Az új, egyelőre előzetesnek számító eredményekről két kutatócsoport számolt be egy napokban tartott nemzetközi Alzheimer-konferencián. És bár a kutatásokat még nagyobb létszámú vizsgálatokkal is meg kell erősíteni, mielőtt az új ismeretek a gyakorlatban is alkalmazhatók lehetnek, a rendelkezésre álló adatokból úgy tűnik, hogy az Alzheimer-kór megelőzéséhez már létező védőoltások is hozzájárulhatnak.
Az első vizsgálatot a Texasi Egyetemen végezték, ahol Albert Amran és kollégái több mint 9000 hatvan év fölötti személy egészségi adatait elemezték. Az analízisből az derült ki, hogy azok körében, akik legalább egyszer kaptak influenza elleni védőoltást, 17 százalékkal kevesebb volt az Alzheimer-kór 16 éven belüli megjelenésének gyakorisága, mint a vakcinát nem kapottak között. Azok pedig, akik rendszeresen, évről évre beoltatták magukat az influenza ellen, további 13 százalékkal védettebbnek bizonyultak.
Mind az influenza ellen oltottak, mind a nem oltottak csoportjában hasonló volt a dohányzók, illetve a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők aránya. A kutatók becslése szerint azok, akiket 75–84 éves koruk között minden évben beoltanak az influenza ellen, minden évben újabb 6 százalékkal alacsonyabb kockázattal számolhatnak, ami az Alzheimer-kór kialakulását illeti.
A másik vizsgálatot a Duke és az Észak-Karolinai Egyetem kutatói végezték, akik 5100 hatvanöt év feletti személynél vizsgálták, hogy a Pneumococcus okozta tüdőgyulladás elleni oltás mennyiben változtatja meg az Alzheimer-kórra való hajlamot. Az elemzés alapján azoknál, akik 75 éves koruk előtt legalább egyszer megkapták a vakcinát, 25–30 százalékkal alacsonyabb volt az Alzheimer-kór előfordulása. A vizsgáltak körében azon alcsoportnál pedig, akik nem hordozták az Alzheimer-kórral összefüggésbe hozott egyik kockázatnövelő génvariánst, a kockázat 40 százalékkal csökkent a beoltottak körében a vizsgált 10 éves periódus alatt. A tüdőgyulladás és az influenza ellen egyaránt beoltottak ugyanakkor nem mutattak a csak az egyik típusú oltást kapókhoz képest szignifikánsan alacsonyabb kockázatot a betegséggel szemben.
Az egyelőre nem világos, hogy a légzőrendszeri betegségekre adott védőoltások hogyan védelmezhetik meg a beoltottakat az Alzheimer-kórtól. A szakértők teóriája az, hogy az oltóanyagok az immunrendszer felturbózásával a gyulladásra való hajlamot csökkenthetik, ami talán az Alzheimer-kórral együtt járó, idegsejti gyulladást és sejtpusztulást is gátolhatja. egy másik szintén elképzelhető, az előzőtől nem független lehetőség, hogy az évenkénti oltások egyszerűen „edzésben” tartják az immunrendszert, és az ezért is sikeresebb az Alzheimer-kórral szemben.
Az eredményeket a szakértők még nem publikálták lektorált formában, illetve azokat az is korlátozza, hogy a kutatók csak korábbi adatokat elemeztek, amelyek nem mindig adnak teljes képet a páciensek helyzetéről. Az első elemzésbe például csak az orvosi rendelőkben beadott influenza elleni oltások kerültek be, holott azt vizsgált alanyok másutt, például a gyógyszertárban is megkaphatták. Megalapozottabb következtetésekhez tehát mindenképp szükség lesz olyan vizsgálatokra, ahol élőben, évtizedeken keresztül követik a szakértők a beoltottak és nem beoltottak sorsának alakulását.
