Robert Heath Dennard rendkívül meghatározó szerepet töltött be a modern elektronikai eszközök megszületésében, hiszen neki köszönhető a DRAM, azaz a Dynamic Random Access Memory technológia kifejlesztése, amire manapság minden iparágban óriási szükség van, legyen szó a számítógépekről, az egyes szórakoztatóelektronikai eszközökről, az okostelefonokról, az autóipari és ipari termékekről, a gyógyításban használt elektronikai termékekről, és még sok minden másról. A DRAM minden felsorolt kategóriában kiemelten fontos szerepet tölt be, nélküle nem biztos, hogy olyan technológiai fejlettségi szinten tartanánk, ahol.
A DRAM atyja nemrégiben, 2024. április 23-án hunyt el, idén töltötte volna be 92. életévét. A szakember 1932. szeptember 5-én született a Texas állam területén található Terrellben, ahol egy farmon nőtt fel, elektromosság nélkül, iskolába pedig egy egytantermes intézménybe járt. Mivel tehetségesen játszott franciakürtön, ösztöndíjat nyert a Southern Methodist University-re, ahol villamosmérnöki pályára lépett. A képzés elvégzését követően a Carnegie Mellon hallgatójaként folytatta tanulmányait PhD képzés keretén belül, ahol továbbra is villamosmérnöki szakon oktatták, majd 1958-ban végzett, onnantól kezdve az IBM kutatójaként kezdett dolgozni.
Akkoriban az integrált áramkörök még újak és izgalmasak voltak, éppen bemutatta őket a Texas Instruments egyik mérnöke. A kutatás témaköre elsősorban a számítógépes memóriák és logikai áramkörök fejlesztése volt, ennek folyamán Dennard elmerült a MOSFET-ek (Metal Oxide Semiconductor Field-Effect Transistor) világában. Akkoriban nem nézte jó szemmel, hogy a mágnesmagos RAM mérete és áramigénye meglehetősen nagy volt, éppen ezért egy csapatnyi mikroelektronikai specialistával összeülve kifejlesztettek egy alternatív megoldást, ami már csak összesen hat darab MOS tranzisztort igényelt ahhoz, hogy eltároljon egy bitnyi információt. Az 1964-es fejlesztéssel még mindig nem volt elégedett, azt ugyanis nemcsak lassúnak, de túlságosan komplexnek is tartotta.
Nem sokkal később rájött, hogyan lehet egyetlen bitnyi adatot egyetlen tranzisztor felhasználásával tárolni, ez a későbbiekben forradalmasította a számítástechnikát, ugyanis az ötlet nyomán idővel sikerült kifejleszteni a DRAM technológiát A DRAM feltalálásával természetesen még nem állt meg, 1972-ben egy érdekes teóriával állt elő, amit később Dennard törvényeként emlegettek: Moore törvénye nyomán arra a megállapításra jutott, hogy az elektronikai eszközök kisebbé, gyorsabbá és még hatékonyabbá válnak minden egyes évben. Ez a Moore-törvényhez hasonlóan önbeteljesítő jóslatként hajtotta az iparágat a későbbiekben.
Dennarda fél évszázados karrierje során számos díjat és elismerést kapott. Az IBM-nél dolgozva 1988 folyamán megkapta Ronald Reagen-től, az Amerikai Egyesült Államok akkori elnökétől az U.S. National Medal of Technology érmet, majd 1997-ben az U.S. National Inventors Hall of Fame előkelő táborába is bekerült, majd 2009-ben elnyerte az IEEE Medal of Honor kitüntetést is. 2019-ben a félvezetőipar legmagasabb elismerését is odaítélték neki, ez pedig nem más, mint a Robert N. Noyce Award.
