Adrian Melott, a Kansasi Egyetem kutatója és kollégái néhány igen korai tűzeset okainak nyomozása alapján jutottak érdekes következtetésekre. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy mi állhatott egy 6–10 millió évvel ezelőtti időszak hátterében, amely során különösen gyakorivá váltak az erdőtüzek a bolygón. És egy másik, 2–3 millió évvel ezelőtti szupernóva vizsgálata kapcsán arra jutottak, hogy korábbi tüzek mögött egy hasonló kozmikus esemény állhatott.

A vas 60-as tömegszámú izotópjának földi jelenléte alapján világosnak tűnik, hogy 2–3 millió éve, és elképzelhető, hogy 7–8 millió éve is volt egy szupernóvarobbanás bolygónk közelében, utóbbi izotóp ugyanis ezen csillagokban képződik. Egy ilyen eseménynek pedig komoly következményei lehettek a Földre, azon túl, hogy megjelent egy nagyon fényes csillag az égbolton.

A robbanás nyomán vas, szilícium és oxigén záporozott a bolygóra, emellett pedig nagy energiájú ultraibolya, röntgen- és gammasugarak érték a planétát, erős kozmikus sugárzás kíséretében. Utóbbi sugarak a légkör részecskéivel ütközve megnövelték a müonok számát, amelyek károsan hatnak a DNS-re, mutációkat indukálva abban. Az erős kozmikus sugaraknak azonban az új vizsgálat szerint lehetett egy sokkal látványosabb következménye is: a beérkező sugarak elektronok tömegét szakították le az atomokról, ami megnövelhette a villámlások számát, hiszen a légkör vezetőképessége megnőtt, mondja Melott.

És hogy hogyan jön mindehhez az ember és a két lábon járás? Míg az erdőtüzek javát napjainkban emberek okozzák, a természetes tüzek hátterében csak nem kizárólagosan villámcsapások állnak. Ha tehát egy közeli szupernóva robbanása nyomán gyakoribbá vált a villámlás a bolygón, azzal minden bizonnyal az erdőtüzek száma is megnőtt. Amelyek aztán jelentős területek alakítottak erdőből füves pusztává, újfajta élőhelyet adva elődeinknek, akik többek közt felegyenesedett járással alkalmazkodtak a körülményekhez.

Hogy a 2–3 millió évvel ezelőtti szupernóva valóban okozott-e erdőtüzeket, azzal kapcsolatban egyelőre elég kevés bizonyíték áll rendelkezésre. A geológiai vizsgálatok szerint viszont 6–10 millió évvel ezelőtt valóban volt egy időszak, amikor sok erdőtűz bukkant fel globálisan, ami valószínűleg nagyban hozzájárult a szavannák kialakulásához. A kutatók pedig ennek kapcsán nyomát találták annak is, hogy talán 7–8 millió éve is lehetett a közelünkben egy szupernóvarobbanás, amely megmagyarázná az erdőtüzek gyakorivá válását.

Az új teória egyelőre számos ponton kérdéses, de a vélt kapcsolódások mindenképpen érdekesnek tűnnek, főleg annak fényében, hogy bár az ember két lábon járásának kialakulásával kapcsolatban is sok a vita, egyes vizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy ennek kezdetei szintén 7 millió évvel ezelőttre tehetők.