Az Európai Bizottság folyamatosan azon dolgozik, hogy az EU lakosságának jobb teret biztosítson mind az offline, mind pedig az online világban. Ehhez nyújt segítséget a döntéshozóknak a DSA és a DMA jogszabály, amik korábban születtek meg, de folyamatosan frissülnek, bővülnek, most éppen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt toldották meg ez EB tagjai.
A kibertér megregulázása borzalmasan nehéz feladat, ezt már sokszor láttuk, de az Európai Bizottság folyamatosan azon van, hogy ezen a fronton megtegye a tőle telhetőt. Ezúttal arra helyezték a hangsúlyt, hogy hatékonyabban tudják a jövőben megelőzni és eltávolítani a gyűlöletbeszédet a nagy platformokon. A cégek mindig elmondják, hogy próbálnak rendet tenni a felületeiken, de ez nem mindig sikerül a jelek szerint. Az EU szeretné azt elérni, ha hatékonyabban menne ez a harc.
Ezt szem előtt tartva az Európai Bizottság kibővítette a DSA tartalmát olyan önkéntes kötelezettségvállalásokat beemelve, amik „segítenek bemutatni a megfelelésüket” a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban foglaltaknak. Tehát elvileg ezáltal jobb lesz az elszámolhatósága a techszektor szereplőinek, amennyiben az európai biztosok azt tapasztalják, hogy nem tesznek eleget azért, hogy rendet tartsanak a közösségi térben; nem gondoskodnak megfelelően például az illegális tartalmak moderációjáról.
A Dailymotion, a Facebook, az Instagram, a Jeuxvideo, a LinkedIn, a Microsoft, a Snapchat, a Rakuten Viber, a TikTok, a Twitch, az X és a YouTube is elfogadta és aláírta „Magatartási kódex a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépésről+” nevű (röviden Magatartási kódex+) megállapodást.
Ezáltal a jövőben az illetékeseknek lehetősége lesz arra, hogy betekintést nyerjenek abba, hogy a platformok miként kezelik a gyűlöletbeszédet. Külső szakemberek megvizsgálhatják azokat a rendszereket, amiket a szolgáltatások biztosítanak a problémát tartalmak monitorozására és menedzselésére.
Az EU elvárása szerint a bejelentett gyűlöletbeszéd kétharmad részét 24 órán belül kell kezelnie a vállalatoknak. A problémás tartalmak megjelölésének lehetőségét mindenkinek egyértelműen, egyszerűen biztosítani kell, a civil társadalmi szervezeteket is ide értve, akikkel a cégeknek szorosabb együttműködésre kell lépnie. Az új vállalások teljesítését minimum évente egyszer fogják ellenőrizni, de közben folyamatosan kell jelentéseket kiadnia a cégeknek, melyekben a használt felderítési módszerekre is rálátást kell adniuk.
„A gyűlölködés és a polarizáció veszélyezteti az uniós értékeket, valamint az alapvető jogokat, továbbá meggyengíti a demokrácia stabilitását. Az internet felerősíti a gyűlöletbeszéd negatív hatásait. Bízunk benne, hogy ez a Magatartási kódex+ hozzájárul a határozott válaszlépések biztosításához.” – jelentette ki Michael McGrath, az Európai Bizottság tagja.
Az Európai Bizottság szinte folyamatosan egyeztet a fent említett és más technológiai cégekkel az elképzeléseit illetően, és bizony van olyan helyzet, mikor egy-egy cég szembe megy az EU akaratával. Legutóbbi a Google több fronton is beintett annak az elképzelésnek, hogy egyre több helyen kerüljön bevezetésre a független tényellenőrző szolgáltatás. Úgy látja a Google, hogy nem lehet az európai biztosok elképzeléseit megoldani a Keresőben és a YouTube-on úgy, hogy az megfelelő hatékonysággal működjön.
Valószínűleg a jövőben is lesznek még csörték az EU és a technológiai cégek között, még ha a legfrissebb hír nem is éppen ezt mutatja. A gyűlöletbeszéd megjelenése és kezelése folyamatos feszültségek forrása a közösségi média és a hatóságok között. Ezen a mostani megállapodás sem fog változtatni, csak talán egy kicsit nagyobb hajlandóságot mutatnak majd a problémák kezelésére az IT terület meghatározó szereplői.
