A Gaia az Európai Űrügynökség távcsöve, és küldetésének célja, hogy minél pontosabb, többdimenziós térképet vázoljon fel a Tejútrendszerről. Ennek alapján a csillagászok rekonstruálni tudják galaxisunk szerkezetét és múltját is, jobban megérthetik a csillagok életciklusát és saját helyünket a világegyetemben.
A Gaia mostani, szám szerint harmadik adatközzététele során csaknem 2 milliárd csillagról közöltek új információkat, beleértve az ezek vegyi összetételére, hőmérsékletére, színére, tömegére, korára és távolodási sebességére vonatkozó információkat. Az adatok javát spektroszkópos mérések nyomán állapították meg, amely során a csillag által kibocsátott fény frekvenciáját vizsgálják.
Az adatok közt a csillagok egy speciális csoportjára a változócsillagokra vonatkozóan is vannak időben is változó adatok, ezek közül 10 millió csillagról vannak adatok az adatbázisban. Az adathalmaz egyébként jelenleg a kettőscsillagok, valamint a csillagoknál kisebb égitestek legnagyobb katalógusa. Kettőscsillagokból több mint 800 ezer páros tömegét és egyéb adatait tartalmazza az adatbázis. A Naprendszerben található aszteroidákból pedig 156 ezer darabot tartanak nyilván a Gaia adatai alapján.
A Gaia egyik izgalmas megfigyelése a legutóbbi észlelési időszakban a csillagrengések detektálása volt, amelyek a csillagok felszínén zajló apró mozgások. Ezek megváltoztatják a csillagok alakját, ami azért is nagyon érdekes, mert a távcsövet egyáltalán nem ilyen észlelésekre építették. A Gaia korábban is észlelt kisebb méretváltozásokat a csillagoknál, amikor azok felfúvódtak vagy zsugorodtak, de közben megőrizték alakjukat. Most azonban olyan vibrációkat is detektált, amelyek leginkább egy-egy méretes szökőárra emlékeztetnek a csillagfelszínen. Ezek a nem sugárirányú oszcillációk átmenetileg alapvetően átformálják a csillagot, mégis nagyon nehéz észlelni őket.
A Gaia most több ezer csillag kapcsán mutatott ki ilyen mozgásokat, amelyeket korábban nagyon ritkán észleltek a szakértők. Ezen csillagokon ráadásul a jelenleg elfogadott teóriák szerint nem kellene látnunk rengéseket, azok mégis jelen vannak, jelezve, hogy a modellekkel valami gond lehet. A csillagrengések nagyon sokat elárulhatnak a csillagokról, különösen azok belső folyamatairól, mondja Conny Aerts, a Gaia-együttműködés belga tagja. A szakértő elmondása szerint az űrtávcső az asztroszeizmológia új korszakát nyitotta meg a rengésekre vonatkozó adatok tömeges szállításával.
A csillagok összetétele szintén izgalmas kérdés, hiszen ez tanúskodhat működésükről és eredetükről is. A Gaia ezzel kapcsolatban is rengeteg új adattal szolgál, a vegyi adatokhoz ráadásul mozgási adatok is társulnak, amelyek együttesen kiválóan demonstrálják a kozmikus szomszédságunkban trendeket. Az űrtávcső adatai szerint egyes csillagok a galaxisunkban primordiális anyagból, vagyis főként hidrogénből és héliumból állnak, míg mások a Naphoz hasonlóan nehezebb elemekben is bővelkednek. Ami a galaxisbeli eloszlást illeti, a Tejútrendszer fő síkjában és centrumában található csillagok jellemzően több nehezebb elemet tartalmaznak, mint az ettől távolabb eső égitestek.
A Gaia egyúttal olyan csillagokat is azonosított, amelyek nagy valószínűséggel nem saját galaxisunkban formálódtak, hanem csak utólag kerültek ide. Ezek különösen izgalmasak, hiszen egyrészt a galaxis keletkezésének dinamikájáról tanúskodnak, másrészt más galaxisokból is mintát szolgáltatnak.
