Az Intel élén lassan egy hónapja foglal helyet egy új, kellően ütőképes vezető Lip-Bu Tan személyében, aki a várakozások szerint segíteni fog újra visszaterelni a vállalatot a megfelelő kerékvágásba, ami a versenyképesség és a profit növekedését hozhatja, ha minden jól megy. A képzett szakember érkezésének sokan örültek, nagy reményeket fűztek hozzá, ám az elmúlt napokban érdekes háttér-információ látott napvilágot vele kapcsolatban, amiért kap hideget-meleget: összesen 600-nál is több kínai cégben vannak befektetései. Ez alapján a véleményformálók egy része úgy gondolja, Lip-Bu Tan egy kifejezetten tapasztalt befektető, ami jól jöhet az Intel számára; míg mások úgy látják, a napvilágot látott információk alapján egyszerűen alkalmatlan az Intel vezetésére.

Hogy miről is van szó pontosan? A Reuters munkatársai által áttekintett céges dokumentumok alapján úgy tűnik, Lip-Bu Tan összesen 40-nél is több vállalatot irányít, miközben 600-nál is több vállalatban van kisebbségi tulajdona azokon a befektetési cégeken keresztül, amelyeket irányít, vagy amelyek a birtokában vannak. A részesedések összesített értéke a legóvatosabb becslések szerint is 200 millió dollárra rúg. Ez összességében nem is lenne baj, viszont a cégek egy része szerződésben van a kínai hadsereggel, vagy éppen beszállítóként tevékenykedik a hadiiparban. Más esetekben az érintett cégekben a kínai állam tulajdonába tartozó csoportok vagy a kormányzat által támogatott befektetési alapok is szerepelnek a tulajdonosi körben valamekkora részesedéssel.

Az Intel aktuális vezetője a befektetései jó részét az általa 1987-ben megalapított kockázati tőketársaságon keresztül hajtotta végre, ami a Walden International nevet viseli, és amelynek vezetésében mostanság is részt vesz Lip-Bu Tan. A befektetések másik nagy részét két hongkongi székhelyű vállalaton keresztül eszközölte, amelyek a Sakarya Limited és a Seine Limited nevet viselik – előbbinek egyedüli tulajdonosa Lip-Bu Tan, míg utóbbi a Walden International vezetése alatt működik.

A felsorolt cégeken keresztül több olyan kínai vállalatba is befektetett Lip-Bu Tan, amelyek azóta most már az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumának entitáslistáján is jelen vannak, vagyis kockázatos cégeknek minősülnek a kínai kormánnyal, a hadsereggel, illetve a titkosszolgálatokkal való állítólagos kapcsolataik miatt. A listán szerepel a Dapu Technologies, amely a kínai hadsereg körül tevékenykedik, de a Wuxi Xinxiang Information Technology is szerepel a felsorolásban, amely a YMTC egyik beszállítója. A QST Group ugyancsak megtalálható a listán, ennek a cégnek az egyik szenzorját találták meg az ukránok által elfogott orosz drónok egyikének fedélzetén.

A HAI Robotics a kínai megfigyelőrendszereket üzemeltető cégeket segítő vállalkozás, amely a kínai hadsereghez is kapcsolódik, az Intellifusion pedig ugyancsak egy megfigyelő rendszerekkel foglalkozó cég. A listán még a feltörekvő kínai félvezetőipari bérgyártó, az SMIC is szerepel. Tan először még 2001-ben fektetett be az SMIC-be, pont egy évvel azután, hogy megalapították, majd az igazgatótanács tagja volt egészen 2018-ig bezárólg. Az információk szerint a Walden International 2021-ben kiszállt az SMIC-ből, maga az SMIC pedig nem kívánta kommentálni az értesülést. Ez alapján úgy tűnik, jelenleg nincs érvényes befektetése az SMIC-ben.

Az efféle vállalatokban lévő tulajdonrészek ugyan abból a szempontból nem számítanak, hogy ezek a cégek igazából nem nagyon tudnak versenyezni az Intellel, az viszont már probléma lehet, hogy a kínai hadsereghez, a kínai titkosszolgálatokhoz, illetve a kínai kormányhoz is kötődnek. Az a kritikusok szerint különösen érdekes, hogy az Intel vezetőjének részesedése van egy kínai szerződéses félvezetőipari bérgyártóban, miközben az Intel Foundry próbál betörni a piacra és sikeressé válni. Utóbbit érdemes zárójelbe tenni, mert a Reuters értesülései szerint most nincs tulajdonrésze az SMIC-ben, legalábbis úgy tűnik.

Sokan úgy gondolják, az Intel vezetője egy tehetséges befektető, ezt a tehetséget pedig az Intel élén is kamatoztatni tudja majd, amiből a vállalat profitálhat. Mások viszont úgy vélik, az efféle kötődések nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthetnek, különösen az aktuális politikai helyzetben, amikor Kína és az USA között egyre kiélezettebb gazdasági és politikai csatározás zajlik. A helyzetet negatívan látók szerint az összeférhetetlenség kérdése is felmerülhet ebben az esetben.

Az Intel nem kívánta kommentálni Lip-Bu Tan befektetéseit, azt viszont fontosnak tartották leszögezni, hogy Lip-Bu Tan korábban kitöltött egy SEC adatlapot, amit minden vállalati vezető számára ki kell tölteni.