A szakértők az utóbbi hónapokban a tervezett űrállomás pályájáról hoztak döntést, és ennek alapján a Gateway erősen elliptikus, úgynevezett közel rektilineáris halo pályán (NRHO) halad majd a Hold körül. Ez a megoldás számos problémára kínál megoldást, például megkönnyíti a holdfelszíni küldetések kivitelezését az űrhajósok számára, de egyúttal a Földről érkező utánpótlás is egyszerűbben célba juttatható lesz.
A Gateway egy nemzetközi összefogás keretében készül, amelyben az Egyesült Államok és az Európai Űrügynökség mellett a kanadai CSA, az orosz Roszkozmosz, a japán JAXA és mások is részt vesznek. A tervek szerint az űrállomás a 2020-as évek közepére készülhet el, és kiinduló bázisként szolgálhat az újabb emberes Holdra szállásokhoz, így például a NASA Artemis-programjához, amelynek keretében a következő évtizedben egy férfi és egy női űrhajóst is a felszínre akarnak juttatni.
Az űrállomáson az asztronauták rövid időre megpihenhetnek a Holdra szállás előtt és után, a laborban tudományos kísérletek végezhetők, a raktérben felszereléseket és utánpótlást lehet felhalmozni, illetve az állomás kommunikációs átjátszóként szolgálhat a Hold felszíne és a Föld között. Idővel pedig a tervek szerint innen indulhatnak majd a marsi küldetések is.
Az NRHO-pálya Holdhoz legközelebbi pontján az űrállomás 3000 kilométerre közelíti meg a felszínt, legtávolabbi pontján pedig 70 ezer kilométerre lesz a Holdtól. Ez a pálya sok szempontból praktikus ugyan, de nem stabil, így rendszeres manővereket igényel majd, hogy az űrállomás ne sodródjon el a Holdtól. A létesítmény 7 nap alatt fogja megkerülni égi kísérőnket, így az égitestre kiruccanó asztronauták legalább ennyi időt töltenek majd a felszínen. Összevetésképpen az Apollo-küldetés során a leghosszabb idő, amit az űrhajósok a felszínen töltöttek három nap volt. Ez a pálya és pályaidő egyúttal azt az időt is minimalizálja, amikor az űrállomás árnyékban van, optimális megvilágítottságot biztosítva a napelemeknek.
A Gateway elérése 5 napba telhet a Földről, ami kicsit hosszabb az Apollo-asztronauták három napos utazásánál, de a pálya miatt kevesebb energiába kerül majd ennél, költségek és energia szempontjából is hatékonyabbá téve az emberek és javak szállítását. Az űrállomást (illetve a távolabbi célként kialakítandó felszíni állomást) az ISS-hez hasonlóan fokozatosan, modulokból építik majd fel, és az űrben rakják össze a következő évek során, részben a magáncégek járművei segítségével, részben a NASA SLS-rendszere révén, ha egyszer végre elkészül. (Utóbbi első repülését a hírek szerint éppen a napokban halasztották el újra, 2020-ról 2021-re.)
