A golyóálló járművek fejlesztése komoly kompromisszumokkal jár: bár elviekben lehet olyan anyagokból létrehozni ezeket, amelyek gyakorlatilag mindenféle lövedéknek ellenállnak, ebben az esetben a jármű annyira nehéz lesz, hogy képtelen normális sebességgel mozogni. Egy újfajta anyag azonban megoldást jelenthet erre a problémára, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatói ugyanis egy olyan matériát fejlesztettek ki, amely felveszi a versenyt a legvastagabb páncélokkal, de sokkal könnyebb ezeknél.
A kompozit fémhab (CMF) üreges fémgyöngyökből áll, amelyeket a kívánt anyagú alapba, például acélba, titánba vagy speciális ötvözetekbe ágyaznak. A mostani kísérletek során acél volt a hab alapanyaga, majd kész matériát egyik oldalról kerámia bevonattal, a másikról alumíniummal vonták be. A panelt .50 kaliberes golyókkal és .50 kaliberes páncéltörő lövedékkel tesztelték 500 és 885 m/s-os becsapódási sebesség mellett.
A kompozit fémhab a sima golyók esetében az energia 75 százalékát, a páncéltörő lövedékek esetében pedig 78 százalékát nyelte el, miközben összeroppant. Egy hasonlóan hatékonyan működő, hagyományos acélpáncél kétszer annyit nyom, mint a kísérletben használt összeállítás. A fejlesztés révén tehát jelentősen csökkenthető lehet a páncélozott egységek súlya, ami növeli a biztonságosságot, a manőverezhetőséget és kevesebbet fogyasztó járművek fejlesztését teszi lehetővé. A CMF-panelek gyártáshoz továbbá jelentősen kevesebb nyersanyag is, kell, vagyis adott mennyiségű acéllal nagyobb felületet lehet levédeni.
A szakértők szerint ráadásul ez még nem is a lehető legoptimálisabb összeállítás: a panelek a kerámia és az alumínium vastagságának csökkentésével még könnyebbé tehetők, anélkül, hogy szignifikánsan romlana a védelem. A CMF-panelek ráadásul nem csak lövedékek esetében lehetnek használhatók. Az eddigi kísérletek alapján a fémhab nagyon hatékonyan gátolja a röntgensugarak, a gammasugarak és a neutronok áthaladását is, ráadásul jól bírja a magas hőt: kétszer olyan forróra hevíthető a struktúra megolvadása nélkül, mint a tömör acéllemezek.
Így bár a fémhab elsődleges alkalmazási területe várhatóan a hadászat és a rendvédelem lesz, az új anyagfajtának az űrkutatás mellett akár a hagyományos autóiparban vagy az elektronikus eszközök gyártása során is komoly jövője lehet.
