Kuvait fővárosában, Kuvaitvárosban eléggé nagy problémák mutatkoztak a villamoseneriga-hálózat stabilitását illetően, ami több különböző okra vezethető vissza. Az egyik legjelentősebb ok a kriptovaluta-bányászat jelentette extra terhelés, ami a nyári extrém hőség miatt csúcsra járatott légkondicionálókkal, illetve a normál mindennapok áramfogyasztásával karöltve többször is térdre kényszerítette a helyi elektromos hálózatot, azaz többször is áramkimaradások sújtották a lakosságot, illetve az üzleti felhasználókat is.
A helyi hatóságok arra gyanakodtak, a kriptovaluta-bányászok megfékezésével jelentősen javítani tudják a helyzetet, éppen ezért nagyszabású akciókat hajtottak végre, amelyeknek köszönhetően egy héttel később igencsak jelentősen, 55%-kal csökkent az elektromosáram-felhasználás a térségben, vagyis az akció sikeresnek mondható. A rajtaütések keretén belül nagyjából 100 lakást és házat vettek célba a hatóság emberei, amelyekről a magas áramfogyasztás miatt úgy gondolták, kriptovaluta-bányászat folyhat odabenn. Ezek a célpontok több, mint 20-szor magasabb áramfogyasztást produkáltak egy átlagos kuvaiti háztartáshoz képest, ami természetesen szemet szúrt az illetékeseknek.
Maga a kriptovaluta-bányászat Kuvait területén nem minősül illegális tevékenységnek, viszont a kriptovaluták kereskedelmét tiltják. A kriptovaluta-bányászok valószínűleg azért költöztették farmjaikat a térségbe, mert a Közel-Keleten található országban viszonylag alacsony az elektromos áram ára, márpedig az efféle tevékenységek profitabilitását jelentősen befolyásolja, hogyan alakul a felhasznált energia ára. A bányászat nemcsak azért vált problémássá, mert magas áramfogyasztással jár, hanem azért is, mert a térségben több erőmű karbantartása elhúzódott, a város lélekszáma folyamatosan növekszik, újabb területeken kezdődnek építkezések, ennek hatására az elektromos áramhálózatra is egyre nagyobb teher helyezkedik, ezt pedig egy bizonyos szinten túl nem bírja az infrastruktúra, áramszünetek keletkeznek a túlterhelt komponensek meghibásodásai miatt.
A helyi hatóságok szerint az extrém terhelésből fakadó áramkimaradások nemcsak a lakosság mindennapjait tették nehezebbé, hanem a kereskedelmi egységek működését, a különböző szolgáltatások biztosítását, illetve sok egyéb terület működését is, ami végső soron közvetlen veszélyt jelentett a közbiztonságra is – érthető, hogy felléptek a jelenséggel szemben. Noha a kriptovaluták kereskedelmét már betiltották az országban, egyelőre nincs döntés a kriptovaluta-bányászat betiltásáról, pedig az elmúlt időszak eléggé egyértelműen megmutatta, hosszabb tácon is kezdeni kell valamit a helyzettel.
Maga a kriptovaluta-bányászat egy energiaigényes tevékenység, amelynél egyetlen Bitcoin tranzakció lebonyolítása a számítások szerint 1047 kWh-nál is nagyobb fogyasztással jár – ez nagyjából akkora érték, mint egy átlagos amerikai háztartás havi áramfogyasztása. A kutatók szerint a Kuvaitban tevékenykedő kriptovaluta-bányászok igen kis részesedést képviseltek 2022 folyamán a globális kriptovaluta-bányászati aktivitást tekintve a maguk kevesebb, mint 0,5%-os részesedésével, mégis hatalmas terhet róttak egy viszonylag kis város elektromos hálózatára. Az olajban gazdag térség a növekvő populáció és a bővülő terület miatt limitált tartalékokkal rendelkezik, már ami az elektromos áramhálózat terhelhetőségét illeti, a kieső erőművek pedig tovább súlyosbították a helyzetet.
A kriptovaluta-bányászat eléggé energiaigényes folyamat, ám az AI adatközpontok még ennél is nagyobb veszélyt jelentenek az elektromosáram hálózatok stabilitására, éppen ezért több nagy cég is saját kiserőművek telepítésével próbálja megoldani a kérdést hosszabb távon, ugyanis a limitált elektromos kapacitás erősen behatárolja a fejlődési lehetőségeket, ami mindenképpen probléma.
