben vannak a legősibb csillagok. Idővel aztán létrejött a korong, és kialakultak a spirálkarok, létrehozva azt, amit spirálgalaxisként ismerünk. A Zhulong megfigyelései alapján egyértelműen elkülöníthető egymástól a központi dudor és a korong. A galaxis ráadásul rendkívül nagy tömegű, ami meglepő egy ilyen ősi struktúránál: a Nap 100 milliárdszorosát nyomja, tehát nagyjából akkora, mint a Tejútrendszer ma, csak éppen számára több mint 13 milliárd év állt rendelkezésére azóta, hogy növekedjen.

Ezzel a felfedezéssel a kutatók igazolták, hogy a spirálgalaxisok kialakulásának és fejlődésének folyamata akár egymilliárd év alatt is végbemehet, noha valószínűleg számos más galaxisnak több milliárd évre volt szüksége ahhoz, hogy olyan nagyra nőjön, olyan összetett struktúrával, mint a modern spirálgalaxisok. A Zhulong lenyűgöző sebességgel képez csillagokat, sokkal termékenyebb, mint a mi galaxisunk, az akkori hasonló tömegű galaxisokhoz képest azonban meglehetősen nyugodtnak számít.

A galaxisok a kisebb-nagyobb más csillagrendszerekkel való ütközések révén is növekednek. Ezek az összeolvadások sokkal gyakoribbak voltak a múltban, amikor a világegyetem még sűrűbb volt. Azonban nem úgy tűnik, hogy a kérdéses galaxisban látott állapotban valami ilyesmi történne. Ha voltak is korábban összeolvadások, ezek az események sokkal gyorsabbak lehettek, mint manapság, ami egyúttal nagyon hatékony gyarapodást eredményezett volna.

„Hogy egy morfológiailag ennyire érett galaxis, amely hasonlít a közeli nagy tömegű spirálgalaxisokhoz, hogyan alakulhat ki ebben a környezetben, az továbbra is nyitott kérdés, de ennek a rendszernek a felfedezése fontos első lépés, és lényeges eredmény a galaxisformálódási modellek szempontjából” – írják a szerzők a tanulmányban.

A Zhulong létezése tovább gyarapítja a bizonyítékokat azzal kapcsolatban, hogy mennyire keveset tudunk a galaxisok születésének és növekedésének módjáról a kozmosz kialakulásának korai éveiben. Az újonnan felfedezett rendszer még a korabeli nagy tömegű galaxisok közül is kiemelkedik szabályosságával. Ami talán azt jelezheti, hogy a vártnál többféle módja létezik a nagy galaxisok képződésének, és a spirálkarok formálódásának is. 

A kutatócsoport most azt tervezi, hogy a James Webb és az ALMA távcső segítségével további vizsgálatokat végez a galaxissal kapcsolatban, hogy jobban megértsék annak fejlődését. Illetve remélik, hogy hasonló távolságokban további érdesek morfológiájú galaxisokat fedezhetnek fel, ami segíthet a kozmológia korai időszakának jobb megértésében.