Amikor 2015-ben a Yale kutatói azzal álltak elő, hogy azonosítottak egy csillagrendszert, amelyben vagy nagyon kevés, vagy semmi sötét anyag nincs, a bejelentést kétkedéssel vegyes meglepetés fogadta. A megfigyelés azért volt nagyon meglepő, mert sötét anyag létezésére éppen az jelenti az egyik legfontosabb bizonyítékot, hogy ennek hiányában a legtöbb galaxis viselkedését nem lehetne megmagyarázni az elfogadott fizikai törvényekkel, mivel azokban olyan gyorsan mozognak a csillagok, hogy a sötét anyag hozzáadott tömege nélkül szétesne a rendszer.
Azóta a szakértők újra megvizsgálták az NGC 1052–DF2 katalógusjelű rendszert, és két tanulmányban tették közzé eredményeiket, amelyekben megerősítik az eredeti bejelentést, és egy másik hasonló galaxis felfedezéséről is beszámolnak. Pieter van Dokkum és kollégái a Keck Obszervatórium KCWI nevű műszerével végeztek új méréseket, és megállapították, hogy a DF2 belsejében található gömbhalmazok olyan sebességgel mozognak, ami konzisztens a galaxis látható anyagának tömegével. Ha a DF2 tetemesebb mennyiségben tartalmazna sötét anyagot, ezek a halmazok sokkal nagyobb sebességgel bírnának, mondják a kutatók.
A második tanulmányban a kutatócsoport az NGC 1052–DF4 galaxisról számol be, amelyben szintén nem látni nyomát sötét anyagnak. Van Dokkum elmondása szerint az a tény, hogy rövid idő alatt két ilyen csillagrendszert is sikerült detektálni, azt sugallja, hogy nagy számú hasonló galaxis létezhet. Amelyek felfedezése és vizsgálata közelebb viheti a szakértőket annak megfejtéséhez, hogyan keletkezhettek ezek a rejtélyes rendszerek.
A DF2 és a DF4 is az úgynevezett ultradiffúz galaxisok közé tartozik. Ebbe a viszonylag új kategóriába azokat a csillagrendszereket sorolják a szakértők, amelyek nagyjából akkorák, mint a Tejútrendszer, de sokkal kevesebb, század-, ezredannyi csillagot tartalmaznak. Ezek a rendszerek ritkásak és áttetszőek, így nehezebb vizsgálni őket, mint a hagyományosabb galaxisokat.
A sötét anyag nélküli galaxisok felfedezése egyébként érdekes módon megerősíti a sötét anyaggal kapcsolatos kozmológiai elméletet. Ezen rendszerek léte ugyanis azt jelzi, hogy a sötét anyag és a látható anyag egymástól függetlenül is tud létezni, létezésüket ugyanakkor az alternatív teóriákkal, például azzal, hogy a gravitáció galaktikus méretekben másként viselkedik, jóval nehezebb megmagyarázni. Van Dokkum és társai azt remélik, hogy a következő időszakban újabb hasonló galaxisokat találnak, és miközben többet tudnak meg ezek szerkezetéről és eredetéről is, talán az ezekből hiányzó sötét anyag természetének megfejtéséhez is közelebb jutnak.
