Ezer éve ugyanazt a nótát fújják a mocsári sármányok

Az Észak-Amerikában honos madárfaj elképesztő pontossággal képes továbbadni utódainak néhány dalból álló repertoárját. Ez pedig egy kutatócsoport szerint azt jelenti, hogy a sármányok legalább olyan jók a kulturális javak továbbörökítésében, mint az emberek.

Ezer éve ugyanazt a nótát fújják a mocsári sármányok

Robert Lachlan, a londoni Queen Mary Egyetem biológusa és társai 2008–2009 folyamán összesen 615 hím sármány dalát vették fel, majd egy akusztikai elemző szoftverrel gyakorlatilag hangról hangra analizálták a dallamokat. A vizsgálatból az derült ki, hogy a madarak gyakorlatilag mindannyian ugyanazokat a nótákat fújják: a vizsgált állatok mindössze 2 százaléka tért el a többiek által képviselt normától.

Mindez annak köszönhető, hogy ahogy azt a szakértők megfigyelték, a fiókák elképesztő pontossággal tanulják meg szüleiktől a dalokat. Tanulás közben ráadásul nem fektetnek energiát minden egyes dallam elsajátításába, hanem csak azokat a darabokat „magolják be”, amelyeket a legtöbbet hallanak. Ilyesfajta konformizmust pedig, vagyis hogy az egyén azt csinálja, amit a többség, egészen mostanáig csak az emberek körében figyeltek meg a szakértők.

A többséghez való alkalmazkodás és a tökéletes utánzás képességének eredményeként a mocsári sármányok dalainak „toplistája” a vizsgálatok alapján nagyon régóta változatlan. „Ezzel a két hozzávalóval rendkívül stabil hagyományok teremthetők. Azok a dalok, amelyeket ma hallhatunk Észak-Amerika mocsaraiban, 1000–1500 éve gyakorlatilag változatlanul szólhatnak” – mondja Lachlan.

A most megjelent tanulmány az egyik első olyan munka, amely a madárdalok hagyományőrzését vizsgálja. A kutatás ezen új vonala pedig az emberi kultúrával való összevethetőség mellett azért is érdekes, mert segíthet felmérni, mekkora hatással van az állatokra a változó környezet.

Az emberi tevékenység nyomán, az utak, városok építésével és a földterületek megművelésével a madarak egykor egységes élőhelyei fragmentálódnak, és a populációk izolált csoportokra szakadnak szét. Ez a fajta változás pedig bizonyos vizsgálatok szerint komolyan gátolja az énekes madarak körében a kulturális továbbörökítést is. A mostani vizsgálat eredményei alapul szolgálhatnak arra vonatkozóan, hogy a mocsári sármányok esetében milyen változásokkal jár a terjeszkedő emberi jelenlét.

Neked ajánljuk

Kiemelt
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap arrow_forward