Azt minden bizonnyal a legtöbb olvasónk pontosan tudja, hogy a Global Positioning System, vagyis a GPS eredetileg katonai célokra született meg, és viszonylag hosszú ideig nem volt elérhető a nagyközönség számára. Eredetileg Defense Navigation Satellite System (DNSS) néven futott, ebből lett a Navstar-GPS, majd a GPS. Az Egyesült Államok kormánya a 80-as években tette ezt elérhetővé polgári felhasználásra.
Ma már nincs olyan okostelefon, ami nem rendelkezik beépített GPS támogatással, de kezdetben a GPS alapú berendezések nem voltak könnyen hordozhatóak. Az első mobilis navigációs eszköz megszületésére 1989-ig kellett várni. 30 éve mutatkozott be a Magellan NAV 1000. Az a készülék még 1,5 kilogrammot nyomott, szóval távol állt attól, hogy zsebre lehessen vágni. A 222 x 88 x 57 milliméteres szerkezet ráadásul 2000 dollárba került, ami még ma is magas összegnek számít, nemhogy 30 évvel ezelőtt. Pedig ez még nem is tudta folyamatosan meghatározni a helyzetet, hanem csak megadott időközönként látta el a feladatát az időszakos lefedettség miatt.
20 évvel korábban, 1999-ben jutottunk el oda, hogy megszületett az első GPS vevővel ellátott mobiltelefon. A Benefon Esc! nevét talán nem sokan hallották, de történelmi jelentőségű készülék volt ebből a szempontból. Ez a mobil már úgy vonultatott fel GPS-t, hogy mindössze 150 grammos tömeggel bírt, és 129 x 49 x 22 milliméteres vonalak ölelték körül. Szinte csak Európában lehetett ezt a készüléket kapni, és elsősorban az üzleti vásárlókat célozta a különleges funkciójával.
Az Infineon pedig 10 éve, 2009-ben fejlesztette ki más gyártókkal közösen az XPOSYS PMB 2540 GPS chipet, ami minden korábbi megoldásnál kisebb méretet öltött, mindössze 2,8 x 2,9 milliméteres volt, és az összes szükséges elektronikát magában foglalta a GPS támogatás számára.
Korábban nem volt single-chip dizájnú komponens, ráadásul ez a termék már A-GPS szupporttal szolgált. Ma már még integráltabb architektúrák is vannak, és ez a fejlődés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy már okosóráknál is gond nélkül lehet a helymeghatározásról gondoskodni.
A navigációs egységek kapcsán érdekesség, hogy ezek nem lehetnek bármilyen hatékonyak. Biztonsági okokból törvényileg szabályozva van, hogy 18 kilométeres tengerszint feletti magasság, illetve 1854 km/h-s sebesség felett egyszerűen nem működnek a polgári készülékek. Ez katonai okokkal magyarázható, de egyébként különleges engedély szerzése után lehet olyan készüléket alkotni, amire ezek a megkötések nem vonatkoznak.
És ha már a GPS-nél tartunk, akkor arról is érdemes említést tenni, hogy a GPS rendszerek fejlesztéséhez a magyarok is hozzátettek például szoftveres fronton a Nav N Go égisze alatt. Talán nem tudja mindenki, de az iGO-t kifejlesztő cég 15 éve jött létre hazánkban egy 4 fős startupként. Ma pedig már rendkívül sok helyen alkalmazzák a különböző megoldásait. Az iGO My Way 2005-ben született meg, és PDA-n futott, 2006-ra pedig elkészült a kicsi méretbe összezsúfolt, így könnyen kezelhető teljes Európa térkép – elfért egy átlagos memóriakártyán, ilyen korábban nem volt.
2007-ben már az iparágban először 3D nézetet is biztosító térképpel rukkolt elő a Nav N Go, valamint tájékozódási pontokat is elkezdett megjeleníteni a grafikus felületen. Ezeknek az újításoknak köszönhetően egyszerre lettek a térképek jobban használhatóak és látványosabbak. A Nav N Go ma már NNG néven folytatja a tevékenységét, és jelentős szereplőnek tekinthető az autóiparban, az utóbbi időben már komplett infotainment rendszereket fejleszt. Rengeteg piaci szereplőnél vannak aktív használatban az NNG technológiái 2019-ben.
