A Jupiter gravitációs terével kapcsolatos friss mérések alapján a gázóriás magja nem egy sűrű, kőzetekből és jégből álló szilárd golyó, hanem egy bizonytalan halmazállapotú, a várnál ritkásabb és nagyobb, nehéz elemekből álló szerkezet, amely a bolygó sugarának feléig nyúlik ki. Az új adatokat a NASA Juno űrszondája gyűjtötte, amely 2016 óta kering a Jupiter körül.
A bolygó új szerkezeti modellje sehogy sem fér össze azzal a bolygóképződési elmélettel, miszerint a Jupiter létezése egy sűrű, szilárd maggal kezdődött, amely egy méretes gázburkot gyűjtött maga köré. Egy amerikai kutatócsoport számítógépes szimulációi alapján azonban egy másik bolygóval való ütközés megmagyarázhatja, miért ilyen különös az óriásbolygó magja. A szakértők szerint a becsapódás nyomán az eredeti, kompakt mag összetört, és vegyült a becsapódó égitest anyagával is, így vette fel mai, kiterjedt és kevésbé sűrű formáját.
Az ütközés a Naprendszer nagyon fiatal korában történhetett, abban az időszakban, amikor még nem alakultak ki a stabil pályák, így sok kisebb-nagyobb objektum vándorolt kaotikus útvonalakon, mondja Andrea Isella, a Rice Egyetem csillagásza, az új kutatás egyik résztvevője. Mint a Naprendszer legnagyobb tömegű bolygója, a Jupiter különösen hajlamos volt ezeket a vándorló objektumokat maga felé téríteni.
A szimulációk alapján egy 10 földtömegű égitest képes lehetett a Jupiter magjának összetörésére, és amikor anyaga vegyült a mag anyagával, újfajta magszerkezet alakult ki. Órákkal az ütközés után a Jupiter eredeti magja, amely mindössze a bolygó sugarának 15 százalékáig terjedt, fellazult és kitágult, egészen a sugár feléig nyúlva ki. A modellek alapján egy ilyen diffúz mag máig fennmaradhatott.
Más kutatócsoportok szerint ugyan alternatív magyarázatok is elképzelhetők a Jupiter újonnan felderített szerkezeti sajátosságaira, az ütközés kétségkívül megalapozott teóriának tűnik. Hogy a lehetséges elméletek közül melyik nyer végül igazolást, az egyelőre rejtély, de talán a Juno további adatai közelebb vihetnek a megoldáshoz. Jelenleg csak annyit lehet biztosra mondani, hogy a Jupiter magja nagyon szokatlan, és kialakulásával kapcsolatban több vonalon zajlanak a kutatások.
