Ausztrál és olasz kutatók sikeresen demonstrálták, hogy a Dél- és Közép-Amerikában őshonos szemérmes mimóza (Mimosa pudica) ugyanúgy képes a tanulásra és az emlékezésre, mint az állatok nagy része. A faj leginkább jellegzetes növényi mozgásáról (thigmotropizmus) híres: érintés hatására összecsukja leveleit, mégpedig az inger erősségétől függő mértékben reagálva. Monica Gagliano és kollégái érdekes módot választottak a mimóza vizsgálatára, olyan kísérletek során tesztelték az érintésre adott reakciót, amelyeket kifejezetten állatok tanulmányozására szokás alkalmazni.
Az egyedi megközelítés rendkívüli eredményeket hozott: a növény a jelek szerint rövid- és hosszútávú memóriával (legalábbis valami nagyon hasonlóval) is rendelkezik, és képes a tanulásra. A kutatók egy speciális készülék révén vízcseppeket ejtettek a mimóza leveleire. A növény rövidesen felhagyott levelei összecsukásával, mivel „észlelte”, hogy az újra és újra lehulló cseppek nem okoznak károkat. Ami még érdekesebb, a növény hetekkel később is emlékezett a tanultakra, még akkor is, ha közben a környezeti tényezők jelentős változásokon mentek át.
Ahogy a kutatók beszámolnak róla, a mimóza akár egy hónapig és képes volt megőrizni a tanult reakciót. Ezt a fajta tudást, vagyis a viselkedés bizonyos tapasztalatok hatására történő megváltoztatását, majd a körülmények ismétlődése nyomán ennek felidézését, eddig csak állatokban tapasztalták. „A növények nem rendelkeznek ugyan aggyal vagy idegszövettel, kifinomult, kalcium-alapú jelzőhálózatuk azonban az állati emlékezethez nagyon hasonlóan működést mutat” – magyarázzák a szerzők.
Azt egyelőre nem tudni, hogy pontosan milyen biológiai folyamatok állnak a mimóza tanulási mechanizmusának hátterében, a felfedezés azonban tovább bővíti azon eredmények sorát, amelyek alapján a passzívnak látszó növények jóval komplikáltabb szervezeteknek tűnnek, mint valaha is gondoltuk. Úgy tűnik, hogy a növények és az állatok közti határvonal egyáltalán nem olyan éles, mint amilyennek tűnik, a tanulás képessége pedig nem feltétlenül korlátozódik az idegrendszerrel rendelkező organizmusokra.
