A rendszerben jelenleg egy halvány, nagyjából a Földhöz hasonló méretű csillag található, amely körül egy Jupiterhez hasonló nagyságú bolygó kering. A planéta 34 óra alatt kerüli meg a központi csillagot, amely átmérőre annyival kisebb nála, hogy a duó egészen bizarr látványt nyújthat.
A kettőst Ian Crossfield, a Kansasi Egyetem kutatója, Andrew Vanderburg, a Wisconsin-Madison Egyetem kutatója és kollégáik fedezték fel, elsőként igazolva meggyőzően, hogy ilyen rendszer létezhet. Vanderburg és társai 2015-ben már nagy valószínűséggel észleltek egy apró bolygót vagy aszteroidát, amelyet éppen széttép a központi fehér törpe, a mostani adatok azonban meggyőzőbbek, ráadásul a bolygó sokkal nagyobb, és stabil pályán kering.
A Naphoz hasonló csillagok életük végén, amikor magjuk kifogy a hidrogénből és a héliumból, nehezebb elemeket kezdenek fuzionálni, közben hatalmas vörös égitestté fúvódnak fel, majd külső rétegeiket ledobják, magjuk pedig fehér törpévé omlik össze. Ezek az objektumok a korábbi csillag tömegének felét tömörítik magukba, de kiterjedésre csak akkorák, mint a Föld. A fehér törpék némi maradványhőt és fényt leadnak ugyan, de folyamatosan hűlnek, míg végül teljesen megszűnik sugárzásuk.
A WD 1856 nevű rendszer azért érdekes, mert a benne található bolygó a jelek szerint átvészelte a csillag drasztikus változásait. A központi fehér törpét a NASA TESS űrtávcsövével vizsgálták a csillagászok, a jól bevált fedési módszerrel keresve periodikus halványodásokat annak fényében. Ilyenekre rá is akadtak, majd az adatokat a Spitzer űrtávcsővel és felszíni teleszkópokkal is megerősítették.
A szakértők úgy vélik, hogy a WD 1856b katalógusjelű bolygó úgy élhette túl a csillag kitágulását, vagyis a vörös óriás fázist, hogy eredetileg sokkal messzebb volt a központi égitesttől. Valószínűleg az történhetett, hogy miközben a csillag felfúvódott, és bekebelezte a belső bolygókat, a külső planétát is kibillentette pályájáról. Ez először erősen elliptikus pályára állt, majd egyre szűkebb és körkörösebb pályát vett fel az időközben fehér törpévé alakuló csillag körül.
Jelenleg az sem zárható ki teljesen, hogy fehér törpe utólag, kialakulása után fogta be a bolygót, elvégre a világegyetemben a vizsgálatok szerint rengeteg nomád, saját rendszeréből a gravitációs kölcsönhatások nyomán kidobódott planéta vándorol. Ennek eldöntéséhez a megfelelő műszerekkel, például a James Webb űrtávcsővel kell majd megvizsgálni a bolygó légkörének összetételét, és ha az hasonló a csillagéhoz, akkor valószínűbb, hogy együtt formálódtak, és a bolygó valóban túlélte a csillag halálát.
A fehér törpe egyébként a becslések szerint nagyjából 6 milliárd évvel ezelőtt alakulhatott ki, és mivel egy mindössze 80 fényévre található rendszerről van szó, ez azt jelentheti, hogy a bolygó elképesztően régóta kering a halott csillag körül.
