Először használtak CRISPR-technikát a HIV kezelésére

Egy olyan betegen próbálták ki a módszert, aki a fertőzés mellett leukémiás is volt.

Először használtak CRISPR-technikát a HIV kezelésére

Kínában HIV-fertőzöttként élni a mai napig kiemelkedően nehéz, a betegség ugyanis erősen stigmatizált. Ha erre még egy másik betegség is rájön, az pedig különösen súlyossá teheti a helyzetet. Így járt az a 27 éves kínai fiatalember, akit 2016-ban két betegséggel is diagnosztizáltak. Szerencséje volt a szerencsétlenségben azonban, így bekerülhetett az első olyan klinikai vizsgálatba, amelynek keretében egyetlen génszerkesztéses beavatkozással tettek kísérletet a HIV és a leukémia gyógyítására is.

A beteg csontvelőjét 2017 júliusában sugárkezeléssel és kemoterápiával kiirtották, majd infúzión keresztül őssejtek millióit adták be neki. Ezek a sejtek egy egészséges donortól származtak, a rutin csontvelőátültetéshez képest azonban átestek egy fontos módosításon: genomjukból a szakértők génszerkesztéssel kiiktatták a CCR5 nevű gént, amely nélkül HIV nem tud behatolni az immunsejtekbe.

A beavatkozás óta két év telt el, és a beteg kiválóan érzi magát. A rák teljesen eltűnt szervezetéből, a génszerkesztett őssejtek még mindig élnek és működnek, egészséges vér- és immunsejtekkel látva el a testét. Az új sejtek egy kis százaléka pedig a HIV-től védelmet nyújtó CCR5-mutációt is hordozza. Ezek ahhoz azonban még nincsenek elegen, hogy a beteg gyógyultnak minősüljön, és továbbra is antiretrovirális szereket kell szednie, hogy a vírus ne szaporodjon el szervezetében. A kísérlet viszont egy dolgot kiválóan demonstrált a szakértők szerint: a CRISPR ez alapján biztonságosan alkalmazható emberekben is, és egy napon akár a HIV gyógyszermentes kezelésére is alkalmas lehet.

A biztonságossági profil valóban meggyőzőnek tűnik, írja Carl June rákkutató a kutatásról beszámoló tanulmány mellé írt kommentárjában. A szakértő szerint az adatok alapján a génszerkesztés kellően precízen zajlott, vagyis tényleg csak a genom megcélzott részeit változtatta meg, és a módosított sejtek nem váltottak ki immunreakciót a betegből. Egyetlen esetből ugyanakkor hiba lenne messzemenő következtetéseket levonni, hangsúlyozza a kutató.

 

Galéria megnyitása

Ami azonban talán az eredményeknél is döbbenetesebb, írja June, hogy mennyire gyorsan sor került a terápia emberi tesztelésére: mindössze két évvel azután, hogy megérkeztek az első hírek arról, hogy a technikát kipróbálták egereken. June a Pennsylvaniai Egyetemen úgynevezett CAR-T terápiával, genetikailag átprogramozott immunsejtekkel próbál tumorkezeléseket kidolgozni, nekik azonban öt évig tartott, mire az első állatkísérletektől eljutottak az emberi tesztekig. Kína sokkal engedékenyebb kutatási szabályai azonban jelen esetben jelentősen felgyorsították ezt a folyamatot, aminek persze megvan a maga kockázata, de ha bejön, óriási lökést adhat a tudományterületnek.

Bár ez az első eset, hogy egy HIV-fertőzött beteget CRISPR-szerkesztett sejtekkel kezeltek, a szakértők már több mint egy évtizede próbálkoznak a CCR5 genetikai kiiktatásával. Az ezirányú kutatások az úgynevezett berlini beteggel kezdődtek, akit 2007-ben kezelt egy német orvos. A 41 éves férfi szintén leukémiás volt, és a csontvelőátültetés során egy olyan donortól kapott őssejteket, akinek genomja a CCR5 egy mutáns, nem működő változatát hordozta. A beteg túlélte a leukémiát, és annak ellenére, hogy a kezelés közben nem kapott antiretrovirális szereket, szervezetében gyakorlatilag nullára csökkent a HIV jelenléte. Így ő lett az első olyan páciens, akit egy HIV-fertőzés után teljesen felgyógyultnak nyilvánítottak.

Amíg a CCR5 szerepe ki nem derült, a legjobb reménynek a HIV kezelésére a vírusok féken tartására alkalmas szerek tűntek, amelyekkel a fertőzés valóban jól menedzselhető, de élethosszig tartó terápiát igényel. A berlini beteg azonban megmutatta a világnak, hogy lehetséges teljes vírusmentességet megvalósítani.

Bár ezt egyelőre génszerkesztéssel nem sikerült elérni (egy másik beteg esetében ugyanakkor, egy szintén a CCR5 HIV-gátló variánsát hordozó csontvelődonor segítségével idén megismételték a berlini sikert a kutatók), a lezajlott kutatások és a mostani kínai kísérlet egyre közelebb visznek a célhoz. Jelen esetben a teljes sikert az gátolta, hogy a szakértők a módosítás során egy olyan CRISPR-technikát alkalmaztak, amely nagyon precíz ugyan, de mivel csak rövid ideig működik a sejtekben, azoknak csak kis százalékát tudja módosítani.

A mostani betegnél a beültetett sejtek 5,2–8,3 százaléka hordozta a CCR5 génjének legalább egy módosított változatát, a HIV által célba vett T-sejtek közül pedig mindössze 2 százalék hordozta a vírust gátló CCR5-öt. A HIV-et gyógyító csontvelődonorok esetében a CCR5 mindkét másolata ki volt iktatva minden sejtben, így sikerült teljes gyógyulást elérni. A génszerkesztéses megoldással tehát még bőven van hova fejlődni, és a következő kutatási szakasz nagy feladata a szerkesztés hatékonyságának növelése lesz – a pontosság megőrzése mellett.

Neked ajánljuk

Kiemelt
{{ voucherAdditionalProduct.originalPrice|formatPrice }} Ft
Ajándékutalvány
-{{ product.discountDiff|formatPriceWithCode }}
{{ discountPercent(product) }}
Új
Teszteltük
{{ product.commentCount }}
0% THM
{{ product.displayName }}
nem elérhető
{{ product.originalPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.grossPrice|formatPriceWithCode }}
{{ product.displayName }}

Tesztek

{{ i }}
{{ totalTranslation }}
Sorrend

Szólj hozzá!

A komment írásához előbb jelentkezz be!
{{ orderNumber }}
{{ showMoreLabelTranslation }}
A komment írásához előbb jelentkezz be!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Még nem érkeztek hozzászólások ehhez a cikkhez!
Segíts másoknak, mondd el, mit gondolsz a cikkről.

Kapcsolódó cikkek

Magazin címlap