Amíg a méhen belül tartózkodunk, bőrünk elképesztő mértékű regenerációra képes: a magzati bőr nagyobb sérülésekből is képes rekordidő alatt, hegesedés nélkül gyógyulni. Ez jelentős részben annak köszönhető, hogy az embrionális sejtek olyan fehérjéket termelnek, amelyek gyorsan és szorosan zárják a sebet, összehúzva környező bőrt. Ez a folyamat, ahogy öregszünk, egyre kevésbé hatékony, ami gyulladásokhoz és hegesedéshez vezet.
A Harvard kutatói más intézmények munkatársaival együtt dolgozva azonban rájöttek, hogyan vehetik rá a bőrt arra, hogy gyógyulási szempontból „megfiatalodjon”. Ehhez egy úgynevezett aktív öntapadó kötszert hoztak létre, amely hidrogélekből és egy hőre összehúzódó, víztaszító polimerből áll. A végeredmény rugalmas, tartós, ezüst nanorészecskéinek köszönhetően óv a fertőzésektől és ideális környezetet teremt a szöveti regenációhoz.
A különleges ragtapasz, amely ragadósabb, mint a hagyományos kötszerekre jellemző, a testmelegre aktiválódik, vagyis a sebre ragasztva elkezd összehúzódni, ezzel a mechanikai hatással elősegítve és felgyorsítva a sebgyógyulást. Az eddig sertések és egerek bőrén tesztelt kötszer ezen túl a fertőzéseket is megakadályozta, és nem váltott ki nem kívánatos reakciókat az immunrendszer részéről sem. Egérbőrőn kipróbálva a tapasz rövid idő alatt 45 százalékkal csökkentette a sebfelületet.
Bizonyos sérülések esetében persze nem lenne jó, ha a bőrszélek túl gyorsan záródnának, de a szakértők arra is rájöttek, hogy az összehúzódás mértéke akrilamid monomerek hozzáadásával szabályozható. Így például a térdre vagy a könyökre lazábban kötő kötszer ragasztható, amely engedi, hogy a sebterület a sok mozgáshoz alkalmazkodva gyógyuljon.
A fejlesztők reményei szerint az újfajta kötszer nemcsak a baleseti sérülések, de a krónikus sebek, például a felfekvések vagy a cukorbetegség nyomán kialakult, nehezen gyógyuló tályogok kezelésében is jelentős pozitív változásokat hozhat. Az emberi tesztek megkezdése előtt a fejlesztők még azt akarják kideríteni, hogyan teljesít a kötszer az eddig teszteltektől eltérő körülmények között, például hidegebb időben, amikor a bőr hőmérséklete is megváltozik.